A helyzet Parajdon továbbra sem kedvező, sőt, már drónok is őrzik a sóbánya környékét.
Három szeizmográffal és professzionális drónokkal monitorozzák a levegőből a katasztrófa sújtotta övezetet a romániai Parajdon. Az eszközökkel a további beomlásokat is figyelik. Raed Arafat katasztrófavédelmi államtitkár szerint a bánya teljes egészében víz alá került. A Kis-Küküllő patak sótartalma továbbra is magas, a vezetékes víz ihatatlan, ezért több településre is tartályokban szállítanak ivóvizet.
A román földtani kutatóintézet (INCDFP) három szeizmográfot helyezett el a víz alá került parajdi sóbánya környékén, miközben professzionális drónok segítségével légi megfigyelést végeznek a katasztrófa által érintett területen - tájékoztatott a News.ro hírportál szerdán.
A műszeres mérésekkel a további beomlásokat és a víz alá került bánya mélyén zajló jelenségek dinamikáját tartják megfigyelés alatt, a kockázatok pontos felmérése, valós idejű észlelése érdekében - adta hírül az MTI.
A szeizmográfok segítségével a föld alatt zajló esetleges omlások által keltett rezgéseket rögzítik, míg a LiDAR-technológiát alkalmazó lézeres távmérő drónok naponta háromdimenziós, rendkívül részletes, másfél milliárd képpontból álló térképeket készítenek. Ezt a munkát a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem kutatói végzik azon a két négyzetkilométernyi veszélyeztetett területen, ahol a Korond-patak vize már betört a bányába.
Raed Arafat, a katasztrófavédelem államtitkára szerdai nyilatkozatában kijelentette, hogy a bánya teljes mértékben víz alá került, a föld mélyéből kiáramló víz mennyiségét pedig körülbelül 4 millió köbméterre becsülik. A román katasztrófavédelem hétfőn hivatalosan is segítséget kért az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusán keresztül, aminek következtében nyolc szakember – magyar, német, spanyol és holland – csatlakozott a parajdi sóbánya helyzetének felmérésére és a mentési lehetőségek tanulmányozására irányuló román csapathoz.
A vízügyi hatóságok legfrissebb tájékoztatása szerint a Kis-Küküllő vizének sótartalma továbbra is aggasztóan magas, ami miatt a vezetékes víz ihatatlan. Emiatt tizenhat Maros megyei településen továbbra is fennáll a veszélyhelyzet. Az ott élő 39 ezer lakos számára tartályokban biztosítanak ivóvizet.
A vezetékes víz kizárólag tisztálkodási, mosási és takarítási célokra használható. A Maros megyei katasztrófavédelem bejelentette, hogy az állami tartalékokból összesen 74 ezer köbméter, míg a marosvásárhelyi Aquaserv vízművektől 78 ezer liter ivóvizet szereztek be. Ezt követően elkezdték a tartályok átadását a helyi önkormányzatok számára.
A vezetékes ivóvíz hiányában szenvedő Dicsőszentmárton, amely húszezer lakosának otthont ad, mostantól tíz víztartállyal bővült, hogy biztosítsa a lakosság vízellátását. Vámosgálfalvára három tartályt helyeztek ki, míg a kisebb települések mindegyikére egy-egy tartály került telepítésre, így mindenki könnyen hozzáférhet az ivóvízhez. Emellett a háziállatok számára 12 500 liter vizet is eljuttatnak a térségbe, hogy a gazdák biztosítani tudják a szükséges itatást.
A szerdai Kormányinfón Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget irányító miniszter, bejelentette, hogy a kormányülés keretében meghallgatták Bíró Barna Botondot, Hargita Megye Tanácsának elnökét. Bíró részletesen beszámolt a parajdi sóbánya körüli problémákról. Az elhangzottak alapján a patak másfél kilométeres szakaszának elterelésének elmulasztása hozzájárulhatott a tragikus eseményekhez, amit a tárcavezető is megerősített.
A sóbányát úgy menekítenék meg, hogy a régi medrének mentén, hegyoldalhoz rögzített csöveken keresztül vezetnék el a szakemberek a parajdi sóbányát is teljesen megtöltő Korond-patak vizét. A patak felső szakaszán pedig ideiglenes vízgyűjtő medencéket alakítanak majd ki.
