Az elmúlt négy évben az élelmiszerek ára lényegesen megemelkedett, olyan mértékben, ahogy azt az előző 11 év során nem tapasztaltuk. Ennek egyik oka az árstop és a különadó bevezetése, amelyek jelentős hatással voltak a piaci folyamatokra.
Eközben 2023-ban az élelmiszerboltok 15,6 százalékos átlagos árréssel dolgoztak.
A GKI elemzése szerint 2010 és 2021 között a vizsgált árindexek 48-50%-os növekedést mutattak, azonban 2021-től 2024-ig, mindössze négy év alatt, az élelmiszeripar árindexe közel 56%-kal emelkedett. Ezzel párhuzamosan az élelmiszerek árindexe 63%-os növekedést mutatott. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszeripari és a fogyasztói árindex szorosan összefonódott, vagyis a kiskereskedelmi láncok az élelmiszeripari vállalatoktól beszerzett termékek árának emelkedésével arányosan emelték saját áraikat. A 2024-re megfigyelhető eltérés pedig a kiskereskedelmi különadó emelésének "jótékony" hatásának tudható be, amelyet részben az élelmiszerek árában érvényesítettek a kiskereskedők.
A magas élelmiszerárak által jelentett kihívások már a 2022-23-as időszakban is nyilvánvalóvá váltak, amikor ideiglenes árstopok és ársapkák léptek életbe. Ezek az intézkedések azonban nem előzték meg alapos szakmai és társadalmi párbeszédek, ami számos problémához vezetett. Több szakmai szervezet, köztük a Magyar Nemzeti Bank is, kritikát fogalmazott meg a korábbi árkorlátozásokkal kapcsolatban, mivel ezek bizonyos termékek esetében ellátási zavarokat okoztak, és nem tudták megfékezni az infláció további növekedését. A kereskedelmi szektor a kiesett bevételeket más termékek árának emelésével próbálta kompenzálni, ami végső soron szintén hozzájárult az áremelkedéshez - hívja fel a figyelmet a GKI.
A kutatók megjegyzése szerint, ha egy lépéssel hátrébb lépünk a termelési láncban, akkor egy eltérő kép tárul elénk. A termelői árindex, amely azt tükrözi, hogy a magyar mezőgazdasági termelők mennyivel drágábban vagy olcsóbban értékesítik termékeiket, sokkal nagyobb ingadozást mutat a másik két mutatóhoz képest. Ezt a jelenséget nyilvánvalóan befolyásolja az időjárás által okozott fokozott bizonytalanság, de nem elhanyagolható szempont az is, hogy a hazai mezőgazdasági nyersanyagok aránya a teljes lakossági fogyasztásban viszonylag alacsony, részben azért, mert a vásárlók által beszerzett élelmiszerek egy része külföldről érkezik – állapítják meg a szakértők.
Az élelmiszeripari áremelkedés mögött számos lényeges tényező húzódik meg, amelyek jelentős hatással vannak a termelési költségekre. Az egyik legfontosabb ok a mezőgazdasági termelői árak emelkedése, amely egyre inkább terheli a termelőket. Továbbá, az energiaárak drasztikus növekedése is kihat a költségekre, hiszen a hazai termelők körülbelül 20-30%-kal magasabb áron szerzik be a villamos energiát, mint uniós versenytársaik. Nem elhanyagolható a hatósági díjak emelkedése sem, amely szintén hozzájárul a növekvő költségsorozathoz. A csomagolóanyagok és üzemanyagok ára is meredeken emelkedett, utóbbi esetében akár 90%-os drágulásról is beszélhetünk, amelyet az ERP-növekedése is tovább súlyosbít. A bérköltségek folyamatos emelkedése, valamint a nemzetközi kiskereskedelmi láncokra kivetett különadó szintén hozzájárulnak az élelmiszer-kiskereskedelem költségeinek növekedéséhez. Ezen kívül, a raktározási költségek emelkedése és a gyengébb euró árfolyam miatt az importált élelmiszerek ára is jelentősen megugrott. Mindezek a tényezők együtt alakítják a jelenlegi élelmiszerárakat, amelyek a fogyasztók számára is egyre nehezebb helyzetet teremtenek.
2023-ban az élelmiszer-kiskereskedelem területén tevékenykedő cégek átlagosan 15,6%-os árréssel működtek.
Ami még nem minősül profitnak, azt az árréstömeg terhére kell fedezniük a személyes jellegű kiadásoknak, amelyek az árrés kétharmadát képviselik. Ezen felül az amortizáció is jelentős terhet ró a költségekre, amely további 10 százalékot tesz ki. Emellett figyelembe kell venni az egyéb működési költségeket, mint például a szállítást, marketinget és reklámtevékenységeket. Mindezek fényében a GKI elemzése szerint az élelmiszerárak növekedése több összetett, hazai és nemzetközi tényező együttes következménye.
