Komoly problémák merültek fel a magyar adórendszerrel kapcsolatban, és Brüsszelből érkezett a figyelmeztetés.
Magyarországon 2016 és 2023 között a GDP-arányos adóbevételek jelentős csökkenésen mentek keresztül, ami részben a kormány adócsökkentő intézkedéseinek, részben pedig a gazdasági struktúra átalakulásának tulajdonítható. Az Európai Bizottság legújabb elemzése rámutat arra, hogy a hazai adórendszer túlságosan a fogyasztási adókra épít, miközben a jövedelmi és vagyoni adók aránya alacsony, és az állami újraelosztás hatékonysága is gyenge. Az adókedvezmények és -mentességek folyamatos növekedése nem járul hozzá érdemben a növekedéshez vagy a társadalmi jótékony hatásokhoz, viszont jelentős bevételektől fosztja meg a költségvetést. A brüsszeli testület figyelmeztetése szerint Magyarországnak sürgősen emelnie kellene adóbevételeit, különben elveszítheti a költségvetési kiigazítás lehetőségét, valamint a gazdaságösztönző képességét is.
Az utóbbi évek során Magyarországon a GDP-arányos adóbevételek markáns csökkenést mutattak, amelynek hátterében a kormány adópolitikai lépései és a globális gazdasági környezet átalakulása áll. Ez a jelenség összetett okokra vezethető vissza, és komoly hatással van az ország pénzügyi stabilitására.
A 2016 és 2023 közötti hét év során az adóbevételek GDP-hez viszonyított aránya jelentős csökkenést mutatott, hiszen 39,0%-ról 35,1%-ra csökkent.
Az Európai Bizottság legfrissebb, közzétett elemzése szerint a bérekre kivetett adók és a társasági adókulcsok csökkentése játszott kulcsszerepet abban, hogy a foglalkoztatás és a beruházások növekedését serkentették. A dokumentum 19-20. oldalán részletesen kifejtik, hogy ezek a lépések milyen hatással voltak a gazdasági környezetre, és hogyan támogatták a munkaerőpiac fejlődését.
A GDP összetételének változása következtében az adóbevételek folyamatosan csökkennek, különös figyelmet érdemel a fogyasztási adók és a bérjövedelmekre kivetett adók terén tapasztalható csökkenés.
Az elemzés rámutat arra, hogy 2022 óta a magyar gazdasági növekedés szempontjából két kulcsfontosságú tényező, a beruházások és a fogyasztás nem tudta támogatni a fejlődést. Bár a fogyasztás terén már megfigyelhetők pozitív jelek, a beruházások 2024 egészére vonatkozóan 13,8%-os csökkenést mutattak a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, ami a rendszerváltozás óta a legnagyobb mértékű visszaesésnek számít.
A helyzet, ahogy az elemzés is rávilágít, az, hogy Magyarország adórendszere erőteljesen támaszkodik a fogyasztási adókra. 2023-ban ezek az adók a bruttó hazai termék 13,5%-át képviselték, ami jelentősen meghaladja az EU-s átlagot, amely csupán 10,5%. Ez a magas arány a 2012-es áfakulcs-emelés következménye, amikor a kulcs 27%-ra nőtt, valamint a különböző ágazatokhoz kötődő fogyasztási adók bevezetése is hozzájárult a helyzethez.
Ezzel ellentétben, a bérek után fizetett adók Magyarországon viszonylag alacsony arányt képviselnek a bruttó hazai termékhez viszonyítva, ha az uniós átlaggal összehasonlítjuk. 2023-ban ez az arány 14,8%-ot tett ki, míg az Európai Unióban ez a szám 20,0%-ra rúgott - állítja a Bizottság jelentése.
A költségvetés adóoldali csökkenése főként a 2017 óta életbe lépett, többéves társadalombiztosítási járulékcsökkentéseknek tudható be. A tőkeadóból származó bevételek továbbra is elmaradnak az uniós átlag mögött, 2023-ban csupán 6,8%-ot képviseltek, míg az uniós átlag 8,5% körül mozog, ami nagyrészt az alacsony társasági adókulcsnak (taó) köszönhető. Ezzel szemben a környezetvédelmi adók szintje már közelít az uniós átlaghoz:
2023-ban a GDP-nek 2,2%-át képviselték a különféle adók, míg a vagyonadók, amelyek főleg a tehetősebb rétegeket érintik, továbbra is meglehetősen alacsonyak maradtak, csupán 0,8%-ot tettek ki.
Az Európai Bizottság megállapításai alapján a magyar adórendszer számos olyan specifikus gyengeséggel küzd, amelyek tovább korlátozzák a kormány döntési lehetőségeit, és felerősítik a gazdasági kihívásokat. Az uniós elemzés rávilágít, hogy a társasági adóból származó bevételek továbbra is alacsonyak, amit a 9 százalékos nominális adókulcs magyaráz, amely a legkisebb az Európai Unióban. Ez a helyzet különösen szembetűnő, hiszen az uniós átlag 21 százalék körül mozog.
Ráadásul a ténylegesen érvényesített adószint a vállalatok esetében még alacsonyabb, mivel a különféle adókedvezmények és mentességek révén ez tovább csökkenthető. A Bizottság arra is rámutat, hogy ez fokozza az agresszív adótervezés kockázatát, ami a költségvetési bevételek további csökkenéséhez vezethet. A Bizottság becslései alapján...
2022-ben a GDP 2,1 százalékáról mondott le a magyar állam, de az adókedvezmények és -mentességek alig ösztönözték a növekedést és nem hoztak érdemi társadalmi előnyöket.
Mivel az elemzés konkrétan nem részletezte, hogy itt mire gondoltak, az Európai Bizottságot is megkerestük, amely válaszában azt közölte, hogy az ilyen mentességek és kedvezmények - köztük a 25 év alattiak személyi jövedelemadó-mentessége (2022-ben a GDP 0,2%-a), a sportkluboknak adott vállalati adományok levonhatósága a tao-alapból (0,2% GDP), valamint a foglalkoztatott nyugdíjasok társadalombiztosítási mentessége (0,36% GDP) - gazdasági és társadalmi hatása szerintük gyakran nem kellően alátámasztott.
Érvelésük alapján a hatékonyságuk gyenge kapcsolatot mutat.
Az erőforrások optimális elosztásával és a jólét fokozásával egy olyan gazdasági rendszert alakíthatunk ki, amely nemcsak fenntartható, hanem igazságos is. A hatékony allokáció lehetővé teszi, hogy a rendelkezésre álló forrásokat a legnagyobb szükségletek és potenciálok szerint használjuk fel, ezáltal maximalizálva a társadalmi és gazdasági előnyöket. A jólét növelése pedig arra ösztönöz minket, hogy ne csupán a materiális javakat, hanem a közösségi értékeket és az életminőséget is szem előtt tartsuk, így teremtve egy harmonikusabb és élhetőbb környezetet mindenki számára.
A Portfolio-nak adott válaszában a Bizottság hangsúlyozta, hogy az adókedvezmények, különösen a társasági adó terén, jelentős hatással vannak a magyar államháztartási hiányra. Az utóbbi években a deficit folyamatosan túllépi az európai uniós szabályok által előírt 3%-os referenciaértéket, ami alapján a Bizottság véleménye szerint az adókedvezmények költségvetési következményei különösen figyelemre méltóak ebben a fiskális környezetben.
A sporttámogatások esetén járó tao-kedvezmények kapcsán pedig megjegyzik, hogy azok a GDP közel 0,2%-át tették ki az elmúlt években, ami a források nem hatékony elosztásához vezethet, mivel a vállalatok az adózás elkerülése érdekében előnyben részesíthetik az ilyen adományokat más, termelékenyebb beruházásokkal szemben.
Egy bizottsági tisztviselő pedig annyi kiegészítést fűzött ehhez, hogy a 25 év alattiak adókedvezménye nem célzott hatású, mivel minden munkavállalóra kiterjed ebben a korcsoportban, jövedelmi szinttől és foglalkozástól függetlenül. Ő azt mondta, hogy szerint ez akár vissza is vetheti a felsőoktatási részvételt, mivel a munkaerőpiacra való belépést ösztönözve egyeseket eltántoríthat a továbbtanulástól, így hosszabb távon csökkentheti a képzett munkaerő arányát, ami idővel a magasabb presztízsű pozíciókba nem engedi be a dolgozókat. Így a jellemzően jobban is fizető állásokban dolgozók aránya csökkenhet, ami az szja-bevételeknél okozhat visszaesést hosszú távon, míg a fogyasztást érdemben nem növeli a fiatalok adókedvezménye.
Az állítást természetesen lehet megvitatni, hiszen a mai világban már nem feltétlenül igaz, hogy a diplomás munkakörök mindig magasabb jövedelmet biztosítanak, mint azok, amelyekhez nincs szükség külön képesítésre. Emellett a fiatalok anyagi terheinek csökkentése lehetőséget adhat számukra, hogy takarékoskodjanak, belépjenek az ingatlanpiacra, vagy akár más, a társadalom számára hasznos kezdeményezéseket támogathassanak.
A Bizottság álláspontja szerint Magyarországon a környezetvédelmi adók szerepe jelentősen megerősíthető lenne, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy a szennyezés és más környezeti károk költségeit azok viseljék, akik felelősek értük. Másképpen fogalmazva: az adórendszert úgy kellene alakítani, hogy hatékonyabban érvényesítse azt az alapelvet, miszerint „aki szennyez, az fizet”.
Tavaly a környezetvédelmi adókból befolyó bevételek a vártnál alacsonyabban alakultak, csupán a GDP 1,9%-át tették ki, ami az uniós átlag alatt van. Közben azonban a környezetvédelmi adók, amelyek az erőforrások kihasználására és a szennyezésre vonatkoznak, meghaladják az uniós átlagot. Ez azt jelenti, hogy van lehetőség a környezetvédelmi adók emelésére, hogy jobban figyelembe vegyük a levegőszennyezés okozta költségeket, valamint a vízszennyezés korlátozása érdekében, ahogyan azt az Európai Bizottság is hangsúlyozta.
Szakértők szerint a munkaalapú adórendszer újraelosztó szerepe továbbra is korlátozott, főként az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer és a magas társadalombiztosítási járulékok miatt.
A Bizottság véleménye szerint a progresszivitás hiánya – azaz az a jelenség, amikor a jövedelem növekedésével az átlagos adókulcs nem emelkedik – olyan következményekkel jár, hogy...
az alacsony jövedelműeket viszonylag magas adókkal terhelik, miközben az adóék a különböző jövedelműek esetében azonos szinten marad.
Azt is megjegyzik, hogy az EU legmagasabb áfakulcsa további terhet ró az alacsony jövedelműekre, és egy progresszívebb munkaadó-rendszer növelhetné az adórendszer újraelosztási képességét, miközben erősítené az alacsony keresetűek munkavállalási ösztönzőit.
A Bizottság hangsúlyozza, hogy a magyar adórendszer nem foglalkozik megfelelően a magas vagyonkoncentráció problémájával, amely az EU-ban a második legmagasabb szintet mutatja.
Az adófizetők legfelső 1%-a a teljes nettó személyes vagyon 33,5%-át tartja a kezében, míg az uniós átlag körülbelül 25% körüli.
Az elemzés kritikai megközelítést alkalmaz a hazai adórendszerrel kapcsolatban, különös figyelmet fordítva arra, hogy a gazdagok számára kedvező környezet alakult ki. Jelenleg hiányzik a vagyonadó, valamint a kilépési adó, ami egy olyan kötelezettség lenne, amelyet azok viselnének, akik lemondanak adórezidensi státuszukról egy adott államban. Továbbá, a jelentős mértékű mentességek miatt a vagyonra kivetett tényleges adókulcsok drasztikusan csökkennek, ami tovább fokozza a gazdagok előnyös helyzetét a rendszerben.
A Bizottság a mentességek között felsorolja a lakóingatlanok építésére alkalmas földterület öröklését, az EGT tagállama által kibocsátott értékpapírok öröklését, valamint az elhunyt leszármazottai, felmenői vagy házastársa által örökölt hagyaték adómentességét is.
A költségvetés szempontjából a konszolidációs lépések szükségessége különösen aktuális helyzetben áll előttünk. Jelenleg az adóbevételek csökkenése jelentős mértékben szűkíti a fiskális mozgásteret, ami komoly kihívások elé állítja a gazdaságösztönző intézkedések megvalósíthatóságát Magyarországon.
- foglalják össze a problémákat a brüsszeli elemzők.
Fontos megemlíteni, hogy a magas költségvetési hiány csökkentésének tervei is komoly kockázatokkal néznek szembe az adóbevételek várható elmaradása miatt. 2025-re várhatóan a kamatfizetések csökkenése, az energiatámogatások mérséklődése, a közberuházások visszafogása, valamint az ágazati különadókból származó átmeneti bevételek lesznek azok a tényezők, amelyek csupán minimális mértékben hozzájárulnak az egyensúly javításához.
Ezzel együtt a Bizottság úgy látja, a költségvetési célok elérése érdekében Magyarországnak olyan állandó költségvetési intézkedéseket kell bevezetnie, amelyek nem ássák alá a gazdaság növekedést a piaci szereplők, vagy a lakossági fogyasztás túladóztatásával.
Amennyiben Magyarország nem talál fenntartható módszereket az adóbevételek növelésére, a költségvetési kiigazítás következményei várhatóan túlzottan súlyosan érintik majd a kiadási oldalt. Ez a helyzet a gazdasági növekedést támogató kiadások, mint például a közberuházások és az alapvető közszolgáltatásokra szánt források csökkentéséhez vezethet.
- emeli ki az Európai Bizottság elemzése.
