Moszkva könnyedén átverheti Trumpot, hiszen az amerikai elnök időnyomás alatt áll, míg Putyin számára a helyzet sokkal kényelmesebb.

Donald Trump kampányában egy azonnali, 24 órás megoldást ígért az ukrajnai béke helyreállítására, ám eddig még a javaslat körvonalai is homályosak. Az Egyesült Államok eddig nem tárt fel olyan erősebb érveket, amelyekkel nyomást gyakorolhatna, így Vlagyimir Putyin számára kedvező lehetőségek nyílnak meg a blöffölésre. Az idő előrehaladása egyértelműen Moszkva pozícióit erősíti.

A két nagyhatalom rijádi találkozója nem hozott magával konkrét megállapodásokat, viszont kiváló lehetőséget teremtett az orosz fél számára, hogy még hangsúlyosabban kifejezze követeléseit az Egyesült Államokkal és Ukrajnával szemben.

Kártyaparti zajlik, ahol Moszkva ügyesen tartja a lapjait, főleg ha Washington nem dob be több zsetont a közös kasszába. Az új tét lehetne például a NATO békefenntartók felállítása a védendő ország területén, de az elnök eddig elzárkózik ettől a húzástól.

Az Egyesült Államok jelenleg csupán újabb lehetséges szankciókat fontolgat, ám ezek nem tűnnek elég félelmetesnek az oroszok számára. Az elmúlt három év háborús tapasztalatai azt mutatják, hogy Moszkva sikeresen ellenáll a nyugati nyomásnak, főként a hadigazdaságra való gyors áttérése és a büntetőintézkedések kreatív kijátszása révén. Oroszország ezen a téren számos nemzetközi partnert is bevon, például Kínát, Iránt, sőt Indiát is, amely szívesen vásárol olajat az oroszoktól, természetesen kedvező áron. Gazdasági szempontból ráadásul a BRICS-csoportban részt vevő országok támogatását is magáénak tudhatja.

Bár nem mentes a kihívásoktól és veszteségektől, Putyin rendszere hosszú éveken át képes finanszírozni a katonai kiadásokat. Az igazi problémát azonban a korábbi orosz katonai elit hiányos képzettsége és gyakori felelőtlensége jelentette, amelyet magas szintű személyi átszervezések és büntetőeljárások követtek. Az utóbbi időszakban viszont nem érkeztek friss információk ezen a téren, és az orosz hadsereg sikeresen alkalmazkodott a hibrid hadviselés kihívásaihoz, háttérbe szorítva a szovjet korszakból örökölt doktrínákat.

Február elején Trump kijelentette, hogy "olajba fojtja" az orosz gazdaságot, ha sikerül rávennie Szaúd-Arábiát és más vezető olajtermelő országokat a globális olajárak csökkentésére. Ezzel a lépéssel Oroszország legfontosabb bevételi forrásától foszthatják meg. Az elnök véleménye szerint "az egyik leghatékonyabb módszer a háború gyors leállítására az lenne, ha az OPEC megakadályozná, hogy Oroszország jelentős pénzhez jusson, és ezzel a háború azonnal véget érne".

A nemzetközi olajárak az elmúlt időszakban csökkentek is (jelenleg 72,53/hordó), de az elemzők nem számítanak további jelentősebb mérséklődésre. Összességében ezért jelenleg nem ismert olyan amerikai javaslat vagy új kezdeményezés, ami megtorpanásra vagy engedményekre szorítaná az orosz elnököt.

Ezt a témát járja körül a londoni The Telegraph egyik szemleírója, aki hangsúlyozza, hogy Amerikának elengedhetetlenül szükséges biztosítania egy tartós megállapodás létrejöttét, hogy elkerülje Oroszország csapdájába való belesétálást.

Donald Trump tárgyalócsapatának összetétele nem lehet "kórusfiúkból" álló, akik a felkészülés és tapasztalat hiányában könnyen esnek a Kreml csapdáiba – figyelmeztetett egy névtelen tisztviselő, aki szemmel követte a Moszkvával folytatott tűzszüneti tárgyalásokat. Az amerikai delegáció tagjait az orosz kollégák könyörtelenül manipulálják, ha a sürgősséget állítják a középpontba a tartós megoldással szemben – tette hozzá a szakértő. Az illető részt vett a 2014-es minszki megállapodásban, amely bár csökkentette az Ukrajna és Oroszország közötti harcokat, véglegesen nem tudta megfékezni az ellenségeskedést és megakadályozni a szélesebb körű háború kirobbanását.

A rijádi találkozó után Trump határozottan arra ösztönözte Ukrajnát, hogy a tűzszüneti megállapodás előtt rendezzék meg választásaikat. Ezzel párhuzamosan Zelenszkij elnököt diktátornak titulálta, ami súlyos reakciókat váltott ki. E vádban az fogalmazódott meg, hogy az amerikai elnök már a lényeges tárgyalások megkezdése előtt hajlandó volt elfogadni Moszkva kulcsfontosságú követeléseit.

Az amerikai elnök "gyors megoldást szeretne elérni" - mondta a névtelenül nyilatkozó tisztviselő, a gyors megoldás pedig - még a háború befejezésének jó szándéka mellett is - végül meghosszabbítja azt.

Moszkva várhatóan igyekszik majd késleltetni a megállapodás létrejöttét vagy végrehajtását, további engedményeket csikarva ki a sietős amerikai tárgyalókból, miközben tovább gyengítheti fő ellenfelét Ukrajnában.

A titkosítás alól feloldott CIA-dokumentumok már 1953-ban arra figyelmeztettek, hogy a szovjet tisztviselők a tárgyalásokat inkább a vetélytársaik kimerítésének eszközeként fogják fel, mintsem hogy valódi, kölcsönösen elfogadható kompromisszumokat keresnének. "Ez nem egy könnyed kórusfiúk közötti megbeszélés. Itt komoly dolgokról van szó, alapos felkészülésre és éber állapot fenntartására van szükség" - idézi az elemző egy amerikai szakértő gondolatait.

A tárgyalások következő menetében az orosz fél csapata tovább izmosodik, mert várhatóan tagja lesz Szergej Nariszkin, az orosz külügyi hírszerző szolgálat (SVR) vezetője, aki Putyin régi bizalmasa, és Szergej Rjabkov, aki 17 éve tölti be a külügyminiszter-helyettesi posztot, és minden hájjal megkent tárgyaló hírében áll.

Trump csapatában viszont kevés olyan személy akad, aki hasonló szintű diplomáciai szakértelemmel vagy a háború logikájának ismeretével rendelkezik. Marco Rubio, a tárgyalásokra delegált amerikai külügyminiszter csak érintőlegesen foglalkozott külpolitikával szenátori időszakában, a tárgyalóasztalnál pedig nincs jelen katonai szakértő.

A The Moscow Times értesülései alapján Putyin tárgyalóit arra kérték, hogy "a lehető legkedvesebb és bizonyos értelemben bátorító hozzáállást mutassanak amerikai partnereikkel, különösen Donald Trump elnökkel szemben". Ezzel a céllal szeretnék maximalizálni a jövőbeli csúcstalálkozók potenciális előnyeit, amennyiben ezek egyáltalán megvalósulnak.

A megkérdezett tisztviselő azt mondta, hogy több évbe is telhet, amíg sikerül megkötni egy olyan 'vízálló' megállapodást, amely megakadályozza, hogy Oroszország kihasználja a kiskapukat. Példaként Kolumbiát hozták fel, ahol négy évbe telt, mire a kormány és a FARC gerillák megkötötték a 2017-es fegyverszünetet, és könnyű belátni, hogy az ukrajnai helyzet ennél jóval súlyosabb és összetettebb, telítve globális összefüggésekkel, amelyek megkövetelik más szereplők későbbi bevonását is.

Ráadásul mindez nem csak időbe, de pénzbe és erőforrásokba kerül, ami nehezen fér össze Trump elnök karakterével. Ha viszont nem sikerül átfogó és minden részletre kiterjedő megállapodást kötni, az további orosz agresszióra ösztönözhet.

Moszkva tárgyalói gyakran alkalmazzák azt a stratégiát, hogy a megállapodás egy szűk, de lényeges részletére fókuszálnak, amely nem volt egyértelműen meghatározva. Például a 2014 februárjában, mindössze egy éjszaka leforgása alatt létrejött minszki megállapodás után a frontvonal egy apró szakaszán egy hétköznapi önkormányzati kérdés miatt akadtak el.

"Erre a kérdéskörre irányult a figyelem, elvonva a közvéleményt, és ezzel mindenki idejét feleslegesen pazarolták. A majdnem 500 km-es frontvonalon csupán egy apró terület kapott hangsúlyt, miközben máshol továbbra is zajlottak a szabálysértések és szerződésszegések, de ezekre senki sem figyelt fel."

Oroszország minszki delegációja a tárgyalásokra nemcsak kivételes alapossággal, hanem alapos felkészültséggel is érkezett, vastag mappákat hozva magukkal, amelyek tartalmát az ukrán, francia vagy német partnereiknél jóval részletesebben kidolgozták. "A körükben senki sem engedheti meg magának, hogy felkészületlenül jelenjen meg, és bárminemű megállapodásra lépjen, ha az nem szolgálja az érdekeiket" - hangsúlyozza egy magas rangú tisztviselő.

A másik taktika az volt, hogy a lényeg helyett helyett a kommunikációra és az ütemezésre összpontosítottak. Moszkva megbízottai gyakran arra hivatkoztak, hogy képtelenek felvenni a kapcsolatot az ukrán partnerekkel egy-egy probléma megoldása érdekében.

Ezért egyértelmű módszert kell kialakítani a részleges viták megoldására, valószínűleg egy harmadik fél bevonásával, aki közvetíti az üzeneteket Moszkva és Kijev között, mielőtt még bármilyen megállapodást aláírnának. Különben ennek hiányát Putyin kihasználja - mondta a megkérdezett illetékes. "Meggyőződésem, hogy a részletesebb megbeszéléseket a tűzszüneti feltételekről többnyire vagy mindig Moszkvában fogják tartani".

Egy névtelen amerikai szakértő véleménye szerint az orosz tárgyaló felek nem veszik komolyan a diskurzust, ha csupán annyit mondasz, hogy "üljünk le és beszélgessünk". A siker érdekében határozottan és alaposan felkészülten kell megjelenni, megbízható és dokumentált tényekkel alátámasztva, hogy azonnali és megalapozott válaszokat tudj adni bármely felmerülő kérdésre, ahogyan azt az orosz oldal gyakorolja. Ha nem így teszel, akkor minden gyenge ajánlásodra erős, dokumentált ellenjavaslat érkezik.

Ügyelni kell arra is, hogy az orosz fél ne találja meg a "rést a pajzson". Meg szokták figyelni, hogy ki az ellenoldal olyan tagja, aki a sürgősséget képviseli,, és akinek külön át lehet adni javaslatokat, leplezve azt, hogy azok tőlük érkeztek. Marie Dumoulin, egy francia diplomata, aki segített előkészíteni a terepet a minszki megállapodásokhoz, azt mondta, hogy "a bármi áron elérni kívánt alku-pozíció nem jó módja annak, hogy tárgyalásokat kezdjünk, és különösen nem Oroszországgal". Ez azt jelenti, hogy ha látják a sürgősség jelét és a feltétlen megállapodási kényszert, annak minden morzsáját ki fogják használni.

A Trump-csapatnak tisztában kell lennie azzal is, hogy "a tűzszünet nem béke" - mondta Dumoulin, aki részt vett a minszki megállapodások végrehajtásának ellenőrzésében. "Minszk keretein belül több tucat tűzszünetről tárgyaltak - és egyik sem tartott néhány hétnél tovább" - mondja.

Olekszandr V. Daniljuk, aki korábban az ukrán védelmi és hírszerzési vezetők tanácsadójaként tevékenykedett, jelenleg a Royal United Services Institute (RUSI) munkatársa. Ő úgy véli, hogy Ukrajna érdekeinek hatékony képviseletéhez elengedhetetlen, hogy Putyint olyan módon fenyegetjük meg, ami valóban érzékenyen érinti. "Az oroszokkal való blöffölésnek nincs értelme" – nyilatkozta a The Telegraphnak. "Sokkal ügyesebbek a blöffök leleplezésében, mint bárki más, és könnyedén átlátnak rajtuk." Ez azt jelenti, hogy ha az amerikai delegáció egy fenyegetést fogalmaz meg, az orosz fél gyorsan visszakérdez, és alaposan megvizsgálja, mennyire komoly az ijesztés, valamint hogy a másik fél valóban elkötelezett-e a végrehajtás mellett.

Fontos kiemelni, hogy a blöff értékelése szempontjából elengedhetetlen az amerikai politikai viszonyok mélyreható ismerete. Például nem célszerű olyan fenyegetésekkel élni, amelyekről az orosz fél tudja, hogy a Kongresszus nem fogja jóváhagyni. Ezen a téren az oroszok sokkal jobban átlátják az amerikai politikai tájat, mint fordítva, ami jelentősen befolyásolja a kommunikációs stratégiákat.

Danylyuk véleménye szerint az Egyesült Államok kijelentései, miszerint Ukrajna nem csatlakozik a NATO-hoz és nem követeli vissza 2014-es határait, nem tekinthetők valódi ajánlatnak vagy megoldási javaslatnak. Ezek inkább a jelenlegi helyzet reális elismerései, melyek nem jelentenek semmiféle politikai ajánlatot vagy nyomásgyakorlást.

Az oroszok túljátszásának egyetlen hatékony módja, ha világosan és számukra hihetően bemutatod egy olyan képességedet, amellyel valóban árthatónk nekik, és ezt fokozatosan, egyre nagyobb intenzitással teszed. Ma például 10%-os kárt okozol, holnap már 12%-ot, holnapután pedig 15%-ot. Emellett elengedhetetlen, hogy a károkat ne csupán Oroszország, hanem az elnök is egyértelműen érzékelje.

Danylyuk véleménye szerint a HIMARS rakéták vagy páncélosok szállításának fokozása olyan időszakokban, amikor az nem illeszkedik Oroszország taktikai stratégiájába, jelentős károkat okozhat. Fontos észben tartani, hogy Oroszország jelenleg próbára teszi a Nyugat eltökéltségét, hogy Trump hatalomra kerülése után is fenntartja-e Ukrajna katonai támogatását. A tárgyalások elhúzódásával arra játszik, hogy a nyugati segítség idővel csökkenjen vagy akár meg is szűnjön.

Mivel még nem írtak alá semmilyen garantált megállapodást, és Nyugaton csekély az étvágy, hogy Moszkvát további fegyverszállításokkal borítsák fel, elképzelhető, hogy még zajlani fognak a megbeszélések, amikor Ukrajnának már nem lesz elég felszerelése. Attól fogva a továbbiak menetét teljesen Oroszország irányíthatja, mondja Danylyuk.