Oroszország most egy hatalmas katonai vereséget élt át a háború során – vajon milyen lépésekkel reagál Putyin a helyzetre?
Vasárnap különös felvételek bukkantak fel az orosz-ukrán háborúval foglalkozó blogok világában: füst gomolygott az orosz városok peremén, miközben lángok csaptak fel a Gyagilevói légibázis, Ivanovó, az Olenja reptér, valamint a Belaja légitámaszpont környékén.
Az esemény egyik legérdekesebb aspektusa az volt, hogy két támaszpont is több ezer kilométerre helyezkedik el az ukrán államhatártól.
Olenja 2000, Belaja több mint 4000 kilométerre fekszik a frontvonalaktól.
Nem sokkal később közzétették az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) hivatalos jelentését az esetről: megerősítették, hogy az ukrán titkosszolgálatok hajtották végre a támadást az orosz repterek ellen, egy összetett és jól megtervezett különleges hadművelet keretében.
A Pavutnya, más néven Pókháló hadművelet, drámai mértékben meggyengítette az orosz légierőt, komoly veszteségeket okozva.
Az SZBU legfrissebb jelentése alapján összesen 40 katonai repülőgép, köztük főként Tu-95M és Tu-22M3 típusú stratégiai bombázók, valamint egy Berijev A-50-es légtérellenőrző gép (AEW&C) vált dróntámadás áldozatává.
Ezek az első két repülőgép nukleáris csapásmérő képességgel bíró bombázó.
Ezzel, állításuk szerint az orosz hadászati rakéták hordozására képes bombázóflotta mintegy 34%-át harcképtelenné tették. A kár az SZBU szerint nagyjából 7 milliárd dollár.
A háborús jelentések esetében, ahogyan az lenni szokott, a pontos adatokra mindig érdemes óvatosan tekinteni. Azonban a felvételek alapján világosan látszik, hogy a kár rendkívül jelentős, és Oroszország egy olyan támadással néz szembe, amely példátlan a maga nemében. Az orosz nukleáris csapásmérő képességei komoly mértékben megsérültek.
Moszkva komoly katonai és hírszerzési vereséget könyvelhetett el.
A Pavutnya hadművelet részleteiről eddig meglehetősen szűkszavúan tájékoztatott az SZBU, de annyit már tudunk, hogy...
a támadást Oroszország területén belülről indították.
Az ukrán titkosszolgálatok teherautókat szereltek fel drónindító platformokkal, majd ezeket stratégiai közelségbe helyezték a kijelölt katonai repülőterekhez. Ezután egyszerre több tucat, akár több száz drónt indítottak el a bombázók irányába, ezzel olyan mértékű támadást indítva, amely a légvédelem számára gyakorlatilag megoldhatatlan kihívást jelentett.
A teherautók és drónok Oroszországba való észrevétlen bejuttatásának pontos módja még mindig rejtély. A legvalószínűbb elmélet szerint az SZBU ügynökei a szomszédos országokban, vagy akár Oroszországon belül is összeszerelték a drónokat kisebb alkatrészekből. A robbanóanyagokat helyben gyártották le, és a teherautók bérlésével is megoldhatták a logisztikai kihívásokat. Valószínű, hogy az SZBU munkatársai nem Ukrajnából érkeztek Oroszország területére, és a támadáshoz használt eszközök sem ukrán eredetűek, ami segít megérteni, hogy miért tartott 18 hónapon keresztül a művelet előkészítése.
A legnagyobb talány az incidensről beszámoló blogokat olvasgatva az, hogy mégis milyen módon fordulhatott elő több mint három évvel az Ukrajna elleni invázió kezdete után, hogy az orosz hírszerzési szerveknek láthatóan fogalma sem volt arról, hogy ilyen támadás éri őket. Úgy, hogy egyébként az orosz titkosszolgálatokon (is) extrém nyomás van a Kreml részéről, hiszen nem tudták megjósolni a 2022-es ukrán ellenoffenzívát, a Krími híd felrobbantását vagy a számos orosz katonai vezető ellen végrehajtott merényletet sem.
Közösségi médiában fellelhető források szerint az ukrán erők összesen hat teherautót indítottak, ebből négy tudott sikeres támadást végrehajtani Oroszország katonai repülőterei ellen. Kettő felrobbant, mielőtt eljutottak volna a célterületre - nem világos, hogy valami baleset történt-e, vagy az orosz elhárítás lépett közbe.
A konkrét okokat, hogy ki és miért hibázott a komplex és veszélyes támadás időben történő észlelésében, jelenleg csupán spekulációk övezik. Az azonban valószínűnek tűnik, hogy az orosz hírszerző ügynökségeknél hamarosan személycserék következhetnek be.
A helyzet pikantériája, hogy
Oroszország és Ukrajna egy nappal a támadás következményei után, június 2-án Isztambulban ülnek tárgyalóasztalhoz, hogy megvitatják a háború befejezésének lehetőségeit.
Ezúttal Kijev és Moszkva diplomáciai képviselői "békememorandumokat" fognak átadni egymásnak, ezzel új fejezetet nyitva a két ország közötti kapcsolatokban.
Bár találkozhattunk olyan nézetekkel, amelyek szerint Oroszország most minden bizonnyal visszautasítja a "békedelegációt," és akár a stratégiai fegyverkészletéhez is nyúlhat (tehát nukleáris támadást indíthat), jelenleg még nem látunk konkrét jeleket erre.
A legvalószínűbb kimenetel az, hogy a dolgok a megszokott mederben fognak folyni, és nem várható semmi szokatlan vagy különleges esemény.
Miért?
Nyilvánvaló, hogy az orosz média próbálja minimálisra csökkenteni a Pavutyna hadműveletre vonatkozó információk terjedését. Természetesen nem hagyhatják figyelmen kívül a történteket, hiszen a helyi lakosságnak valahogyan magyarázatot kell adniuk a lángoló katonai repterekre. Például a TASZSZ hírügynökség külön hangsúlyozta, hogy három orosz reptér nem szenvedett kárt, a géptüzeket sikerült eloltani, és senki sem sérült meg. Hasonlóan nyilatkozott a RIA Novosztyi is, amely szerint a támadást végrehajtó "terroristákat" az orosz hatóságok már elfogták. Az orosz állami média azonban inkább a repterek ellen irányuló támadásokat próbálja háttérbe szorítani, és helyette a vasárnapi két orosz vonat kisiklására összpontosít, ami vélhetően (ukrán) szabotázs következménye volt, és számos orosz civil halálát okozta. Ennek fényében Putyin elnök valószínűleg nem fog lépéskényszerbe kerülni a közvélemény nyomására.
A legvalószínűbb forgatókönyv jelenleg a következőképpen alakul: Oroszország és Ukrajna diplomáciai küldöttségei Isztambulban találkoznak néhány órán belül, ahol átadják egymásnak a háború befejezésével kapcsolatos, a másik fél számára teljesen elfogadhatatlan követeléseket tartalmazó dokumentumokat.
Ezután a diplomáciai erőfeszítéseknek egyelőre vége szakad: a háború továbbra is a megszokott kerékvágásban folytatódik. Ukrajna egy bizonyos szempontból fellélegezhet: csökken az orosz bombázók száma, amelyek nagy hatótávolságú fegyverekkel célozzák meg a repülőtereket, laktanyákat és a döntéshozó központokat. Azonban Oroszország számára a veszteségeik pótlása még békeidőben is komoly kihívást jelent. A Sahed-drónok, Iszkander-rakétarendszerek és Kalibr-rakéták viszont továbbra is aktívak, és ami Ukrajna számára a legaggasztóbb, az az, hogy a fronton harcoló orosz katonák létszáma a támadás ellenére sem csökkent.
