Tűz és feszültség árnyékában áll Európa délkeleti bástyája, ahol a fegyverek folyamatosan érkeznek. Vajon bármikor kirobbanhat a két NATO-tagállam közötti konfliktus?

Nagy fegyverkezésbe kezd Európa délkeleti bástyája, Görögország: Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök április elején a parlamentben jelentette be, hogy

2036-ig összesen 25 milliárd euró értékben terveznek fegyverek és felszerelések beszerzésére.

A tervek között szerepel új tengeralattjárók, légi, vízi és víz alatti drónok és egy kommunikációs műhold beszerzése is. Emellett egy az izraeli Vaskupolához hasonló légvédelmi rendszer kiépítése is tervben van, amely az "Akhilleusz pajzsa" nevet viselné - ezzel kapcsolatban már Izraellel is folynak tárgyalások.

Április közepén Níkosz Déndiasz, a görög külügyminiszter, francia kollégájával, Sébastien Lecornuval közösen jelentette be, hogy 16 hajóelleni Exocet rakétát vásárolnak Franciaországtól. A beszerzés a két ország 2021-ben létrejött védelmi együttműködésének keretében valósul meg, amely magában foglalja többek között három Belharra osztályú fregatt és 24 Rafale vadászgép megvásárlását is. Déndiasz emellett bejelentette, hogy egy negyedik fregattot is beszereznek Franciaországtól, és pár nappal korábban arról is hírt adott, hogy Olaszországgal tárgyalásokat folytatnak két Bergamini osztályú fregatt beszerzéséről.

Tavaly 20 darab amerikai csúcsmodern F-35-ös vadászgép beszerzéséről is megállapodás született: az első gépek várhatóan 2028-tól érkeznek az országba. Emellett Görögország opciót tart fenn további 20 F-35-ös megvásárlására, így az ötödik generációs vadászgépekből hosszabb távon 40 darabos flotta jöhet létre.

Görögország történelmileg jelentős összegeket fordít a védelemre: a NATO legutóbbi előzetes becslése szerint a tavalyi évben a GDP 3,08%-át költötték katonai kiadásokra. Ezzel az arányosítással Görögország a világ élvonalába tartozik, megelőzve olyan országokat, mint Oroszországgal határos Lengyelország, Észtország és Lettország, valamint az Egyesült Államok.

Görögország katonai költségvetése lenyűgöző összegének jelentős része, 55,9 százaléka, a személyzeti állományra fordított kiadásokra megy el. Emellett 7,7 százalékot fordítanak üzemeltetési, karbantartási és egyéb jellegű költségekre, míg az infrastrukturális fejlesztésekre csupán 0,3 százalékot költenek. A fegyverek beszerzésére és a kapcsolódó kutatás-fejlesztésre viszont 36,1 százalékot szánnak. Görögország kiemelkedően magas arányban költ a személyzeti kiadásokra, hiszen a rangsorban csupán Horvátország, Olaszország és Portugália előzi meg ebben a tekintetben. Ezek az országok azonban nem tudják elérni a NATO által megkövetelt, a GDP 2 százalékát kitevő védelmi kiadási szintet. A 10,5 millió lakosú Görögország számára 2023-ban 142 700 fős aktív haderő fenntartása volt a cél, emellett 221 350 tartalékos katona áll készenlétben, és a sorkötelezettség is érvényben van.

Görögország nem fenyegetőzik, hanem őt fenyegetik

- mondta Déndiasz, mikor bejelentette az Exocet rakéták megvásárlását. A védelmi miniszter ezzel keleti szomszédjukra, Törökországra utalt, amellyel évszázadokra visszanyúló feszültség áll fenn. Ez a feszültség azt követően sem csökkent, hogy 1952-ben mindkét országot felvették a NATO-ba. A konfliktus részben az Égei-tengeren található görög szigetekkel, illetve a hozzájuk tartozó tengeri területtel kapcsolatos, ugyanis néhány görög sziget a török partoktól 12 tengeri mérföldön (kb. 22,2 km) belül fekszik, vagyis azon a szakaszon belül, amely az ENSZ tengerjoga alapján egy tengerparti ország szuverén területét képezi. Emellett feszültséget okoz a két ország között Ciprus kérdése is, a görög többségű szigetországból ugyanis 1974-ben egyoldalúan kivált a zömmel törökök lakta északkeleti rész, és 1983-ban létrehozták a csak Törökország által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaságot.

Görögország és Törökország feszültsége egyedülálló helyzetet teremt a NATO-n belül, hiszen ez az egyetlen olyan konfliktus, amely potenciálisan katonai összecsapásba torkollhat a szövetség tagjai között. Mivel a NATO keretein belül nincs egyértelmű iránymutatás arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha egy tagállam megtámadja a másikat, Görögország folyamatosan erősíti védelmi rendszereit és stratégiáit, hogy felkészüljön egy esetleges török agresszióra. Ez a helyzet komoly aggodalmakat vet fel a regionális stabilitás szempontjából, és rávilágít a NATO-n belüli politikai és katonai dinamika bonyolultságára.

A 2036-ig tervezett nagyszabású fegyverkezési program célja, hogy a görög haderőt korszerűsítsék, mivel az ország hosszú távú gazdasági-pénzügyi válsága miatt az elmúlt közel két évtizedben erre nem volt lehetőség. Déndiasz védelmi miniszter nemrégiben egy parlamenti beszédében hangsúlyozta, hogy Görögország a hagyományos védelmi rendszerekről egy fejlett, hálózatos technológiára épülő stratégiára kíván áttérni. Ennek középpontjában a mobil, mesterséges intelligenciával támogatott rakétarendszerek, drónok és fejlett parancsnoki egységek állnak. A katonák felszerelését is modernizálnák, új érzékelőkkel és kommunikációs rendszerekkel bővítve, valamint a műholdas képességek fejlesztése is szerepel a tervek között. Fontos célkitűzés a hazai technológiai start-upok aktívabb bevonása a fejlesztési folyamatokba, és az állomány jelentős átszervezése is tervben van.

Amit szeretnénk kiemelni, az az országunk jövőjét alapvetően meghatározó kérdés: elengedhetetlen, hogy radikálisan átformáljuk védelmi stratégiánkat, s ezzel együtt a hozzá kapcsolódó doktrínánkat is. Ki kell lépnünk a megszokott keretekből, és felül kell vizsgálnunk azt a tradicionális nézőpontot, amely szerint az Égei-tenger biztonságát csupán a flottánk ereje biztosítja.

- hangsúlyozta a védelmi miniszter a beszédében.

A görög kormány egyre inkább tudomásul veszi, hogy sürgős lépéseket kell tennie a hazai kutatás-fejlesztés és gyártás terén, mivel az ország jelentős lemaradásban van ezen a téren, és a legtöbb védelmi rendszert külföldről kénytelen beszerezni. Jelenleg Görögországnak csupán két jelentős fegyvergyártó vállalata működik: a Görög Védelmi Rendszerek és a Görög Légiközlekedési Ipar. Az utóbbi cég különösen aktív a drónok és a drónok elleni rendszerek előállításában. Alekszandrosz Diakopulosz, a vállalat vezetője a Bloombergnek adott interjújában hangsúlyozta a hazai gyártás elengedhetetlenségét, kiemelve, hogy a helyi ipar fejlesztése kulcsfontosságú a nemzeti védelmi képességek erősítésében.

A modern háborúk bebizonyították, hogy a hazai védelmi ipar megléte előfeltétele annak, hogy hosszú távon hiteles fegyveres erőkkel rendelkezzünk. Képesnek kell lennünk arra, hogy bizonyos rendszereket önállóan építsünk

- fogalmazta meg.

A feladat tehát adott Görögország számára.