Körülbelül 800 ezer magyar állampolgár egészsége kerülhet veszélybe – egy csendes járvány, amelyet hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni.

Idősebb korban azért kockázatos a soványság, mivel akkor nagyobb a valószínűsége az oszteoporózisnak, az alacsony csonttömegnek és sűrűségnek, amikor is rossz a csontminőség, így törékenyebbé válik - fogalmazott az Indexnek Ferenc Mária az Országos Gerincgyógyászati Központ OGK) rehabilitációs főorvosa, aki az időskori életveszélyes csonttörések egyéb nem ismert kockázatait is ismertette, és hogy mit tehetünk a megelőzés érdekében, annál is inkább, mivel csontjaink már harminc évesen elkezdenek öregedni.

A csontritkulás kialakulása a csontszövetet építő és lebontó folyamatok egyensúlyának megbomlására vezethető vissza. Ennek következtében a csontsűrűség fokozatosan csökken, a csontok szerkezeti integritása gyengül, és lyukacsosabbá válnak, ami végső soron megnöveli a törések kockázatát. A csúcscsonttömeg elérése körülbelül 25 éves korra tehető, ezt követően a csontok fokozatosan veszítik el tömegüket. Mivel a világ populációjában egyre több idős ember él, a csontritkulással összefüggő biológiai jelenségek, mint például a csontvesztés, egyre komolyabb kihívások elé állítják a társadalmat.

Sok esetben az első csonttörés az, ami felhívja a figyelmet a rejtett betegségre. Ekkor már a csontritkulás előrehaladott stádiumáról beszélhetünk, hiszen ilyenkor a csontállomány körülbelül 30 százaléka már elveszett. A csontritkulás következtében kialakuló csigolyakompresszió, más néven csigolyaösszeroppanás, sajnos gyakran észrevétlenül zajlik, és a 50 év feletti nők 16,7%-ánál, míg a férfiaknál 18,7%-nál diagnosztizálják. Ez a probléma akár 4 centiméteres magasságcsökkenést is eredményezhet – számolt be Ferenc Mária, az Országos Gerincgyógyászati Központ rehabilitációs főorvosa. Kiemelte, hogy az ezzel járó fizikai változások nemcsak súlyos hátfájdalmakat okoznak, hanem a mozgást, a légzést és az emésztést is jelentősen megnehezítik.

A reumatológus hangsúlyozta, hogy a csontszövet mennyisége nagyrészt, 60-80%-ban poligénes öröklés eredményeként alakul ki, amelyet több tényező, például a nem, életkor és rassz is befolyásolhat. Ezen kívül 30-50%-ban különböző környezeti tényezők is rizikófaktorként szerepelnek, így a táplálkozás és a fizikai aktivitás szintje is jelentős hatással bír. "A környezeti hatások között meg kell említeni a megfelelő Kalcium és D-vitamin bevitel hiányát, a kis születési súlyt, a mozgásszegény életmódot, valamint a késői pubertást, amelyek mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az egyén ne érje el a genetikai adottságai alapján várható maximális csonttömeget" - mondta el a szakértő.

A csontjaink egészségére nézve káros hatással bírnak bizonyos élvezeti szerek. Ezek a szerek nemcsak a csontok strapabíróságát csökkenthetik, hanem hosszú távon hozzájárulhatnak a csonttömeg csökkenéséhez is. Fontos, hogy tudatosan odafigyeljünk arra, mit fogyasztunk, hiszen a csontjaink védelme érdekében érdemes elkerülni azokat a szokásokat, amelyek súlyosan befolyásolják a csontok állapotát.

Ferenc Mária hangsúlyozta, hogy bár a fizikai aktivitás nem csodaszer, a mozgásszegény életmód komoly kockázati tényezőt jelent az oszteoporózis szempontjából. Szerencsére a rendszeres testmozgás sok esetben megelőzheti ezt a problémát. "A hosszú ideig fekvő betegeknél észlelhető, hogy már néhány nap elteltével megnövekszik a vizeletben a kalcium mennyisége, ami arra utal, hogy a csontbontó folyamatok dominálnak" - magyarázta a reumatológus. Hozzátette, hogy csontjaink egészségének megőrzése érdekében a legelőnyösebb mozgásformák közé tartozik a közepes intenzitású aerobic, a rezisztenciatréning, valamint hetente ötször 30 perces kocogás és nordic walking.

A főorvos szerint civilizációs betegségről van szó, mivel a technika fejlődésével a televíziózással az internet-, és mobiltelefon-használattal járó hosszas ülés a csontok ellensége, csakúgy mint a modern társadalmunkra jellemző nagyfokú stressz is ezen ártalmak közé sorolható.

A legújabb tanulmányok igazolták, hogy a krónikus stressz is a csontritkulás kockázati tényezője különböző jelátviteli útvonalakon keresztül. Egyre több bizonyíték igazolja a központi idegrendszer, különösen a hipotalamusz élettani jelentőségét a csontanyagcsere szabályozásában. A krónikus stressz a csonttömeg csökkenését, a csontminőség romlását idézi elő a hipotalamusz-hipofízis-mellékvesekéreg tengely, a szimpatikus idegrendszer, és az endokrin folyamatok befolyásolásával

- fogalmazott a gerincgyógyász.

A modern civilizációs problémák közé tartozik a légszennyezettség, amelynek hatásait egy spanyol kutatás is bemutatta. Az eredmények szerint, minél hosszabb időt tölt valaki egy szennyezett levegőjű környezetben, annál nagyobb a kockázata a csontritkulás kialakulásának. "Ez teljesen érthető, hiszen a légszennyezés miatt csökken a napsugárzás mértéke, ami elengedhetetlen a D3-vitamin termelődéséhez. Ezen kívül a légszennyezés következtében megnövekedett oxidatív stressz, valamint a levegő szennyezettsége által kiváltott krónikus sejtszintű gyulladás felgyorsítja a csontritkulás folyamatát" - részletezte a doktornő.

Az alacsony testtömegindex (BMI) szintén a csontritkulás egyik legfontosabb kockázati tényezői közé tartozik. "Minél vékonyabb valaki, annál gyengébb a csontozata. A kisebb kiindulási csonttömeg mellett a csontok leépülése gyorsabban következik be, így a 'törékeny' testalkatú egyének nagyobb veszélyben vannak" - fejtette ki a szakértő. Hozzátette, hogy az elhízás szintén befolyásolja a csontanyagcserét. A magas testtömegindex csontképződési zavarokat is okozhat, ami szoros összefüggésben áll a 2-es típusú cukorbetegség megjelenésével; a cukorbetegek 80-90%-a jelentős túlsúllyal küzd. A diabétesz pedig újabb kockázati tényezőt jelent: a 2-es típusú cukorbetegség akár 1,5-2-szeresére, míg az 1-es típusú akár hatszorosára növeli a csonttörések kockázatát. "A csontritkulás és a szénhidrát-anyagcsere szoros kölcsönhatásban állnak egymással: a magas vércukorszint általában rosszabb csontállapotot eredményez, és a cukorbetegség nemcsak a sebgyógyulást lassítja, hanem a csonttörések gyógyulását is hátráltatja" - tette hozzá a szakorvos.

Magyarországon évente körülbelül 120 ezer csonttörés történik, amelyből körülbelül 20 ezer a combnyaktörések száma. Ezen kívül 25 ezer csuklótörést és körülbelül 30 ezer csigolyatörést regisztrálnak.

"Mivel idős korban a csontok összeforradása lassabb, hetekig mozgásképtelenné válhat a beteg, a hosszú ágyhoz kötöttség miatt felfekvések, tüdőgyulladás alakulhat ki" - részletezte a rehabilitációs főorvos, aki éppen ezért a csonttörések életveszélyes szövődményeinek elkerülése miatt, a szűrés fontosságára hívta fel a figyelmet a szépkorúaknál.

Az 50 év feletti férfiak és nők számára különösen fontos a rendszeres szűrővizsgálatok elvégzése, különösen azok számára, akiknél előfordulhatnak bizonyos rizikófaktorok, mint például a családi halmozódás, az alacsony testtömegindex (BMI), vagy olyan krónikus betegségek, mint a cukorbetegség, máj- és vesebetegségek, valamint a kalciumhiányos táplálkozás. A csontsűrűség vizsgálatát, amelyet denzitometriás (DEXA) eljárással végeznek, kiemelten fontosnak tartják, mivel ez a módszer már korai stádiumban képes jelezni a csontritkulás kialakulásának kockázatát. Ez lehetővé teszi, hogy a szükséges orvosi beavatkozásokat időben megkezdjék, megelőzve ezzel a komolyabb problémák kialakulását – tájékoztat az OGK.

Ferenc Mária az Indexnek adott interjújában kiemelte, hogy nemcsak a már említett csoportok, hanem a lisztérzékenyek, a Crohn-betegségben szenvedők és a reumatoid artritiszesek is magas kockázatúnak számítanak a betegséghez kapcsolódó alacsony D-vitamin szint miatt. A szakértő javaslata szerint ezeknek a pácienseknek legalább napi 3-4 ezer NE D-vitamint kellene pótolniuk, amíg szükséges, amely időtartam néhány héttől akár több hónapig is terjedhet.

A tejtermékek rendszeres fogyasztása kiemelkedő szerepet játszik a kalciumbevitelben, különösen a gyermekek esetében. Szakértők javaslata szerint napi egy pohár tej vagy 10 dkg sajt elegendő ahhoz, hogy a gyerekek a szükséges 600-1000 milligramm kalciumot megkapják. A doktornő lapunknak elmondta, hogy a laktózérzékeny egyének számára a kalciumpótlás nem csupán tejtermékekkel valósítható meg; bizonyos zöldségek, mint például a bazsalikom, valamint az olajos magvak és a halak is jó alternatívát nyújtanak. Fontos megjegyezni, hogy az 50 év feletti férfiaknak ajánlott a napi kalciumbevitelt 1200 milligrammra emelni, míg a menopauza utáni nők számára ez az érték 1500 milligrammra nő.