Mindenkinek megvan a lehetősége arra, hogy saját módján kifejezze magát, még akkor is, ha ez néha furcsának vagy szokatlannak tűnik.

A cikk megosztásához egyszerűen kattintson ide, vagy másolja ki és küldje el ezt a hivatkozást: https://demokrata.hu/velemeny/handabanda-1032526/.

A demokrácia sajátos paradoxonja, hogy mindenkinek megvan a lehetősége arra, hogy kifejezze a véleményét, függetlenül attól, mennyire megalapozott vagy éppen zavaros az. Tudom, hogy ha nem így lenne, az sokkal kínosabb helyzeteket eredményezne - hiszen akkor azok is hallgattatva lennének, akiknek a hangját hallani érdemes lenne. Madách is pontosan ezt a dilemmát érzékelte. Jelenleg azonban mindannyian ennek a helyzetnek az árát fizetjük.

Papp Réka Kinga a kamerába nézve kijelenti: "A magyar etnikum valójában egy mesterséges konstrukció, egy körülbelül 250 éves kitaláció." Majd meglepődik azon, hogy nem érezzük a szeretetet iránta.

Természetesen, itt van a szöveg egyedi változata: Igen, a demokrácia lehetőséget biztosít mindenkinek arra, hogy saját véleményét szabadon kifejezze, ám ez a jog nem jogosít fel arra, hogy tisztességtelenül éljen vele. Ha ennyire ellenszenves számunkra, talán érdemes lenne elgondolkodnia azon, hogy olyan régmúlt országokba költözzön, mint az Egyesült Államok vagy Ukrajna. Az utóbbi, úgy vélem, nem csupán fantázia, és valóban létezik, bár a nyelve erősen orosz hatásokkal bír, és területét a Szovjetunió határozta meg.

A legfőbb probléma, hogy valószínűleg - bár ebben van egy kis ellenszenv is - ezt tényleg komolyan hiszi. Ez a nézete egyfajta liberális túlzás. Emlékszem, egy német antifa egy videóban azt állította, hogy a német identitás nem létezik. Olyan ez, mintha ideológiai uniformisként viselnénk, ahogyan a kommunisták a búzakalász-koszorút az állami címerükben.

A legfrusztrálóbb talán az, hogy a mai világban gyakran vissza kell térni az alapokhoz, és éppen ezek az alapok tűnnek a legnehezebbnek. Döbbenten áll az ember, amikor rájön, hogy valaki nem érti azokat az evidenciákat, amelyekről úgy gondolja, hogy mindenki számára világosak. Mostanában sok szó esik a Kneecap nevű "zenekar" Magyarországra való belépésének megtagadásáról, és ez a téma heves vitákat generál. A liberális oldal, valamint a hazafiak egy része is érzelmekkel teli reakciókat ad a helyzetre, sokszor olyan kérdésekre hivatkozva, mint a palesztinok helyzete vagy a háborúk általános problémái. Az ő érvrendszerükben egyfajta megfoghatatlan "gonoszság" és "elnyomás" elleni harc bontakozik ki. Azonban nem a háborúk ellen kellene érvelnünk, hanem a saját, közvetlen érdekünket szem előtt tartva kellene fellépnünk. Mások konfliktusai nem a mi dolgunk, és nem kell mindkét oldal mellett hangosan kiállnunk, hacsak nem látunk belőlük valamilyen előnyt.

A közel-keleti konfliktusban sem az "igazság" mellé kell odaállnunk, hanem amivel az ország jól jár. Az iszlámmal biztos nem.

A politika nem az "igazságról", hanem az érdekekről szól. S abban sem a nagybetűs érdekekről, hanem a mieinkről.