Milliárdok a semmibe? - A mesterséges intelligencia ipara zsákutcába érkezik A mesterséges intelligencia ipara manapság hatalmas összegeket vonz, de vajon valóban a jövő technológiai forradalmát képviseli, vagy csupán egy zsákutcába jutott? A befektetők

Talán mégsem képes a mesterséges intelligencia felülmúlni az emberi gondolkodást? Szakértők szerint a hatalmas összegek, amelyeket az adatközpontok fejlesztésére fordítanak, nem feltétlenül vezetnek minőségi előrelépéshez.

A mesterséges intelligencia nem fogja elérni az emberi gondolkodás szintjét, vagy azt akár meg is haladni, ahogyan azt a jelenlegi piaci szereplők közelítik meg – véli a szakmai közvélemény túlnyomó része egy friss kutatás alapján. Ez az eredmény az AAAI (Association for the Advancement of Artificial Intelligence) nemzetközi szervezet márciusban közzétett éves jelentésében került nyilvánosságra, amely a mesterséges intelligencia fejlődésén dolgozókat tömöríti.

A szervezet 1979-ben jött létre, eredetileg American Association for Artificial Intelligence néven. 2007-ben elhagyták a névből az "Amerika" szót, és azóta egy nemzetközi közösséggé fejlődtek, amelynek létszáma ma már 4000 főre rúg. A szervezet aktívan részt vesz konferenciák szervezésében és szakmai folyóiratok támogatásában. A mesterséges intelligencia fejlődéséről készült jelentés összeállításában amerikai, európai és ázsiai egyetemek kutatói és oktatói, valamint a kutatás-fejlesztés területén dolgozó nagyvállalatok vezetői, mint például az IBM, Microsoft és Sony, egyaránt közreműködtek.

A 85 oldalas jelentés alaposan feltérképezi a mesterséges intelligencia fejlődésének minden lényeges aspektusát, kezdve a megbízhatóságtól és a hardvertechnológiákra gyakorolt hatásoktól egészen a társadalmi következményekig és a fenntarthatóság kérdéseiig. Minden fejezet végén egy felmérés formájában a szakmabeliek véleménye is bemutatásra kerül, így gazdagítva a diskurzust és a tapasztalatok megosztását.

A mesterséges intelligencia jövőbeli hatásait a tudományos kutatás terén különböző szakmai elemzések alapján értékelve megállapítható, hogy a biológia területén várható a legnagyobb jelentőség (47 százalék). Ezt követi a fizika (14 százalék) és a kémia (12 százalék), ahol szintén komoly előrelépések prognosztizálhatóak. Ami a Nobel-díjra érdemes eredmények elérésének lehetőségét illeti, a megkérdezettek 13 százaléka úgy véli, hogy ez soha nem fog bekövetkezni.

A nemcsak szövegek vagy képek generálására használt, hanem az emberi gondolkodást és problémamegoldó képességét utolérő általános mesterséges intelligencia (az AI betűszóhoz hasonlóan gyakran visszatérő AGI vagyis artificial general intelligence) elérése a jelenlegi fejlődési pályán a 475 megkérdezett 76 százaléka szerint "valószínűtlen vagy nagyon valószínűtlen". Ha ez így van, igen nagy csalódás árnyéka vetődik a hatalmas pénzeket megmozgató terület horizontjára.

A PitchBook piacelemző cég legfrissebb adatai alapján 2024-re a befektetők összesen 56 milliárd dollárt irányoztak elő mesterséges intelligencia vállalatok számára, ami lenyűgöző, 92%-os növekedést jelent a tavalyi év 29 milliárd dollárjához képest. A befektetések közel fele a nagyobb szereplőkhöz, mint például az OpenAI, az Anthropic és Elon Musk xAI-jához áramlott. Érdemes megemlíteni, hogy a Databricks, egy kiemelkedő szereplő, egyedül 10 milliárd dollárt vonzott magához 2024 végén. A befektetések jelentős része a mesterséges intelligencia működtetéséhez elengedhetetlen, nagy kapacitású adatközpontok kiépítésére fordítódik. Ha a Databricks neve esetleg nem ismerős, fontos tudni, hogy ők MI-orientált felhőszolgáltatásokkal és adatközpontokkal foglalkoznak. Érdekes módon, a befektetések csupán körülbelül tizede jutott el az Egyesült Államokon kívüli cégekhez.

A Microsoft közlése szerint 80 milliárd dollárt költ a mesterséges intelligenciát kiszolgáló infrastruktúra kiépítésére, ami nem csak az adatközpontokat, hanem ezek energiaigényét fedező atomerőműveket is takarja. De hasonló léptékben gondolkodik az Amazon és a Google is.

Anélkül, hogy mélyebben belemerülnének a folyamatok megértésébe, a felméretezésre fordított források mindig is téves döntésnek tűntek. Úgy vélem, hogy már egy éve egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a hagyományos értelemben vett léptéknövelés által elért sikerek kezdenek stagnálni.

- hívta fel a figyelmet a New Scientist által feltett kérdésre válaszolva a jelentést összeállító Stuart Russell.

Russell arra utal, hogy a korábban is ismert tények továbbra is érvényesek: a modellek képességei nem nőnek automatikusan a paraméterek mennyiségének vagy a hardver infrastruktúra méretének növelésével. Az OpenAI tavaly novemberben bemutatott GPT-01 modellje például már nem hozott olyan jelentős szintugrást a tudásban, mint a korábbi verziók. A Microsoft vezérigazgatója, Sundar Pichai decemberben kifejtette, hogy véget ért az a korszak, amikor egy új, nagyobb adatközpont önmagában versenyelőnyt biztosított.

A terület tehát elérte azt a gazdasági-technikai határt, ahol a következő lépés irányát a kínai DeepSeek világította meg januárban. Ez a vállalat képes volt jóval költséghatékonyabb módon előállítani az OpenAI érvelő modelljével versenyképes saját R1 modelljét.

Pichai nyilatkozata ellenére senki sem várja, hogy a Microsoft felhagy az adatközpontok építésével. Az viszont valószínű, hogy a termékek nem fognak olyan szintet elérni, ami túlszárnyalja a házi dolgozatokat írogató, képzeletbeli világokban kalandozó felhasználók teljesítményét.

Az AAAI kérdéseire visszatérve: a szakemberek háromnegyede úgy vélte, hogy a meglévő modellek veszélyeinek kiküszöbölése fontosabb, mint az általános mesterséges intelligencia elérése.

Az akadémiai és versenyszféra álláspontja markánsan eltér abban a kérdésben, hogy szükséges-e felfüggeszteni az általános mesterséges intelligencia fejlesztéseit, amíg nincsenek biztosítékok és megfelelő ellenőrzési mechanizmusok. E helyett inkább a fokozatos fejlődést és a körültekintő kísérletezést tartják kívánatosnak. A gondolkodó gép megalkotása tehát nem lehet hirtelen, a piaci érdekek diktálta roham következménye, hanem alapos tervezést és felelősségteljes megközelítést igényel. A jelenlegi trendek nem utalnak arra, hogy ez a megfontolt irányvonal érvényesülne, hiszen a mostani fejlesztési láz inkább egy bizonytalan, kockázatokkal teli úton vezet, tele spekulációkkal, potenciális katasztrófákkal és jogi problémákkal.