Pest vármegye első települése, ahol szigorúbb szabályok lépnek életbe a beköltözés és az ingatlanvásárlás terén, végre felfedte magát.
A rendelet személyes meghallgatáshoz köti az ingatlanszerzést és a lakcímlétesítést
Mezőkeresztes után Újlengyel lett a következő - és egyben az első Pest vármegyei -település, amely rendeletet alkotott a településvédelemről - hívta fel a figyelmet az e-ingatlanügyvédek.hu blog. Mindez annak ellenére történt, hogy a Magyar Közlönyben még meg sem jelent meg az a kormányrendelet, amely a településvédelmi törvény gyakorlati alkalmazását szabályozza - írja a Telex.
Az újlengyeli önkormányzat új rendelete arra törekszik, hogy fenntartja a település jellegzetes szerkezeti és közösségi vonásait, miközben megelőzi a tömeges ingatlanvásárlások elterjedését és a "nem kívánt társadalmi fejlődési irányokat". Különlegessége, hogy a képviselő-testület közvetlenül is meghallgatja azokat, akik ingatlanvásárlási ajánlatot tesznek vagy lakcímet kívánnak igényelni a faluban.
Ilyen típusú meghallgatást azonban a helyi önazonosság védelméről szóló törvény nem ír elő, ahogy az elővásárlási jog sem jelent vétójogot: a testület kizárólag arról dönthet, él-e ezzel a jogával vagy sem. A rendelet alapján Újlengyelen csak az létesíthet lakcímet, aki nagykorú, legalább egy éve fennálló biztosítotti és munkaviszonnyal (vagy hasonló jogviszonnyal) rendelkezik, igazolja a minimálbért elérő rendszeres jövedelmét, és pozitív elbírálásban részesül a testület személyes meghallgatásán - írják.
Bár a jogi keretek nem zárják ki az ilyen előfeltételek bevezetését, fontos, hogy az előírások arányosak és ésszerűek legyenek. A döntés indoklásának világosan tükröznie kell a mérlegelés szempontjait és azok logikus alapjait. Az újlengyeli rendelet viszont nem világít rá arra, hogy a testület milyen konkrét kritériumok alapján hozza meg döntéseit.
A parlament júniusban megszavazta azt a jogszabályt, amely új lehetőségeket teremt az önkormányzatok számára a beköltözés és lakcímlétesítés szabályozásában. Ennek értelmében a helyi hatóságok prioritást adhatnak a helyi lakosoknak, emelhetik az újonnan érkezők adóterheit, és bizonyos feltételek mellett akár meg is tilthatják a lakcímbejelentést. Ez a lépés célja, hogy támogassa a közösségeket és megőrizze a helyi identitást.
A korábban tervezett szigorú szabályokhoz képest most enyhítések léptek életbe: nem lehet teljesen megakadályozni, hogy a helyben nem lakók ingatlant vásároljanak, és az állami támogatással ingatlant szerzők számára nincs semmiféle korlátozás a beköltözést illetően. Navracsics Tibor, a közigazgatási és területfejlesztési miniszter, a parlamenti vitában kiemelte, hogy ez a törvény nem kötelező érvényű, csupán lehetőséget kínál azoknak az önkormányzatoknak, akik szeretnék megőrizni településük egyedi karakterét. Hangsúlyozta, hogy számos helyszínen - különösen Budapest agglomerációjában, a Balatonnál, a Velencei-tónál és a nagyvárosok környékén - komoly problémát jelent a túlzott betelepülés, az ingatlanárak folyamatos növekedése, valamint a közszolgáltatások túlterheltsége.
