2025-re jelentős átalakulások várhatóak: a keleti határok mentén megszűnik a határellenőrzés, ami új lehetőségeket teremt a közlekedésben és a kereskedelemben. Ugyanakkor fájdalmas adóemelések sújtják a lakosságot, ami a megélhetést érinti. Emellett a lak
Ha visszatekintünk a 2024-es évre vagy az azt megelőző évek január elsejéire, könnyen az a benyomásunk támadhat, hogy az új év sokkal drasztikusabb változásokat hozott, mint a korábbiak. Az első figyelemre méltó esemény már az óév végén bekövetkezett: Sulyok Tamás, aki az 1990 óta eltelt időszak egyik legjellegtelenebb államfőjének számít, úgy döntött, hogy nem tart újévi beszédet, hanem a karácsonyi ünnepek alatt letudta ezt a feladatot. Ilyen helyzet az elmúlt évtizedekben nem igazán fordult elő – sőt, valószínűleg soha nem történt –, hogy az államfő helyett újévkor az ellenzék vezető politikusa, Magyar Péter, lépjen a nyilvánosság elé.
Persze 2025 sokkal érdemibb változásokat is hoz, illetve hozott. Ezek közül a legfontosabbakat soroljuk az alábbiakban, tematikus bontásban. Elsősorban arra fókuszáltunk, hogy a mindennapi életben milyen újdonságokkal szembesülünk, de eléjük kívánkozik az európai szinten legjelentősebb - hazánkban elsősorban a keleti megyékben élőket érintő - változás: január 1-jétől Románia és Bulgária az unió schengeni övezetének teljes jogú tagja.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy megszűnik az állandó, automatikus határellenőrzés a több mint húsz közúti és öt vasúti magyar-román határátkelőn. Emellett új átkelők nyílnak Garbolc és Szárazberek (románul: Bercu), Ömböly és Károlyipuszta (Horea), valamint Körösnagyharsány és Körösszeg (Cheresig) között. E változások akár a vasúti közlekedés felgyorsulását is eredményezhetnék a két ország között. Azonban a MÁV menetrendi rendszeréből kiderül, hogy ez nem valósul meg: a december 29-én, vasárnap 19:44-kor induló Békéscsaba-Arad intercity menetideje változatlanul 1 óra 43 perc marad, akárhogy is alakul a helyzet, és ez a január 5-én, ugyanekkor induló járatra is érvényes.
Ahogy már megszoktuk, az új év új minimálbért és új garantált bérminimumot hoz - illetve az ezek emelkedéséből fakadó dominóhatással várhatóan általános béremelési hullámost is generál. Ez utóbbi mértéke még kiszámíthatatlan, ami viszont biztos:
Az szja alapvető elvei továbbra is megmaradnak, a nettó jövedelem alapesetben a bruttóhoz hasonlóan körülbelül 9, illetve 7 százalékkal emelkedik. Ugyanakkor létezik egy szja-kedvezmény, amely jelentős változásokon megy keresztül – habár a tavalyi év során folyamatosan hangoztatott kormányzati kommunikáció ígéreteihez képest ez a módosulás mérsékeltebbnek bizonyul.
A családi szja-kedvezmény emelése kétszeresére történik, és ezt két ütemben valósítják meg. Először is, idén július elsejétől a kedvezmény mértéke másfélszeresére nő. Ennek következtében egy gyermek után havi 15 ezer forintot lehet igényelni, ami az eddigi 10 ezer forint helyett jelentős növekedést jelent. Két gyermek esetén a kedvezmény gyerekenként 20 ezerről 30 ezer forintra emelkedik, míg három vagy több gyerek esetén a támogatás gyermekenként 33 000 forintról 49 500 forintra nő. Ez azt jelenti, hogy egy gyermeket nevelő család a 2024-es évben összesen 150 000 forint szja-kedvezményre számíthat, szemben a tavalyi 120 000 forinttal. Három gyermeket nevelő családok esetében a tavalyi 1,188 millió forintos kedvezmény idén már 1,485 millió forintra emelkedik. Továbbá, várhatóan jövő januárban egy újabb emelés várható, amely során az eredeti összeg duplájára nő.
Mennyivel kedvezőbb helyzetben vannak a gyermeknevelők? Az előrejelzések alapján az adókedvezmények összesen 80 milliárd forintnyi extra támogatást jelentenek.
Ettől az évtől kezdve egy új jelenséggel találkozhatunk: az inflációkövető adóemeléssel, amely nemcsak hogy figyelemmel kíséri az inflációt, hanem az MNB számításai szerint 2025-re 0,3 százalékponttal hozzájárul annak növekedéséhez is. Ennek értelmében a dohánytermékek, a szeszes italok és az üzemanyagok jövedéki adói automatikusan emelkedni fognak az infláció ütemével, jelen esetben 4,1 százalékkal. Ez a változás az üzemanyagok árát literenként 10-11 forinttal fogja növelni, így a december végén 617 forintos benzin- és 637 forintos dízelárakhoz képest drágulásra számíthatunk. Az állam összességében 112 milliárd forintnyi plusz bevételt remél az inflációkövető adóemeléstől, amely meghaladja azt az összeget, amit a gyermeket nevelőknek a családi adókedvezmény emelésével "visszaad".
Az év összességében egyértelműen az adóemelések időszakaként vonulhat be a köztudatba. Például a Belügyminisztérium december elején benyújtott rendelettervezete alapján a gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos eljárások során fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak 33-35 százalékos emelésére készülnek. Ezen kívül a Portfolio november közepi elemzése is arra figyelmeztet, hogy az adóterhek tovább fognak nőni, így a jövőben még nagyobb adónyomásra számíthatunk.
Amikor az adóemelés kérdése kerül szóba, a kormány a 2024-re előrejelzett 4,1%-os inflációs rátát veszi alapul, viszont a nyugdíjak emelését csupán a 2025-re várható 3,2%-os infláció figyelembevételével végzik. Ez azt jelenti, hogy míg a gazdaságilag aktívak reáljövedelme a várakozások szerint növekedni fog a bérek emelkedése révén, az idősek reáljövedelme ezzel a döntéssel gyakorlatilag stagnál. Persze, ha a gazdasági növekedés 3,5%-ra felkúszik, akkor nyugdíjprémium is várható, de ezt a számot nem érdemes biztosra venni. Ráadásul, ha az infláció meghaladja a 3,2%-os szintet, akkor novemberben visszamenőlegesen korrigálják a nyugdíjemelést, de még így is a nyugdíjak reálértéke nem fog nőni.
A mediánnyugdíj az a kulcsfontosságú összeg, amelynél annyi ember kap magasabb nyugdíjat, mint alacsonyabbat; ez év közepén körülbelül 206 ezer forintot tett ki. A várakozások szerint az év végére valószínűleg nem fogja meghaladni a 210 ezret, így a nyugdíjak középértéke körülbelül 6000 forinttal növekedhet. Ezzel szemben az átlagnyugdíj egy kicsit kedvezőbb helyzetben van, és 230-235 ezer forint között mozog, ami havi szinten körülbelül 8000 forintos emelkedést jelent.
A nyugdíjrendszerben 2025-től várhatóan jelentős változások lépnek életbe. A jövő évtől kezdve a nyugdíjak kifizetése előre meghatározott, fix időpontokban történik, így a jogosultak biztosak lehetnek abban, hogy a pénzük időben megérkezik a számlájukra. A pontos kifizetési dátumokkal kapcsolatban a Magyar Államkincstár időben tájékoztatja az érintetteket. Az új rendszer célja, hogy megszüntesse az eddigi kifizetési zűrzavart, különösen az ünnepek körüli időszakokban tapasztalt problémákat. Ezen kívül egy másik fontos módosítás, hogy 2024-től a 13. havi nyugdíjra való jogosultságot már csak azok szerzik meg, akik 2024-ben legalább egy napot nyugdíjas státuszban töltöttek el, és 2025. február 1-jén még életben vannak. Ez a változás különösen érinti azokat, akik januárban elhunytak, hiszen korábban az örököseik februárban még megkapták a 13. havi juttatást, de mostantól ez a lehetőség megszűnik.
Korábban már utaltam rá, hogy mit tartogatnak a benzinkutak az autósok számára: amennyiben a kutak teljes mértékben áthárítják a kiskereskedelmi árakra az adóváltozások következményeit, akkor a 95-ös benzin literenkénti átlagára 628 forintra emelkedik, míg a gázolaj esetében ez az összeg 647 forintra rúg. Ilyen magas árakra utoljára a tavaly február közepétől májusig tartó időszakban volt példa az üzemanyagok piacán.
Az autósok nemcsak ebből tapasztalhatják meg, milyen érzés a politikusi figyelem középpontjában lenni. Számos fővárosi kerületben drágult meg jócskán a helyben élők parkolási engedélyének kiváltása. Terézvárosban évi 36 ezer forintba, a kéttonnásnál nehezebb autóké évi 72 ezer forintba kerül - a kerületben több lakossági parkolási engedélyt adtak ki, mint ahány parkolóhely van -, Erzsébetvárosban szintén 36 ezer forintra emelték a korábbi 2100 forintos éves díjat, míg például a XIII. kerületben a korábbi 1000-2000 forintos díj 15 000 és 120 000 forint közötti összegre nőtt attól függően, hogy a kerület mely részén van, és mikor épült lakásban él az autó tulajdonosa (a 2024. december 1-je előtt használatba adott lakásoknál, tehát a túlnyomó többségüknél 15 000 és 30 000 forint között változik a tarifa).
Ez persze csak a fővárosi autósokat érinti, az viszont minden magyarországi autóst, hogy a Lázár János vezette közlekedési tárca egy decemberben közzétett rendelettervezet szerint februártól tényleg megmutatja, milyen az autósüldözés:
Valóban, az ÉKM tájékoztatása szerint ezek a tarifák 14-17 éven keresztül nem változtak. Most viszont a műszaki vizsga hatósági díja drasztikusan, 16 290 forintról 26 700 forintra emelkedik. Érdemes megjegyezni, hogy az utóbbi években gyakorlatilag nem volt lehetőség az autót ennyiért levizsgáztatni; a költségek jellemzően 25-30 ezer forint körül alakultak, különféle tételek figyelembevételével. A tervezet alapján összegyűjtöttük a különböző tarifaemeléseket, amelyek a cikkben részletesen szerepelnek.
Emelkedett az autópálya-matricák ára is. Személyautósoknak az éves országos vinyetta 59 210 forintba kerül, az éves megyei matrica ára 6890 forint lett ettől az évtől. A tíznapos országos 6620 forintba, az egynapos 5320 forint, szintén a személyautókra.
A lakhatás és lakásszerzés világában számos új elem és módosítás jelent meg, amelyek közvetlenül befolyásolják a vásárlási lehetőségeket. Különös figyelmet érdemel a Babaváró kölcsön, amelynek szabályai szintén átalakuláson mentek keresztül. Ezt a kölcsönt gyakran használják önerőként a lakásvásárlások során, legyen szó piaci vagy CSOK-hitelről. Bár a változások részletezése túlságosan kiterjedne, összeszedtük a leglényegesebb pontokat, amelyeket érdemes figyelembe venni: 1. **Lakásvásárlási támogatások módosulása** – Az állami támogatások és kedvezmények új keretek között érhetők el. 2. **Hitelkonstrukciók változásai** – A bankok által kínált lakáshitelek feltételei és kamatai is átalakulóban vannak. 3. **CSOK és Babaváró kölcsön integrációja** – Az állami támogatások és a Babaváró kölcsön kombinálásának lehetőségei bővültek. 4. **Új jogszabályok bevezetése** – Az ingatlanpiacra vonatkozó új törvények, amelyek a vásárlás és bérlés feltételeit érintik. 5. **Piaci trendek alakulása** – A lakáspiaci viszonyok, mint például a kereslet és kínálat változásai, amelyek a lakásvásárlási döntésekre is hatással vannak. A részletesebb információkért és az egyes változások mélyebb megértéséhez javasoljuk, hogy olvassák el a kapcsolódó cikkeket, ahol még több érdekességet és hasznos tudnivalót találhatnak.
Az Ügyfélkapu szolgáltatás január 16-án tervezett leállása előtt állunk, ami után már csak az Ügyfélkapu+ és a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) lesz elérhető, többek között az EESZT-hez való hozzáférés és az adóbevallás benyújtása céljából. Az új rendszer bevezetése azonban több kihívással néz szembe, így nem kizárt, hogy a régi Ügyfélkapu leállítása eltolódik.
Postai díjak - azután, hogy 2024-ben egy éven belül kétszer is árat emelt a Magyar Posta, január 1-jétől tovább drágulnak egyes szolgáltatások. Az 50 gramm alatti belföldi normál levél díja 255 forint helyett 270 forint lesz, a szintén belföldi, de elsőbbségi levél 365 forintról 390 forintra drágul. Aki hagyományos módon (papír alapon) ad fel ajánlott levelet, az 70 forinttal többet fizet többet, míg a tértivevényes levelek ára 120 forinttal nő. Az elektronikus adattal feladott ajánlott és tértivevényes levélküldemények 590, illetve 725 forintra drágultak.
A budapesti közösségi közlekedés terén fontos változások várhatóak a Mol Bubi rendszerében. Az új tarifák értelmében a közösségi kerékpárhasználat havi bérlete 1500 forintra emelkedik az eddigi 1000 forintról, míg a percdíj 50 forintra nő. Érdemes megjegyezni, hogy az éves bérlet megszűnik, helyette féléves bérlet váltható 6500 forintért, ami kedvezőbb, mint az előző 8500 forintos éves bérlet. A BKK is átalakítja bérletkínálatát, így több bérletfajta, mint például a közoktatásban és felsőoktatásban részt vevő diákok számára elérhető félhavi, negyedéves, szemeszterre szóló és éves bérletek, valamint a Budapest csoportos 24 órás jegy, és a nyugdíjasok negyedéves bérlete is eltűnik a palettáról. Továbbá, a kutyák és kerékpárok szállítására vonatkozó bérletek is megszűnnek, mivel a bérletes utasok ezentúl ingyen vihetik magukkal ezeket a járműveket. A változások célja a közlekedési rendszer egyszerűsítése és a közlekedési szolgáltatások optimalizálása.
Lomtalanítás - a MOHU Mol Zrt. az év vége előtt nem sokkal bejelentette, hogy már 2025-től megszűnhet Budapesten az évtizedek óta megszokott rendben a lomtalanítás. Az új rendszerben kerületenként néhány kijelölt pontba kellene a lakosoknak elszállítaniuk a hulladékot az év nagyjából egy hetében. A tervezett változások tervén nemcsak a fővárosi és az ellenzéki kerületi vezetők, hanem a kormánypártiak is kiakadtak. A területet felügyelő energetikai tárca december 21-én közleményt adott ki, miszerint a MOHU ismertette a terveit a minisztériummal az úgynevezett gyűjtőpontos lomtalanítási koncepcióról, és arra jutottak, hogy "2025. január első felében közösen határoznak a jövő évi lomtalanítás modelljének részleteiről" (a hatályos jogszabály szerint a lomtalanítást évente legalább egy alkalommal a korábbi színvonalon biztosítania kell a cégnek).
Helyi adók - A kormány beavatkozása az iparűzési adó rendszerébe jelentős változásokat hozott. A legnagyobb bevétellel rendelkező települések, köztük a főváros, autonómiájuk csökkentésével szembesülnek, mivel jelentős összegeket vonnak el tőlük, hogy azokat a "szegényebb" települések között osszák el. Ez a lépés komoly hatással van a helyi gazdaságokra és a közszolgáltatások finanszírozására.
Apasági szabadság - a gyerek születése után az édesapák továbbra is 10 (5+5) nap szabadságot kaphatnak, de ez évtől a születéstől számított 2 helyett 4 hónapjuk lesz ezt kivenni.
