Megérkeztek a legfrissebb inflációs adatok, és azt mutatják, hogy a drágulás üteme felgyorsult.
Novemberben 3,7% volt az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A Portfolio által megkérdezett elemzők előzetesen pontosan 3,7%-os inflációs adatra számítottak, vagyis a friss adat teljesen egybeesik a várakozásokkal. Eszerint az infláció az év végére jósolt, enyhén gyorsuló pályán mozog.
Szeptemberben még épp a jegybanki célon, 3 százalékon állt az infláció, innen gyorsult novemberig 3,7-ra. Ez látszólag kedvezőtlen folyamat, ugyanakkor több tényező jelentősen javít az összképen. Egyrészt az őszi gyorsulás összességében jóval kisebb, mint amit előzetesen vártak a szakértők, másrészt az áremelkedés tartósabb tendenciáit megragadó maginflációs mutató ugyanezen időszak alatt 4,8%-ról 4,4%-ra mérséklődött.
A legfrissebb adatok alapján az elemzőkben két új kérdés vetődött fel: vajon a forint gyengülése megjelenik-e az erősebb árképzési hajlandóságban, illetve hogyan alakulnak a távközlési szolgáltatások díjai, különös tekintettel arra, hogy a KSH októberben jelentős áresést regisztrált.
A két kérdésre adott válaszok a legfrissebb adatok alapján meglehetősen világosnak tűnnek. A tartós fogyasztási cikkek, amelyek különösen érzékenyek az árfolyam-ingadozásokra, novemberben átlagosan 0,3 százalékkal olcsóbbak lettek az előző hónaphoz képest. Ez azt jelenti, hogy az árfolyamok hatása nem tükröződik az inflációs mutatókban. A távközlési szolgáltatások, mint a telefon- és internetdíjak, szintén stagnáltak az elmúlt hónaphoz viszonyítva, így a már októberben tapasztalt 6,8%-os havi áresés tartósnak tűnik. Érdemes megjegyezni, hogy a Portfolio korábbi elemzései szerint az árak csökkenése nem a kedvezményeknek, hanem a nagyobb szolgáltatók által indított akcióknak köszönhető.
Bár a fent említett két potenciálisan árfelhajtó tényező nem tükröződik a statisztikai adatokban, ez egyúttal figyelmeztetést is jelent: a jövőben még lehetnek "inflációs tartalékok" a gazdaságban. Novemberben tehát az infláció gyorsulása nem ezeknek a tényezőknek, hanem a hagyományos okoknak volt köszönhető: az üzemanyagok ára 2,4%-kal, míg az élelmiszerek ára 0,9%-kal emelkedett hónapról hónapra. Mivel tavaly ilyenkor az élelmiszerek drágulása alacsonyabb volt (0,5%), és az üzemanyagárak kifejezetten csökkentek (-3,6%), ezért az éves árindex növekedését a bázishatások is fokozták.
További részletek hamarosan.
