Bulgária történelmében új fejezet nyílik: január 1-jén debütálnak az első cirill betűs érmék és bankjegyek, miközben az ország hivatalosan is átáll az euró használatára.

Az Európai Unióban soha nem látott magasságokba szökött az euró iránti támogatottság, míg Bulgáriában a lakosság fele még mindig ellenzi a közös valuta bevezetését. A magyarok körében viszont a helyzet más, hiszen a válaszadók háromnegyede már az euróval való váltást preferálná, különösen annak tükrében, hogy a forint az elmúlt 15 évben jelentős gyengülésen ment keresztül az európai valutához képest. Orbán Viktor azonban úgy véli, hogy még korai lenne az euró bevezetése, ezért elvetette ezt a lehetőséget.

"Az euróövezethez történő csatlakozás csak megerősíti Bulgária szuverenitását, hisz az ország részt vesz az Európai Központi Bank döntéshozatali folyamatában" - nyilatkozta Atanasz Pekanov közgazdász, a korábbi bolgár miniszterelnök-helyettes a Politicónak.

Az euró bevezetése új dimenziókat nyithat meg a kereskedelem terén, miközben mérsékli a tranzakciós költségeket, és fokozza Szófia befolyását a brüsszeli döntéshozatalban. A leva árfolyama évtizedek óta a német márkához, később pedig az euróhoz volt kötve, ami hozzájárult a valuta stabilitásához. Ugyanakkor Bulgária nem részesülhetett az Európai Központi Bank monetáris politikájának alakításában, mivel nem volt az Eurózóna tagja.

A Lidl bolgár hálózata máris megkezdte a felkészülést az euró 2026. január 1-jén tervezett bevezetésére. A lánc 137 üzletében június 2-tól a leva mellett euróban is feltüntetik minden termék árát - jelentette a BTA, a bolgár hírügynökség.

A lépés célja, hogy megkönnyítse a vásárlók átállását. Ezzel lehetőséget kapnak arra, hogy fokozatosan megismerkedjenek az új árakkal és hozzászokjanak azok változásaihoz. Az előírások értelmében az árakat kétféle pénznemben csak egy hónappal azután kell kötelezően feltüntetni, hogy Bulgária hivatalosan is csatlakozik az euróövezethez – tehát július 4-től. Az Európai Bizottság június 4-én fogja közzétenni az ország konvergenciajelentését, amely zöld utat ad az uniós valuta bevezetésének.

"A rendszerek beállítása és programozása hosszadalmas volt, csaknem 350 alkalmazott bevonását igényelte" - mondta az átállásról Ljubomir Harszev, az áruházlánc pénzügyi igazgatója, ami jól jelzi, milyen körülményes munka vár a kereskedelemre az euró bevezetése előtt.

A Lidl az euróban feltüntetett árakat a régóta stabil hivatalos árfolyam alapján alakította ki a levából. Az euró hivatalos bevezetése előtt viszont a tranzakciók kizárólag a jelenleg érvényes levában történhetnek.

A jövő év első napjától 12 hónapon át az árakat euróban és levában egyaránt fel kell tüntetni annak ellenére, hogy a leva csak január végéig marad törvényes fizetőeszköz.

Bulgária euróövezeti csatlakozására készülve a spanyol állami pénzverdében már elkészítették az első olyan bankjegyeket, amelyek feliratai a latin és görög betűk mellett cirill betűkkel is megjelenítik az "EBPO" szót, ami az eurót jelöli.

Bulgária belépésével 21-re emelkedik az euróövezet tagállamainak száma.

Ezt követően a bolgár jegybank elnöke hivatalosan is csatlakozik az EKB kormányzói tanácsához. Azonban, mivel Bulgária gazdasági teljesítménye az uniós GDP-nek csupán egy százalékát képviseli, a tanácsban betöltött szerepe és befolyása viszonylag korlátozott marad.

Az európai közös valuta bevezetése - ugyanúgy, mint a közelmúltban csatlakozott Szlovákia, Észtország, Litvánia és Horvátország esetében - egy legalább egyszeri áremelkedéssel jár, mivel a vállalkozások a maguk javára fordítják az átállás nyújtotta lehetőségeket.

A középtávú kilátások szerint a hazai alacsony árak várhatóan a külföldi árszintekhez fognak közelíteni, ahogy egyre inkább fellendül a Bulgária és más uniós országok közötti kereskedelem.

A drágulás mindenekelőtt a vidéki, szegényebb háztartásokat sújtja.

Az infláció leginkább a hétköznapi alapvető élelmiszerek, például a zöldségek esetében válik érzékelhetővé, különösen olyan régiókban, ahol a kínálat korlátozottabb.

A pénzhígulás volt egyébként a bolgár eurócsatlakozás legnagyobb kerékkötője, de a jelek szerint sikerült mértékét a céltartományra korlátozni.

Bulgária inflációs üteme a 2024 és 2025 áprilisi időszak között legfeljebb másfél százalékkal lehet magasabb, mint az euróövezet legkisebb inflációs rátájú három országának szintje. Az idei évben Írországban 1, Olaszországban 1,4, míg Luxemburgban 1,6 százalékos pénzromlást regisztráltak.

Bulgáriában 2023-ban az infláció 4,7 százalékról 2,6 százalékra csökkent, ezzel az ország sikeresen megfelelt a kitűzött gazdasági elvárásoknak.

A bolgár infláció az idei évben várhatóan meghaladja az uniós átlagot, amely 2,1 százalék, és elérheti a 3,6 százalékot. Ennek hátterében főként az áll, hogy az év kezdetén számos termék áfa-kulcsa megemelkedett.

A tavalyi magyar éves infláció egyébként 3,7 százalékos volt.

A régóta rögzített leva-euró árfolyam jóvoltából az átállás Bulgáriában jóval zökkenőmentesebb lesz, mint Szlovákia vagy Horvátország esetében - idézte a Novinite portál egy fogyasztóvédelmi szervezet szakértőjét.

Bogomil Nikolov kifejtette: a rögzített árfolyam szavatolja, hogy az árak kettős megjelenítése világos és érthető lesz a fogyasztók számára, így könnyebben alkalmazkodnak az új pénznemhez.

Véleménye szerint a lakosság számára az egyik legnagyobb kihívás - különösen az idősebb generáció körében - az átállás folyamata lesz. A kisebb falvakban ez a váltás még nagyobb kockázatokkal jár, ezért arra kérte a belügyminisztériumot, hogy rendőri támogatással biztosítsák azokat a helyszíneket, ahol az emberek a leva helyett eurót válthatnak.

Nyolc másik, az eurót már korábban bevezető ország tapasztalataira hivatkozva Nikolov kiemelte, hogy a közös európai valutába vetett bizalom mindegyikben erősödött, ami határozottan arra utal, hogy az átállással kapcsolatos fenntartások megalapozatlanok vagy félrevezető információkon alapulnak.

Az euró bevezetéséről szóló esetleges népszavazás a szakértő szerint nem a józan észérveken, hanem az emberek érzelmein alapulna, ráadásul csak elmélyítené a bolgár társadalom megosztottságát.

Az oroszbarát vezető május elején váratlanul sokkolta a nemzetet, amikor bejelentette, hogy népszavazást kezdeményez az ország euróövezethez való csatlakozásáról.

Rumen Radev felvetése enyhén szólva sem aratott osztatlan sikert a törvényhozásban, ahol a bolgár pártok többsége az euró bevezetését támogatja.

Valószínű, hogy a bolgár alkotmánybíróság el fogja vetni a kezdeményezést, mivel korábban már kifejezte, hogy egy ilyen népszavazás alkotmányos szempontból kifogásolható.

A nemzet számára, amikor abban bízik, hogy az euró bevezetése a gazdaság versenyképességét növeli, nem érdemes olyan vitát generálni referendummal, amely manipulálja az emberek véleményét és félelmet ébreszt bennük – válaszolta Roszen Zseljazkov miniszterelnök, a nyugatbarát politikai irányvonal képviselője, az államfő indítványára reagálva.

Az elnök és az ultranacionalista Újjászületés Párt határozottan mozgósította a tömegeket: május utolsó hétvégéjén több ezer ember vonult az utcákra Bulgária-szerte, hogy kifejezze ellenállását az euró bevezetésével szemben.

A nemzeti valuta megtartását követelték, és az euroszkeptikus tömörülés figyelmeztetését visszhangozták, miszerint az euróra történő váltás drágulást von maga után.

Miközben az Európai Unió országaiban az euró népszerűsége soha nem látott magasságokba emelkedik, addig Bulgáriában, amely az eurózónába való belépés küszöbén áll, a lakosság körülbelül fele még mindig ellenzi az új valuta bevezetését. Ezt a megdöbbentő adatot a SofiaGlobe tette közzé, hivatkozva az Eurobarometer legfrissebb, május végén készült felmérésére.

Az Európai Unió területén a válaszadók 74%-a, míg az euróövezet lakói közül 83%-a áll ki a közös valuta mellett. Ez a szám eddig soha nem látott támogatottságot képvisel, és egyben a stabil valuta iránti bizalom erősödését is jelzi.

Másokkal szemben a bolgárok csupán 43 százaléka tartja helyesnek a közös fizetőeszköz bevezetését, 4 százalékkal kevesebben, mint a fél évvel ezelőtti közvélemény-kutatás adatai szerint.

Ezzel egy időben a bolgárok 51%-a határozottan elutasítja az euróövezeti csatlakozást, ami 2%-os növekedést jelent a tavaly novemberi adatokhoz viszonyítva.

A tavalyelőtti felmérés adatai alapján a magyar lakosság körében a válaszadók közel 75%-a, pontosan 72%-a támogatta az euró bevezetésének ötletét. Ez a szám a legmagasabb az euróövezeten kívüli uniós tagállamok között, és figyelemreméltó növekedést tükröz a korábbi évek trendjeihez képest. Ezzel szemben az euró ellenzőinek aránya 25% volt.

A közelgő időszakban nem várható.

A jelek szerint az év végéig az Európai Unió hét olyan tagállama marad, amelyek nem tartoznak az euróövezethez. Ezek közé tartozik Bulgária, valamint a Cseh Köztársaság, Dánia, Lengyelország, Magyarország, Románia és Svédország. Ezen országokban továbbra is a nemzeti valuták dominálnak. Kivételt képez Dánia, amely azonban a többi országra vonatkozóan kötelezően csatlakozik az eurózónához, amint sikerül megfelelniük a konvergenciakritériumoknak.

A két legfontosabb csatlakozási feltétel az uniós átlagot közelítő infláció, illetve a nemzeti valuta euróhoz viszonyított stabil árfolyama.

Magyarország sajnos nem teljesíti azokat a kulcsfontosságú feltételeket, amelyeket Bulgária könnyedén megugrott. Például a pénzromlás mértéke folyamatosan magasabb szinten mozog.

Az euró átlagos árfolyama 2010 januárjában 269,33 forintot mutatott a jegybank nyújtotta információk alapján. Jelenleg viszont már 400 forint felett jár, ami azt jelenti, hogy a magyar forint értéke az euróval szemben az elmúlt másfél évtizedben drámaian csökkent: 67 százalékkal kevesebbet ér, azaz a forint értéke körülbelül a kétharmadára zsugorodott.

Nyilvánvaló, hogy ez is hozzájárul az euró magyarországi népszerűségéhez.

Lámfalussy Sándor ajánlására Magyarország nem lépett be a közös európai valutába - hangzott el a magyar miniszterelnök szavaiból egy szakmai konferencián az év elején. Az "euró atyja" figyelmeztette őt: "ha nem álltok készen, a csatlakozás végzetes következményekkel járhat számotokra".

Orbán Viktor szerint nem egyértelmű az eurózóna előnye minden tagország számára. "Ha nem változtatunk, akkor a gazdag országok profitálnak a legjobban, a kevésbé gazdagok pedig nem nyernek vele" - érvelt, többek között Christine Lagarde-ra, az EKB elnökére hivatkozva a 100 év Magyarország gyarapodásáért mottóval megrendezett találkozón.