Megcsapolt bankszámlák: a kormány új irányvonalon elindulva készül a következő lépésre.
A bankok felelősséget vállalhatnak a költségekért, amennyiben valaki először válik csalás áldozatává. Az MNB által benyújtott javaslat nyomán az NGM nyitott a párbeszédre, ezért konzultációs folyamatot indítanak e témában.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrégiben közzétette a Fizetési Rendszer jelentését, amelyben a banki ügyfeleket érintő csalások is középpontba kerültek. Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy sürgető szükség van a csalások elleni hatékony fellépésre. Az utóbbi időszakban a visszaélések egyre inkább a digitális térbe terelődtek, ami nem csupán hazánkra jellemző, hiszen nemzetközi szinten is hasonló jelenségeket tapasztalhatunk.
Az utóbbi időszakban új típusú visszaélési technikák bukkantak fel, amelyek következtében tavaly 41 milliárd forintnyi csalás történt Magyarországon. Ezen belül akadt néhány kiemelkedő, jelentősebb tranzakció is, de összességében ez a szám rendkívül magasnak számít - számol be a Portfolio híre.
A csalók módszerei jelentősen átalakultak az utóbbi időben: míg korábban elsősorban az ügyfelek eszközeinek megszerzése volt a cél, ma már inkább az adatok kisajátítására összpontosítanak. Hamis nyereményjátékok és megtévesztő weboldalak révén próbálnak információkat kicsalni, de a pszichológiai manipuláció is egyre nagyobb szerepet játszik a trükkjeikben. Emellett megjelentek az unokázós csalások digitális verziói, és a "romantikus csalás" is kiemelkedő visszaélési formává vált, amely az online kapcsolatokra építve próbálja kihasználni az emberek érzelmeit.
Mivel az ügyfeleket bevonják a csalók az ügyletekbe, ezért a bankok az összes kár 92 százalékát már az áldozatokra terhelték, míg korábban még a bankok állták a veszteségek nagyobbik részét.
Ezért szeretné a kormány itthon bevezetni, hogy az első csalás esetében az ügyfél helyett a bank állja a kárt - mondta az MNB ügyvezető igazgatója.
A fizetési piac uniós szabályozási kereteit meghatározó PSR (Payment Services Regulation) tartalmazza ezt a szabályozást, azonban annak alkalmazása csak 2027-ben lép életbe. Az MNB célja, hogy ezt a folyamatot felgyorsítsa, és előbb hozzájáruljon a szabályozás megvalósításához.
Úgy tűnik, hogy az NGM nyitott a tervre, erről tartanak is egy konzultációt. Egy kompromisszum esetén ősszel szavazhatnak erről és 2026. január 1-től hatályba is léphet a szabály - írja a lap.
A jövő év júliusáig az MNB számára kiemelt fontosságú feladat, hogy a Giro által üzemeltetett Központi Visszaélésszűrő Rendszerből származó adatokat minden bank integrálja saját működési folyamataiba. Jelenleg az MNB azt ellenőrzi, hogy a pénzintézetek maradéktalanul csatlakoztak-e a rendszerhez a megadott határidőn belül.
