Meddig élhet egy szobanövény? Ha a megfelelő törődést és figyelmet kapja, akár a dédunokáink is örökölhetik ezt a zöld kincset!
A rövid válasz: attól függ. Egyes állatok úgy tűnik, mintha felfedezték volna az örök élet titkát, de a természet törvényei szerint semmi sem tart örökké. Gondoljunk csak bele: akár több billió év múlva, amikor a Föld és a Naprendszer már rég a kozmikus hulladék között pihen, az univerzum is drámai módon megsemmisülhet, és a fagyos, sötét ürességbe süllyedhet. Persze, az sem kizárt, hogy egy újabb ősrobbanás újraindítja a folyamatot, és így ez a ciklus örökké folytatódik, ami felveti a kérdést: van-e egyáltalán vége az időnek?
Még megdöbbentőbb, hogy nem csupán az univerzumnak van kijelölt vége, hanem mi magunk is, csakúgy, mint a bolygónk csodás növény- és állatvilágának minden egyes képviselője. Az élet törvényei szerint minden és mindenki elérkezik a végső búcsúhoz, legyen az egy tapír, egy hóvirág, vagy akár egy vállalati jogász. Ilyen a lét körforgása; mindennek van kezdete és vége.
Szóval végül minden növény elpusztul: de persze nem mindegy, hogy mikor. A növényeknek alapvetően nincs meghatározott élettartama, kivéve az egynyári vagy efemer növényeket, amelyek mindösszesen egy vegetációs időszakot élnek meg, azzal pedig végük is van. Ugyanakkor az egynyáriak kivételével a szobanövények élettartama - és most egy kevéssé meglepő kijelentés következik - alapvetően gondozásuk minőségétől, az életkörülményeiktől és a fajtájuktól függ.
De bizonyos növényeknek a genetika és más tényezők miatt sokkal nagyobb esélyük van arra, hogy extrém sokáig éljenek.
A növények világában az érettség és az öregség fogalma merőben eltér az állatokétól. Míg az állatok esetében a kor és a méret egyértelműen meghatározott, a növények határozatlan növekedésük révén szinte végtelen lehetőségeket rejtettek magukban. Amennyiben a környezeti feltételek ideálisak, ezek a zöld élőlények szabadon és korlátlanul fejlődhetnek. Ugyanakkor létezik egy határvonal, amelyet átlépve a növények sorsa megpecsételődhet. Például egy szobanövény, ha nem kapja meg a szükséges metszést, olyan mértékben terjeszkedhet, hogy már nem képes megtartani saját súlyát, és a víz áramlása is megszakadhat a gyökerektől egészen az ágakig. Ekkor pedig elkerülhetetlenül bekövetkezik a pusztulás.
Egy nagy különbség a növények és az állatok között a merisztémáknak nevezett szövetek: a merisztémás növényi sejtek a növények gyökereiben és csúcsaiban találhatók, és bármikor képesek más sejttípussá alakulni, eközben pedig számtalan alkalommal osztódnak. Végső soron ez az oka annak, hogy a növények a szinte végtelenségig képesek növekedni, és ezért van az, hogy ha egy levelet vagy szárat egy pohár vízbe dugunk, az egy kifejlett növénnyé fog nőni.
Az állatok kipusztulásának okai nem közvetlenül érintik a növényvilágot, hiszen számos fafaj akár évezredeken át is megélhet. Persze, ez inkább elméleti megközelítés, hiszen az életkörülmények ritkán tökéletesek. A szárazság, áradások, erdőtüzek vagy különféle betegségek bármikor pusztító hatással lehetnek a növényekre. A globális felmelegedés pedig egyre inkább aggasztó tényezővé válik. Előfordulhat az is, hogy a talajból kifogy a tápanyag, és a növény végül éhen hal.
De térjünk vissza a szobanövényekhez, és lássunk pár konkrét példát. Először is íme pár teljesen közönséges, könnyen beszerezhető szobanövény, amely akár - ha odafigyelünk rá - komplett generációkat is túlélhet
A bonsai fák különleges gondozás mellett akár évszázadokon át is élhetnek. Japánban olyan példányok is léteznek, melyek életkoruk meghaladja a 800 évet; az egyik legismertebb közöttük egy több mint 400 éves japán fehér fenyő, amelynek története a Yamaki család hat generáción átívelő elkötelezettségéről tanúskodik. E fát a 1945-ös hirosimai bombázás is érintette, mégis sikerült túlélnie. Ez a különleges bonsai a washingtoni bonsaimúzeumban csodálható meg.
A londoni Kew Gardensben található egy különleges cikád (pálmaféle), amely, ha minden igaz, már 1775 óta fejlődik ugyanabban a cserépben. A londoni Királyi Kertészeti Társaság azt is megemlíti, hogy a Wisley Gardensben 100 évnél idősebb kukoricalevelek, más néven aszpidriszták találhatók. Ezek a Távol-Keletről származó dísznövények rendkívül ellenállóak és igénytelenek, ami miatt sokan elpusztíthatatlannak tartják őket. Angol nevüket, a "cast-iron plant" (öntöttvas növény), is ebből a tulajdonságukból kapták. 2014-ben pedig bejárta a magyar sajtót egy érdekes hír: egy philadelphiai növénytulajdonos 42 éves filodendronjára hagyott örökséget, hogy biztosítsa, hogy halála után is gondoskodjanak róla. És ne feledkezzünk meg Newton híres almafájáról sem, amely továbbra is áll, ám abban van egy kis csavar…
