Már megkezdődött a vészharang zúgása: Afganisztán földjén számos amerikai fegyver maradt hátra, és a helyzet egyre aggasztóbbá válik.

Az amerikai Black Hawk helikopterek és Humveek által vezetett tálibok képe egészen különös, szinte álomszerű hangulatot teremt a közösségi médiában, mióta Afganisztánban bekövetkezett a hatalomátvétel. A becslések szerint a közép-ázsiai országban hátrahagyott, túlnyomórészt amerikai fegyverek és katonai járművek értéke meghaladja a hétmilliárd dollárt. A hatalmas fegyverarzenál újra reflektorfénybe került Donald Trump elnök beiktatása óta. Nemrégiben Isak Dár pakisztáni és Marco Rubio amerikai külügyminiszter tárgyalt a fegyverek jövőjéről, amelyek nemcsak a tálibok, hanem más fegyveres csoportok kezébe is kerültek. A két politikai vezető egyetértenek abban, hogy sürgős megoldásra van szükség, és hangsúlyozták a kétoldalú együttműködések erősítésének fontosságát, különösen a terrorizmus elleni harcban.

Hivatalba lépése előestéjén Trump is felhívta a figyelmet a helyzet súlyosságára. Az amerikai elnök figyelmeztetett: Afganisztán pénzügyi megsegítése attól függ, hogy a tálibok visszaadják-e a fegyvereket és járműveket. Zabibullah Mudzsáhid, a tálibok szóvivője viszont közölte, a fegyverekre hadizsákmányként tekintenek, amelyeket afgánok birtokolnak, hogy

Tartsák meg függetlenségüket, szuverenitásukat, és őrizzék meg az iszlám értékrendet!

Kijelentette, hogy semmilyen követelést nem fogadnak el a fegyverek átadásával kapcsolatban, és nem is számítanak Washington segítségére. Nem sokkal később a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) programjának több mint négyötödét megszüntetik, a fennmaradó részt pedig a külügyminisztérium alá helyezik. Ezzel Washington gyakorlatilag elzárja az afgán költségvetés forrásait is, miközben Kabul az elmúlt három év során nem tudott áttérni az önfenntartó gazdálkodásra, és továbbra is nagymértékben függ a külföldi támogatásoktól.

"Azok a fegyverek, amelyeket Amerika Afganisztánban hagyott, valamint azok, amelyeket az egykori afgán rezsimnek biztosítottak, most a mudzsahedek birtokában vannak" - szögezte le még februárban Zabibullah Mudzsáhid. De mekkora fegyverarzenál áradt be az országba?

Az amerikai fegyverimport 74%-át az afganisztáni szállítások tették ki 2001 és 2020 között, a legnagyobb mennyiségű felszerelés pedig a 2011-2015-ös és a 2016-2020-as időszakban érkezett. A Pentagon 2022 tavaszán közzétett jelentése alapján 2005 és 2021 között az afgán nemzetvédelmi erők összesen 18,6 milliárd dollár értékben kaptak katonai eszközöket az Egyesült Államoktól. Ebből a hatalmas összegből 612 millió dollárnyi felszerelést, közel 428 ezer fegyvert kaptak, amelynek része volt 258 300 puska, 6 300 mesterlövész puska, 64 300 pisztoly, 56 155 géppuska, 31 ezer rakétameghajtású gránátvető és 224 tarack. Ezen kívül a nagyobb értékű járművek, például több tízezer páncélozott jármű (mint a Humveek és M1117-esek), 66 MD-530F helikopter, 234 Cessna 208 könnyű utasszállító, 53 Black Hawk helikopter, 65 ScanEagle pilóta nélküli megfigyelő és felderítő repülőgép, valamint körülbelül 250 Paveway lézerirányítású bomba is a készlet részét képezte.

Érdekesség, hogy ekkoriban Oroszország volt az afgán fegyveres erők második legnagyobb fegyverszállítója, 2002 és 2014 között a szállítmányok 14 százalékát tették ki. Voltak köztük Mi-8 és Mi-17 szállító helikopterek, egy részüket újonnan kapták meg az afgánok.

2021-ben a nemzetközi erők gyors ütemben hagyták el Afganisztánt. A kivonulás során az amerikai csapatok azon fáradoztak, hogy semlegesítsék az általuk használt fegyverzetet és járműveket. Jelentések szerint körülbelül 70 aknaellenálló jármű (MRAP) és 78 repülőgép került a kabuli Hamid Karzai nemzetközi repülőtéren, összesen 923,3 millió dollár értékben, sorsa megpecsételődött.

A helyszínen az amerikai légierő szakemberei révén sikerült megbénítani az üzemanyag-vezetékeket, elpusztították a legmodernebb technikai eszközöket, valamint súlyosan megrongálták a repülőgépek pilótafülkéit és elektronikai rendszereit, megakadályozva ezzel a jövőbeli használatot. Azonban a demilitarizációs lépések nem bizonyultak elegendőnek: Asraf Gáni afgán elnök kormányának összeomlása után 7,12 milliárd dolláros értékre becsülték a területen maradt, működő fegyverek és katonai járművek összértékét, ami körülbelül 38 százalékát jelenti az Afganisztánba korábban szállított készleteknek. Fontos megemlíteni, hogy ez az összeg kizárólag az afgán hadsereg számára biztosított eszközöket tartalmazza, amelyek a központi kormány hivatalos nyilvántartásában is szerepeltek.

A Fehér Ház részéről Jake Sullivan, a volt nemzetbiztonsági tanácsadó, augusztus 17-én nyilatkozott arról, hogy a tálibok kezére került felszerelés mennyiségéről nincsenek megbízható adataik. Az információk hiányossága részben annak tudható be, hogy az amerikai hadsereg körülbelül 14,4 millió dollárt fektetett be az Afganisztánba szállított eszközök és járművek internetalapú nyilvántartási rendszerébe, ám az adatbeviteli folyamat sok esetben elmaradt. Ennek hátterében állt az elektromos áram és az internet elérhetőségének problémája, valamint az afgán fegyveres erők alkalmazottainak vonakodása a program használatától, mivel azt túlságosan bonyolultnak találták. Ha mégis éltek a rendszerrel, az adatok gyakran hibásan kerültek rögzítésre. Az afgánok inkább hagyományos módszereket választottak, gyakran nyomtatott és kézzel írt dokumentumokkal, valamint Excel-táblázatokkal végezték el a nyilvántartási feladatokat.

A védelmi minisztérium egy kongresszusi jelentése ugyanakkor betekintést nyújt a hozzávetőleges adatokra. A dokumentum közlése szerint több mint 40 ezer katonai jármű maradt Afganisztánban, köztük 12 ezer Humvee, ám ezek üzemállapotáról nincsenek információi a tárcának. A listán szerepelt több mint 300 ezer fegyver és 48 millió dollár értékű lőszer - utóbbiak számát 1,5 millió alá becsülték -, valamint 18 ezer éjjellátó szemüveg. Ezeken felül kommunikációs berendezéseket, rádiórendszereket, különféle titkosító eszközöket, aknamentesítő berendezéseket is hátrahagytak.

A Joe Biden vezette adminisztráció akkoriban az afgán csapatokat hibáztatta, amiért a táliboknak harc nélkül átadták a fegyvereket, védelmi tisztviselők pedig azt hangsúlyozták, hogy nem a legmodernebb fegyverekről van szó. Ugyanis már a kivonulás előtti napokban olyan fegyverekkel jelentek meg a tálibok, amelyeket jó eséllyel az amerikai erők szállítottak Afganisztánba. De kérdéses maradt, hogy a felszerelések meddig fogják szolgálni új tulajdonosaikat. Hosszú távú működésükhöz ugyanis megfelelő karbantartásra lenne szükség, ennek hiányában állapotuk fokozatosan romlani fog.

A kivonulást követően nem telt sok időbe, mire a fegyverek és felszerelések megjelentek az illegális fegyverkereskedők polcain, természetesen jóval a valós értékük alatt. Például 2021 augusztusában egy kétezer dolláros eszközért mindössze 300 dollárt kértek. Iszlámábád közölte, hogy az Afganisztánban maradt fegyverek súlyos biztonsági fenyegetést jelentenek, amelyért az Egyesült Államok is felelős. "A Biden-adminisztráció hagyta ott a fegyvereket" - szögezte le a pakisztáni külügyminisztérium egy névtelen tisztviselője, aki szerint Washington feladata megoldást találni. Iszlámábádnak azért is sürgető az Afganisztánban maradt amerikai fegyverek kérdése, mert több darabot a Tehrik-i-Talibán (TTP) iszlamista fegyveres csoport elleni akció során foglaltak le, beleértve éjjellátó szemüvegeket és M16 típusú gépkarabélyokat. Nem beszélve arról, hogy ezek a fegyverek gyakran modernebbek, mint azok, amik a pakisztáni hadsereg tulajdonában állnak, ezáltal a fegyveres szervezetek előnyt is elkönyvelhetnek maguknak.

A statisztikai adatok szintén igazolják Pakisztán aggodalmait. 2022-ben 27 százalékkal nőtt az országban elkövetett terrortámadások száma az előző évi adatokhoz képest. És a Globális Terrorizmus Index szerint a dél-ázsiai ország egyre előrébb kerül a rangsorban: 2022-ben a 7. helyen szerepelt, 2023-ban már a 4. volt, tavaly pedig a 2. helyre került Burkina Faso után.

Legutóbbi terrortámadásra április 15-én került sor az ország területén, amikor Beludzsisztán tartományban egy rendőröket szállító busz robbant fel. A tragikus esemény következtében három rendőr életét vesztette, további tizenhat pedig megsérült. A merénylet elkövetését egyik csoport sem ismerte el, azonban a hatóságok a Beludzsisztáni Felszabadítási Hadsereg (BLA) nevű szervezetre irányítják a gyanút, mely az utóbbi időszakban egyre aktívabbá vált az országban.

Isak Dár és Marco Rubio külügyminiszterek telefonos egyeztetése arra utal, hogy Trump második elnöksége során javulhatnak a kapcsolatok Pakisztán és az Egyesült Államok között, ami egyúttal azt is jelzi, hogy várhatóan az Afganisztánban maradt amerikai fegyverek kérdése is napirenden marad. Arra azonban aligha van esély, hogy a felszereléseket az Egyesült Államok visszaszerezze, tekintve, hogy azok visszaszolgáltatását a tálibok is feltételekhez kötik.

Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet kiemelkedő elemzője, aki mélyreható tudományos munkájával és szakmai tapasztalatával járul hozzá a migrációs jelenségek megértéséhez.