Magyarország számára is előnyöket jelenthet a schengeni övezet kibővítése, mégis a kormány óvatosan viszonyul Románia és Bulgária csatlakozásához.

A verseny élesedése már az év első napjaival elkezdődhetett, hiszen ekkor megszűnt a határellenőrzés a magyar-román határon. Ez a schengeni bővítés szoros kapcsolatban áll az európai integráció céljaival, azonban szuverenista körökben egyre inkább gyanú övezi ezt a lépést. A magyar kormány dilemmája most a nemzeti büszkeség és a pragmatikus érdekérvényesítés közötti választás körül forog.

Fényesebb szilveszterük volt a szokásosnál azoknak, akik a magyar-román határ mentén élnek, és tágabb értelemben mindazoknak, akik azt várják az európai projekttől, hogy összenőjön, ami összetartozik. Nem csupán a nagy határátkelők váltak szabadon átjárhatóvá Debrecen és Nagyvárad, Szeged és Temesvár között, de hamarosan újra megindulhat a forgalom az Alföld egykori kis útjain is, amelyeket bő száz évre elvágott a határ. Kis községek telhetnek meg új élettel, miközben a schengeni bővítés európai léptéke mellbevágó: a portugáliai Farótól a bulgáriai Várnáig vezető, 4000 kilométeres úton egyetlen határőr sem arcoskodik már.

A történelmi diadal mögött – ahogy az általában történik – sokan állnak, ám senki sem hangoztatja magát annyira, mint a magyar miniszterelnök. "Felemeljük a sorompókat!" "A magyar elnökség célja, hogy újjáéleszti Európa nagyságát. Nem csupán beszélünk erről, hanem cselekszünk is!" "Összekapcsoljuk a burgenlandi és az erdélyi magyar közösségeket! Magyarország összeköt!" – hangoztatta Orbán Viktor december végén, amikor az EU-elnökség záróakkordjaként végigjárta Bukarest és Szófia városait. Nem győzött hangoztatni a két ország schengeni csatlakozását mint saját diplomáciai sikerét.

Valóban, hosszú másfél évtizednyi tárgyalás, egyeztetés és rengeteg évnyi reménykedés után Bulgária és Románia végre csatlakozott a schengeni övezethez, ami örömteli pillanatot jelentett a két keleti peremország számára. A felületes megfigyelő számára talán úgy tűnik, hogy ez a magyar diplomácia diadalmas eredménye is. Azonban, aki nem felejti el az emlékeket, az jól tudja, hogy a csatlakozásról december közepén lelkesen nyilatkozó magyar miniszterelnök november elején még arról értekezett a közösségi médiában, hogy aki azt hiszi, a románok "elhúznak mellettünk", az költözzön inkább Romániába. Ekkor Orbán Viktor még úgy látta, hogy Románia nem a példamutató ország, hanem inkább a kiaknázatlan lehetőségek földje. Aztán azonban váratlanul megváltoztatta a véleményét.

Még ennél is zavarbaejtőbb dologra gondolhat az, aki képes felidézni egy évvel ezelőtti történéseket.