Tízezreket érint hazánkban egy olyan betegség, amely neves történelmi alakok, mint Julius Caesar, Napóleon és Isaac Newton életét is megnehezítette.

Február 14-én ünnepeljük Szent Bálintot, aki nem csupán a szerelmesek patrónusa, hanem az epilepsziás betegek védelmezője is. Az Egészségügyi Világszervezet 1997 óta ezen a különleges napon hívja fel a figyelmet a betegséggel élők iránti szolidaritásra, valamint a tévhitek eloszlatására. Érdekes, hogy sok epilepsziás eset felnőttkorra "meggyógyul", azonban a később jelentkező görcsrohamok esetén fokozott kivizsgálás válik szükségessé. Erről nyilatkozott az Indexnek Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, aki hangsúlyozta a megfelelő orvosi figyelem fontosságát.

Az epilepsziát már az ókori gyógyítók is jól ismerték, a kifejezés a görög "epilambanein" szóból ered, ami annyit jelent, mint "megragadni". Hippokratész, a híres görög orvos, aki a Kr.e. 5. században élt, komoly betegségként tartotta számon, és részletesen leírta annak tüneteit. Arisztotelész és Szókratész is tapasztaltak rohamszerű panaszokat, amelyeket szintén dokumentáltak. Érdekes módon a Biblia is említi ezt a betegséget; az Ószövetségben találhatók olyan utalások, amelyek szerint Saul király epilepsziaszerű rosszullétei közepette Dávid hárfa játéka enyhítő hatással bírt.

Dante Beatrice verseiben megjelenő látomások világosan utalnak arra, hogy az Isteni színjáték szerzője saját tapasztalataival ismerhette a betegséget. Neurológusok bizonyos megfigyelései szerint Leonardo da Vinci és Michelangelo freskóin is felfedezhetők a görcsökkel küzdő emberek fájdalmát kifejező alakok. A kutatók véleménye szerint olyan történelmi alakok, mint Julius Caesar, Napóleon, Luther Márton, Blaise Pascal és Isaac Newton, valamint Lord Byron is megélték a betegség szenvedéseit.

Az epilepszia, amelyet a régi időkben frászként emlegettek, a leggyakoribb neurológiai zavarok közé tartozik, és jellemzője a görcsrohamok megjelenése. E zavar közvetlen kiváltó oka az agy elektromos aktivitásának túlzott fokozódása. Magyarországon hozzávetőlegesen 50-60 ezer ember érintett, és évente mintegy ötezer új diagnózist állítanak fel. Az orvosi irányelvek szerint a betegség diagnózisához legalább két, 24 órás különbséggel jelentkező provokálatlan roham szükséges.

Genetikai eredetű formája sok génhez kötött, így a továbbadás esélye minimális. Bármely életkorban előfordulhat, de gyermekkorban kétszer gyakoribb, nemzetközi adatok szerint 18 év alatt 1 százalék a lakossági arányos előfordulása, míg a felnőtteknél ez 0,5 százalék. "Ahogyan érik az agy, a központi idegrendszerben egyre jobban működnek a gátló idegsejtek. Ezért sok gyerekkori epilepszia felnőttkorra "meggyógyul". A felnőttkorban induló epilepszia viszont gondos kivizsgálást igényel, tudniillik utána kell járni, állhat-e daganatos betegség a háttérben, de ennél gyakoribb kiváltó tényező az idegrendszeri gyulladás"- fogalmazott Prinz Géza neurológus.

A szakorvos elmondta, a fejsérülések szintén kiválthatnak epilepsziás rohamot, az agyzúzódás, agyburok közti vérzés következtében nem feltétlenül azonnal, egy idő eltelte után is jelentkezhet. "Bármilyen idegszövet elhalással járó folyamat okozhat hegképződést a központi idegrendszerben, az agykéregben, és ebből a hegből kiindulhat epilepsziás roham"- magyarázta a neurológus. Alkalmi görcsrohamot pedig előidézhetnek olyan tényezők, mint akár a súlyos alvásmegvonás, létrejöhet valami gyógyszerhatás együttes eredményeként.

Ahogy mi is beszámoltunk róla, korát meghazudtoló módon mentőt hívva és azonnal cselekedve mentette meg édesapja életét egy tízéves kisfiú. A neurológus elmondta, utólag kiderült az édesapa valószínűleg életében először epilepsziás rohamot élt át, annak közismertebb eszméletvesztéssel, rángásokkal, szájhabzással, nyelvharapással járó nagyrohamát.

Ezen kívül léteznek úgynevezett kisrohamok is, amelyek nem annyira ismertek a köztudatban. "Volt egy páciensem, aki három éven át harcolt a déja vu érzéseivel, míg végül kiderült, hogy temporális lebeny epilepsziával küzd. Az is megesik, hogy csupán egy rövid pillanatnyi kihagyás tapasztalható. Ilyenkor az érintett személy néhány másodpercre 'eltűnik' a valóságból – ebben az esetben is kóros aktivitás figyelhető meg az EEG-n, ha a tünetek epilepsziás eredetűek" – tette hozzá.

A neurológiai szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a görcskészség fokozódását számos tényező kiválthatja. Ilyenek például a villogó fények, a hangos koncertek, az alkohol szintjének csökkenése az agyban, valamint a láz és különféle drogok használata. Az utóbbi évek tapasztalatai azt is mutatják, hogy a Covid-19 és más idegrendszeri vírusfertőzések is hozzájárulhatnak a problémához. A szakember hangsúlyozta, hogy a kisrohamok többszöri előfordulása esetén orvosi beavatkozás válhat szükségessé, mivel az epilepsziás események mindegyike idegsejtpusztulást eredményez. A neurológus kiemelte, hogy az elmúlt évtizedben megfigyelhető esetnövekedés összefüggésben állhat a fokozott szerhasználattal és a gyakoribb agyműtétekkel. Emlékeztetett arra is, hogy korábban egyes idegsebészek azt feltételezték, hogy Szalai Ádám tavaly novemberi, a holland-magyar mérkőzés során tapasztalt rosszulléte a korábbi fejműtét következménye lehetett. Prinz Géza ehhez kapcsolódóan megjegyezte, hogy "bármilyen koponyaűri beavatkozás hegszövet képződést eredményez, amely kiindulási gócként működhet".

A mai korszerű terápiák eredményeként a betegek 70-80 százaléka tünetmentesen élhet. Kétféle gyógyszeres megoldást alkalmaznak, az egyik, amennyiben megtalálják, a kiváltó ok, a másik a görcskészség csökkentésére alkalmas. "Az is előfordulhat, hogy műtéti úton lehet kezelni az epilepsziát, ami akkor vetődhet fel, ha egy gócból indul ki a roham, és viszonylag nagy a rohamfrekvencia. Ez akkor jöhet szóba, ha a góc elérhető helyen van és nem veszélyeztet nagyon fontos központokat" - részletezte a neurológus. Ma már olyan eseteket is nagy biztonsággal meg tudnak gyógyítani műtéti úton, amelyekre egy évtizeddel ezelőtt nem lett volna lehetőség. A szakorvos ugyanakkor megemlítette, közvetlenül a műtét után még biztosan nem lehet elhagyni a gyógyszert.

Minden epilepsziával kezelt beteg számára elengedhetetlen a rendszeres orvosi ellenőrzés. Amennyiben a páciens egy éven keresztül rohammentes, érdemes mérlegelni a jogosítvány visszaszerzésének lehetőségét. Öt évnyi rohammentesség esetén pedig akár a gyógyszeres kezelés felfüggesztése is szóba jöhet.

„Tedd egyedivé a mondandódat!” – hívta fel a figyelmet Prinz Géza. A szakorvos részletesen kifejtette, hogy az epilepsziával élők számára nem ajánlott magasban dolgozniuk, valamint veszélyes gépek közelében tartózkodniuk, továbbá kerülniük kell azokat a munkaköröket, amelyek forrázás kockázatával járnak. Felnőttkorban a legtöbb epilepsziás esetben élethosszig tartó gyógyszeres kezelés válhat szükségessé, míg a tinédzserkor előtt diagnosztizáltak közül sokan néhány éves kezelés után teljesen felépülhetnek.

A Neurológiai Központ közlése szerint, ha valaki epilepsziás rohamot kap mellettünk, nem szabad azt megállítani, bármit a szájába tenni, sérülésmentes környezetben, oldalára fordítva, levegőt hagyva számára meg kell várni, amíg a roham lezajlik. Ez általában 1-2 perc után magától oldódik. Mentőt először jelentkező, 5 percnél tovább tartó, vagy sorozatos görcsnél, sérülés esetén kell hívni - hívták fel a figyelmet.