Tudósok felfedezték, mi állhat a fiatalosság megőrzésének titka mögött.

Clint Eastwood, 94 éves korában, a meditáció révén találhat új inspirációt alkotásaiban, akárcsak más idősebb kollégái, mint Mia Farrow (80) és Shirley MacLaine (90), akik életkoruktól függetlenül megőrizték frissességüket. A transzcendentális meditáció jótékony hatásai már évtizedek óta ismertek, de egy új kutatás új dimenziókat nyitott meg: a rendszeres meditáció nem csupán a stresszszint csökkentésére képes, hanem a kutatások szerint akár az öregedés folyamatát is meg tudja lassítani.

A Maharisi Mahes indiai jógi által megalkotott transzcendentális meditáció 1955-ben indult hódító útjára először szülőföldjén, majd gyorsan eljutott a világ minden tájára, míg végül a Föld egyik legismertebb meditációs módszerévé vált. Több mint hatmillió ember sajátította el ezt a technikát világszerte, köztük olyan hírességek, akik közvetlenül a jógitól tanultak, mint a Beatles és a Beach Boys tagjai, valamint Donovan, Clint Eastwood, David Lynch, Mia Farrow és Shirley MacLaine.

Amikor a jógi 1958-ban Hawaiira utazott terjeszteni az eszméit, a helyi újság azt írta róla: "Nincs pénze és nem kér semmit. E világi tulajdona elfér egy kézben. Maharisi Mahes jógi világ körüli úton van. Egy üzenetet visz, mely, ahogy mondja, megszabadítja a világot a boldogtalanságtól és az elégedetlenségtől".

A boldogság elérésének kulcsa abban rejlik, hogy naponta kétszer, reggel és este, 15-20 percet szánunk egy egyszerű, ámde hatékony gyakorlatra. Ezt a gyakorlatot csukott szemmel, kényelmes ülőhelyzetben végezve mély nyugalmi állapotot érhetünk el, amely segít tisztítani az idegrendszert és csökkenti a stressz, valamint a feszültség szintjét. Maharishi jógi szerint ez egy univerzális, vallásoktól független szellemi módszer, amely nem csupán megnyugtatja és ellazítja az elmét, hanem a megtisztulás révén éberré és tudatosabbá is tesz minket. A technika elsajátítása tanfolyamokon történik, ahol hét lépésben, az egyéni igényekre és kérdésekre fókuszálva tanítják meg a résztvevőknek a gyakorlást.

Aki elsajátítja a hosszú távú nyugalmi állapot trükkjét, az azonban nemcsak relaxálni tud majd, hanem - új kutatások szerint - újra tudja programozni biológiai óráját is, így lassul öregedése és nő stressztűrő képessége. A tanulmányban azt vizsgálták, milyen a fizikai és agyi állapota annak, aki már 40 éve gyakorolja a meditációt, és hogyan öregszik azokhoz képest, akik nem ilyen kitartóak.

A génexpresszió terén elért egyik legfontosabb felfedezés, hogy a gének aktivitása módosulhat a környezet vagy más gének hatására. E változások következtében előfordulhat, hogy a gén által kódolt fehérjék nem képesek optimálisan működni. Érdekes módon, azoknál az egyéneknél, akik rendszeresen gyakorolják a transzcendentális meditációt, alacsonyabb szintű expressziót figyeltek meg bizonyos gének esetében, amelyek a gyulladásokkal és stresszel állnak kapcsolatban. Ez arra utal, hogy a transzcendentális meditáció hosszú távú gyakorlása molekuláris szinten képes átalakítani a test működését.

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a génexpressziós eltérések, a kognitív funkciók jelei és az alacsonyabb kortizolszint szoros összefüggésben állnak a rendszeres meditációval, amely képes csökkenteni a stressz és az öregedés hatásait. A meditálók agyi aktivitása olyan mintázatokat mutat, amelyek a fiatalos agyi működésre jellemzőek. Habár gyakran úgy érezzük, hogy a kognitív hanyatlás elkerülhetetlenül bekövetkezik az életkor előrehaladtával, a meditációs gyakorlatok új megvilágításba helyezhetik ezt a folyamatot.

Ez a jelenség különösen az agy információfeldolgozási sebességében tükröződik, hiszen a meditálók gyorsabb válaszidőt mutattak, mint az azonos korú, meditációt nem végző társaik.

A Brain Integration Scale (BIS) skálán elért pontszámok alapján megfigyelhető, hogy a meditáció gyakorlása pozitív hatással van az agyhullámokra, a reakciósebességre és a fókuszálásra. A tanulmány egyik szerzője hangsúlyozza, hogy mind a fiatal, mind az idősebb meditálók eredményei kiemelkedően teljesítettek az agyi teljesítmény mérésében, szemben azokkal, akik nem meditálnak. A stressz hatásai nem csupán a mentális állapotunkban érezhetők, hanem a fizikai megjelenésünkben is, például a hajunk állapotában. A kutatók által végzett hajminták elemzése során megállapították, hogy azoknál az alanyoknál, akik nem végeznek rendszeres meditációt, jelentősen magasabb kortizolszintet mértek a hajban, ami a stressz szintjével áll összefüggésben.

A kortizol kritikus szerepet játszik a szervezet stresszre adott válaszában, és a krónikusan magas kortizolszint a kognitív hanyatláson túlmenően számos, az életkorral összefüggő egészségügyi problémához kapcsolódik. A kutatás megerősíti azokat a korábbi eredményeket, amelyek arra utalnak, hogy a meditáció csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának kockázatát.