Kocsis Máté búcsút intett Pressmannak: A nagykövet úr számára a kormány megbuktatása volt az életcélja.
A frakcióvezető véleménye szerint Pressman egy olyan hálózatot alakított ki, amely a távozása után is működőképes marad. Azonban a gondolatmenete ott sántít, hogy nem tudta világosan kifejteni, hogyan maradhatna életben az általa elképzelt struktúra, ha az Egyesült Államok élére egy hét múlva a Fidesz szoros szövetségese kerülne.
"Ma elbúcsúzik Magyarországtól David Pressman, a korábbi amerikai nagykövet, és férje" - osztotta meg Kocsis Máté egy imádkozós, vagy inkább hálaadó emoji társaságában. A Fidesz frakcióvezetője azonban figyelmeztetett: "bár a napunk derűsnek tűnhet, muszáj kicsit árnyékot vetnem az ünneplésre."
"Bár távozik, az általa teremtett értékek és emlékek örökké velünk maradnak."
Kocsis itt szokatlanul elismerően ír röviden Pressmanről, szerinte ugyanis a leköszönő amerikai nagykövet
"rendkívül ügyesen szervezte össze mindazt, amit a szellemileg leépült, és saját romjain váladékozó bal- és liberális oldal képtelen volt."
Képzelj el egy olyan szubjektív best of válogatást, amelyben külön figyelmet kap Nagy Ervin színész és Gyöngyösi Márton, a volt Jobbik-elnök közös részvétele egy széderesten. Esetük nem csupán egy egyszerű esemény, hanem egy szimbolikus összejövetel, ahol a kultúra és a politika találkozása izgalmas diskurzusokat szült. Emellett a szórakoztatóipar és a politika összefonódásának másik aspektusaként megemlíthetjük az influenszereknek rendezett nagykövetségi bulikat, amelyek a közéleti diskurzus modernebb színterei lettek. Ezen kívül a 2022-es ellenzéki kampány során megjelenő "mikroadományok" is helyet kapnak a válogatásban, hiszen ezek valójában több milliárd forintnyi amerikai támogatást takartak, ami komoly kérdéseket vet fel a politikai függetlenségről. A média sem maradhat ki a sorból, hiszen Kocsis említi a "kirívóan elfogult" írásokat, amelyek egyértelműen a külföldi befolyás szagát árasztották, mintha a sajtó függetlensége és pártatlansága már csak egy távoli emlék lenne. Ezzel a válogatással egy színes és ellentmondásos képet fest a hazai politikai és kulturális tájról, ahol a határok gyakran elmosódnak, és a szórakoztatás szerves része a közéletnek.
Kocsis szerint Pressman olyan rendezvényeket és politikai összejöveteleket szervezett és finanszírozott, amelyek célja a szuverenista kormány megbuktatása volt. Tüntetések körüli tevékenységei során mindig olyan ügyek és személyek támogatásába kezdtett, akik könnyen illeszkedtek a liberális világképbe. "Micsoda véletlen!" - teszi hozzá Kocsis. A nagykövet úr a celebek, influenszerek és felfogadott újságírók közötti kapcsolatán keresztül lépett be a politikai életbe, mintha Vágási Feri az internet világába lépett volna. A kormány megbuktatása vált az életcéljává, és ugyanez igaz a lekötelezettjeire és fizetett munkatársaira is.
A következtetés levonásakor a szerző úgy véli, hogy bár Pressman távozhat, az őt körülvevő hálózat - amely valószínűleg influenszereket, újságírókat, színészeket és ellenzéki politikai csoportokat foglal magában - továbbra is itt marad. A szerző említi, hogy a külföldi támogatásokhoz alkalmazkodó politikai figurák, az amerikai baloldalhoz kapcsolódó üzleti érdekek, valamint a brüsszeli liberális elit utasításait követő képviselők és pártok, mint például a Tisza néven újraszerveződő csoportok, mind fennmaradnak. Emellett a szerző felsorolja azokat a médiumokat is, mint a Telex, a 444, az RTL, a HVG és a 24, amelyek szintén továbbra is aktívak maradnak, valamint a "mikroadományok" rendszere is folytatódik.
Kocsis úgy véli, hogy éppen ezért tartja Pressmant tehetségesnek. Azt is megjegyzi: "A helyzet az, hogy a 2026-os választások során a brüsszeli nyomásgyakorlók helyi embereivel, valamint a Pressman-világ képviselőivel nézünk majd szembe."
A frakcióvezető igen furcsa világképe ott bicsaklik kissé meg, hogy nem világos, hogyan várja az általa vizionált "Pressman-hálózat" fennmaradását, ha egyszer hamarosan a Fidesz nagy szövetségese, Donald Trump lesz az Egyesült Államok elnöke.
A Fidesz kommunikációja úgy tűnik, hogy mintegy búcsúajándékként, Pressman nyakába varrta a Rogán Antal ellen hozott amerikai szankciót, ezzel őt egyedüli felelőssé tették a helyzetért. A szankcióval kapcsolatos részletekről itt olvashatsz bővebben:
