Kivéreztetett önkormányzatok: sok kerület és város drasztikus helyiadó-emelésre kényszerül, hogy fedezze az elvonásokból eredő pénzügyi hiányokat.
Az önkormányzatok sorra tartják meg az idei év utolsó képviselő-testületi üléseit, amelyek középpontjában a 2025-re vonatkozó helyi adók, például az építmény-, telek-, kommunális, idegenforgalmi és helyi iparűzési adók mértékének megállapítása áll. Ezen adók január 1-jétől már érvényesek kell, hogy legyenek, így az év során csupán adócsökkentésről dönthet a közgyűlés. Ha azonban emelésre kerül sor, akkor az érintett adózóknak egy hónapos "felkészülési időt" kell biztosítani, ami azt jelenti, hogy a helyi adók emeléséről legkésőbb november utolsó hetében kell döntenie az önkormányzatoknak. Cikkünkben áttekintettük, hogy a fővárosi kerületek és a megyei jogú városok közül melyek döntöttek emelésről a megjelenés időpontjáig.
A megyei jogú városok és a budapesti kerületek jelentős része már megtartotta, vagy a közeljövőben tartani fogja az erről szóló közgyűlését. A határozatok tükrében világosan látható, hogy a települések vezetői komolyan vették Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter javaslatát. Ennek értelmében a helyi adók emelésével kívánják kompenzálni az iparűzési adó 2024-es szintjéhez mért többletének elvonását. Ezt az összeget a részt vevő önkormányzatoknak a Versenyképes Járások Program keretein belül kell befizetniük.
Az önkormányzatok fokozatos leépítése évek óta zajlik, és a folyamat különösen felgyorsult 2019-ben, amikor számos megyeszékhelyen ellenzéki vezetés került hatalomra. Ekkor váltak különösen égetővé a kormányzati lépések, mint például a Covid időszakában bevezetett iparűzési adó felfüggesztése, valamint a gépjárműadó (súlyadó) elvonása. Ezen kívül az állami források és normatívák csökkentése, valamint a különleges gazdasági övezetek kijelölése is hozzájárult ahhoz, hogy a legnagyobb vállalatok helyi iparűzési adója (hipa) ne a városokhoz, hanem a megyékhez kerüljön. A már említett Versenyképes Járások Program is része ennek a széleskörű átalakításnak, amely a helyi önkormányzatok anyagi függetlenségét és fejlődési lehetőségeit jelentősen csökkenti.
A helyzet kilátástalanságát jól érzékelteti Szeged alpolgármestere, Kovács Tamás, aki a helyi adók emelésére tett javaslata során részletesen kifejti a problémát. Hangsúlyozza, hogy az állam az utóbbi években jelentős mértékben átalakította az önkormányzatok finanszírozási rendszerét, aminek következtében a nagyobb városok, köztük Szeged is, komoly bevételi forrásoktól estek el. A gépjárműadó és a tömegközlekedési normatíva elvonása például körülbelül 1 milliárd forintot jelentett a város számára. Emellett a kormány számos más normatívát is befagyasztott, ami a jelenlegi inflációs helyzetben 40 százalékos reálérték-csökkenést idézett elő. Ez a folyamat komoly kihívások elé állítja az önkormányzatokat, amelyek így egyre nehezebben tudják fenntartani a város működését és fejlesztéseit.
Közben az állam drámaian megemelte a városra háruló közterheket. A szolidaritási hozzájárulás összege az elmúlt öt évben 73 millió forintról egy hatalmas 5 milliárd forintra ugrott, miközben a víziközműadó éves terhe is 350 millió forintra nőtt. 2025-től pedig az iparűzési adó növekményének elvonása is rátesz még egy lapáttal a város pénzügyi terheire.
Kovács megjegyezte: "A helyzet az, hogy az állam párhuzamosan csökkenti Szeged bevételeit, miközben a városra háruló közterheket folyamatosan növeli. Ennek következtében egyre inkább visszavonul az önkormányzati kötelező feladatfinanszírozásból." Ebből következően a városnak fokozatosan a saját bevételeire és azok növekedésére kell támaszkodnia - tette hozzá. Az új intézkedések révén a város több mint 1,2 milliárd forintnyi többletbevételt realizál, de ez csupán mérsékelni tudja az állam által elvont források hatását.
Az alábbiakban a nyilvánosan elérhető adatok és a sajtóban megjelent hírek alapján áttekintjük, hogy mely megyei jogú városok és fővárosi kerületek emelték, vagy tervezik emelni a helyi adók mértékét.
Az építményadót a telken álló ingatlan után kell fizetni, vagy a hasznos alapterület, vagy az aktuális forgalmi érték egy bizonyos százalékára. Ez utóbbi gyakorlatilag önbevallást jelent, így az önkormányzatok inkább az alapterület alapján sarcolnak. Kiszámítása meglehetősen bonyolult: a törvény alapján a 2011-ben meghatározott négyzetméterenkénti 1100 forintos (vagy a forgalmi érték 3,6 százalékát kitevő) maximumot minden évben az inflációval arányosan lehet növelni, ennek felső határa idén 2508 forint volt, 2025-ben 2950 forint lesz.
A telekadó kiszámítása az épületek nélküli alapterület alapján történik, amelynek idén a legmagasabb értéke 448 forint négyzetméterenként. A következő évben ez az összeg 536 forintra emelkedik. A kommunális adót pedig a magánszemélyek vagy vállalkozások által birtokolt ingatlanok után kell megfizetni, melynek maximális mértéke 2024-ben körülbelül 33 ezer forint lesz.
A helyi iparűzési adót a nettó forgalom után kell fizetnie az adott településen bejegyzett cégeknek, de ezt csökkenthetik az anyagköltséggel, az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozóknak kifizetett összegekkel, mértéke pedig legfeljebb 2 százalék lehet. Budapesten a hipát a többi helyi adóval ellentétben nem az egyes kerületek, hanem a főváros határozza meg. Az idegenforgalmi adót az eltöltött vendégéjszakák után fizetik a turisták. (Nyitóképünkön az idei debreceni virágkarnevál Szent Korona-dísze, fotó: Czeglédi Zsolt/MTI.)
