Kiszivárgott az oroszok rendkívül titkos stratégiája: itt van, mit várhat el Moszkva az ukrajnai konfliktus befejezéséhez.
Az amerikai The Washington Post jutott hozzá egy dokumentumhoz, amelyben az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálathoz (FSZB) közel álló moszkvai székhelyű agytröszt ír az ukrajnai háború lehetséges lezárásához vezető orosz igényekről.
Oroszország számára kulcsfontosságú, hogy aláássa az Egyesült Államok pozícióját az Ukrajnával folytatott tárgyalások során, ennek érdekében pedig feszültséget generál a Trump-kormányzat és más nemzetek között. Eközben Moszkva továbbra is elkötelezetten dolgozik az ukrán állam destabilizálásán.
A közelmúlt eseményeire való tekintettel a dokumentum hangsúlyozza, hogy a Kreml "megvalósíthatatlannak" ítéli Donald Trump amerikai elnök által javasolt békemegállapodás előzetes tervét, amely szerint 100 napon belül szeretnék rendezni a konfliktust. Az orosz álláspont szerint a javasolt időkeret irreális, és a bonyolult geopolitikai viszonyok figyelembevételével inkább hosszabb távú megoldásokra lenne szükség.
Kifejezetten hangsúlyozzák, hogy "az ukrajnai konfliktus békés rendezése 2026-ot megelőzően nem valósulhat meg".
A dokumentum elutasítja azt, hogy békefenntartókat küldjenek az országba, illetve Moszkvában szeretnék elérni, hogy elismerjék Oroszország szuverenitását az elfoglalt területek felett. Ezzel lényegében elutasítják Keith Kellogg, Trump ukrajnai különmegbízottjának tervét, amelyben Kijev lemondana az elvesztett területekről, de nincs szó benne elismerésről. Kifejtik, hogy erre azért van szükség, hogy egy esetleges amerikai kormányváltást követően ne újuljanak ki a harcok az országban.
A terv részeként szerepel, hogy Ukrajna északkeleti területein, különösen Brjanszk és Belgorod környékén további felosztásokra van szükség. Itt pufferzónák kialakítása lenne a cél. Ezen kívül demilitarizált övezetek létrehozására is javaslatot tennének, különösen a Krím környékén, ami az odesszai térséget is érintené. A megszerzett információk arra is rávilágítanak, hogy Moszkvának teljesen „el kell távolítania” a jelenlegi politikai elitet Kijevben.
A jelenlegi kijevi rendszer átalakítása a belső tényezők révén nem lehetséges. Ahhoz, hogy valódi változások történjenek, a rendszer teljes felszámolására van szükség.
A stratégia megalkotása során fontos, hogy figyelembe vegyük a céljainkat és a környezetünket. Először is, határozzuk meg világosan a célokat, amelyeket el szeretnénk érni. Ezután elemezzük a jelenlegi helyzetet, hogy megértsük az erősségeinket és gyengeségeinket, valamint a lehetőségeinket és fenyegetéseinket. Ezután készítsünk egy részletes akciótervet, amely tartalmazza a szükséges lépéseket és erőforrásokat. Ne felejtsük el, hogy a stratégia rugalmas legyen, lehetőséget adva a módosításokra, ha a körülmények változnának. Végül, fontos, hogy folyamatosan nyomon kövessük a haladást, és szükség esetén finomítsuk a megközelítésünket. A siker kulcsa a tervezés, a végrehajtás és a folyamatos értékelés.
Új választások kiírását sürgetik, amelyek keretében az oroszbarát csoportok is részt vehetnek. Hangsúlyozzák, hogy Ukrajna nem lehetne a NATO tagja, ezzel megerősítve a korábban megfogalmazott elképzeléseket. Szerintük a békefenntartók jelenléte az országban "felesleges", és úgy vélik, hogy az ukrán fegyveres erők létszáma is túlzottan magas, ezért javasolják ennek jelentős csökkentését.
A javaslat először az európai hírszerző ügynökségekhez került, majd később egy amerikai médiaplatformra is eljutott. A benne foglalt konkrét elképzelések rávilágítanak arra, hogy a szakadék Oroszország és a nyugati ajánlatok között szinte áthidalhatatlannak tűnik. Moszkva eddig nem fogalmazta meg egyértelműen a véleményét a nemrégiben felvetett, 30 napos általános tűzszüneti javaslat kapcsán, viszont a Kreml rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek lehetővé teszik számára a háború lezárásáról szóló megállapodás elhúzását. Érdemes megemlíteni, hogy a dokumentum már február elején készült, még azelőtt, hogy az Egyesült Államok Szaúd-Arábiában tárgyalásokat folytatott volna Oroszországgal, mindazonáltal jól tükrözi az orosz szándékokat.
A megbeszélések elhúzódásának egyik lehetséges oka az lehet, ha az oroszok tudatosan feszültséget keltenek az Egyesült Államok, az Európai Unió és Kína között.
Washington számára jelentős és nagylelkű ajánlatot tennének az orosz nyersanyagok kitermelésével kapcsolatban, beleértve Ukrajna megszállt területeit is. Ez az elképzelés összhangban van Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-i megnyilatkozásaival. Külön hangsúlyozzák, hogy Moszkva és Washington közötti kapcsolatok normalizálása a cél, különös figyelmet fordítva a nagyköveti szintekre. A közeledés részeként a felek a rakétatelepítésekről is megállapodnának: az oroszok elkerülnék, hogy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákat telepítsenek Fehéroroszországba, cserébe az Egyesült Államok nem helyezne el új rakétarendszereket a kontinensen. Emellett felmerül az igény, hogy az Egyesült Államok állítsa le a fegyverszállítmányokat Ukrajnába, míg az oroszok felfüggesztenék a "barátságtalan" országok támogatását, bár ezt néhány szoros szövetséges esetében nehéznek tartják megvalósítani. Fontosnak tartják, hogy Moszkva ellenálljon annak, hogy a szankciók feloldásával "elcsábítsák". Nem világos, hogy az ilyen lépések pontosan milyen előnyöket hoznának az orosz állam számára, és megjegyzik, hogy a szankciók hatásait sok esetben eltúlozták.
A felvázolt elképzelés hitelességéről nehéz egyértelműen nyilatkozni, azonban jól tükrözi, milyen komoly kihívások elé néznek a felek az ukrajnai béke megteremtésében. A helyzet bonyolultsága és a mélyen gyökerező ellentétek miatt a megállapodás elérése rendkívül nehéz feladatnak ígérkezik, hiszen
Moszkva várhatóan egy átfogó és sokrétű megközelítést alkalmazna a háború befejezése érdekében, amely minden aspektust figyelembe venne.
A Kreml nézetei számos szempontból markánsan eltérnek a nyugati gondolkodástól, és ez a különbség csak egy hosszadalmas, többszörös tárgyalási folyamat során közelíthető meg. Oroszország jelenlegi álláspontja lényegében azt tükrözi, hogy szinte semmilyen ügyben nem hajlandó concessions-t tenni, a megbeszélések kezdetét pedig a maximális követelmények mentén képzeli el.
