Kína megkezdte a dominanciájának kiépítését: forradalmi tudományos fejlődés zajlik az atomverseny terén.

Kína újabb jelentős lépést tett az atomenergia fejlődésében: a tudósoknak sikerült működés közben újratölteniük egy kísérleti tóriumos sóolvadékos reaktort, számolt be róla a South China Morning Post. Ez az első alkalom, hogy egy ilyen típusú reaktor hosszú távon stabilan üzemel, ezzel Kína a tórium alapú nukleáris technológia élenjárójává vált.

A Góbi-sivatag mélyén található kísérleti reaktor forradalmi megközelítéssel működik: a hagyományos víz alapú hűtő- és fűtőközegek helyett sóolvadékot alkalmaz, ami számos előnnyel jár. Ezen kívül, az urán helyett tóriumot használ üzemanyagként, amely egy a földkéregben bőségesen előforduló radioaktív elem. Ez a technológia nemcsak hatékonyabb, hanem környezetbarátabb alternatívát is kínál a nukleáris energiatermelés terén.

A projekt vezető tudósa, Hszu Hung-Csie egy exkluzív szakmai fórumon korábban megjegyezte:

Kína jelenleg élen jár a világ atomenergia innovációs versenyében.

Az eredményt értékelve egy ismert mese tanulságára utalt: "A nyúl néha hibázik vagy ellustul. Ilyenkor a teknős kihasználja az alkalmat" - ezzel érzékeltetve, hogy míg az Egyesült Államok korán indult, de idő előtt feladta a sóolvadékos reaktorok kutatását, Kína kitartó munkával átvette a vezetést Az Egyesült Államok ugyan már az 1960-as években kifejlesztett egy kis méretű sóolvadékos reaktort, ám a projektet a 70-es években felfüggesztették a hagyományos, uránalapú rendszerek javára.

Az USA kutatásai nyilvánosan elérhetők maradtak, várták a megfelelő utódot. Mi lettünk azok

- emelte ki Hszu.

A Sanghaji Alkalmazott Fizikai Intézet munkatársai az amerikai dokumentumok részletes feldolgozásával kezdték meg a munkát, majd a tapasztalatokra alapozva saját fejlesztésekkel vitték tovább a technológiát:

Minden egyes technikát, amelyet a szakirodalom kínált, alaposan elsajátítottunk, majd bátran túlléptünk rajtuk, új utakat keresve.

- fűzte hozzá.

A projekt 2009-ben kapott zöld utat a Kínai Tudományos Akadémia vezetésétől, és az eredetileg néhány tucat fős csapat két éven belül több mint 400 kutatóból álló közösséggé nőtte ki magát. A reaktor építése 2018-ban kezdődött, 2023 októberére elérte a kritikus állapotot (fenntartható láncreakció), majd 2024 júniusára teljesítette a teljes kapacitású működést.

A nukleáris játszmában nincsenek gyors győzelmek. Egy dolgot kell csinálni, de azt 20-30 évig, kitartóan

- fogalmazott meg a projekt vezetéséért felelős személy.

Nincs megállás: egy nagyobb, 10 megawattos elektromos teljesítményű tóriumos sóolvadékos reaktor már épülőben van, amely 2030-ra érheti el a kritikus állapotot. Emellett a kínai állami hajógyártó vállalat

egy olyan konténerszállító hajó tervét is bemutatta, amely tórium-alapú energiával működne

- ezzel forradalmi változást hozva a kibocsátásmentes tengeri szállítás terén.

A technológiában rejlő potenciált jól jelzi, hogy egyetlen tóriumban gazdag bánya - a Belső-Mongóliában található Bayan Obo - akár tízezrek évre fedezhetné Kína energiaigényét, miközben minimális radioaktív hulladék keletkezne.

Az Egyesült Államok közben papíralapú újraindítást végzett a sóolvadékos reaktorok fejlesztésében, és úgy tűnik, hogy politikai támogatás is áll a háttérben. Ezzel szemben a kínaiak véleménye szerint a valódi eredményekhez a stratégiai kitartás vezet el.