Feltárult, miért tudta Izrael legyőzni a Hezbollahot.

Hosszú időbe telt, amíg Izrael szervesen beépült a libanoni milíciába. Ezt követően az izraeli titkosszolgálat folyamatosan figyelemmel kísérte a csoport vezetőit, végül pedig célba vette és megölte a milícia vezetőjét, Hasszán Naszrallahot.
Hasszán Naszrallah egész életében kétkedett az izraeli fenyegetések komolyságában. Amikor 2006. szeptember 27-én a Hezbollah egyik titkos bunkerében, 12 méter mélyen a föld alatt tartózkodott, segítői folyamatosan azt javasolták, hogy keressen biztonságosabb menedéket. Az Izrael által gyűjtött, később pedig a nyugati szövetségesekkel megosztott hírszerzési információk alapján azonban Naszrallah határozottan elutasította a javaslatot. Meggyőződése volt, hogy Izraelnek nem állt szándékában egy átfogó háború kirobbantása.
A The New York Times legújabb oknyomozó cikkében részletesen felvázolta az eseményeket. A jelentés szerint izraeli F-15-ös vadászgépek több tonnányi robbanóanyagot vetettek be, ami végül a bunkert teljesen megsemmisítette.
A robbanás maga alá temette Naszrallahot és a Hezbollah más vezető parancsnokait. Másnap megtalálták a holttestét egy Libanonban állomásozó iráni tábornokkal együtt. Mindkét férfi fulladásos halált halt. Ez volt az eredménye annak a két évtizedes, módszeres hírszerzési munkának, amellyel egy totális háborúra készültek fel.
A The New York Times oknyomozása - amely több mint két tucat jelenlegi és volt izraeli, amerikai és európai tisztviselővel készített interjún alapul - feltárta, hogy az izraeli kémek milyen széles körben hatoltak be a Hezbollah szervezetébe.
Embereket toboroztak, hogy lehallgató eszközöket telepítsenek a Hezbollah titkos bunkereibe. Alaposan figyelemmel kísérték az egyik vezető és négy szeretője közötti találkozókat, így szinte folyamatosan betekintésük volt a milíciacsoport irányítóinak tevékenységeibe.
Ez a történet a hírszerzési áttörések története, mint például amikor 2012-ben az izraeli 8200-as egység - az ország Nemzetbiztonsági Ügynökségének megfelelője - rengeteg információt szerzett meg, beleértve a vezetők titkos rejtekhelyeinek részleteit és a csoport rakétaarzenáljának dokumentációját.
Voltak botlások, mint például 2023 végén, amikor a Hezbollah egyik technikusa gyanút fogott az adó-vevő készülékek akkumulátoraival kapcsolatban. És voltak összecsapások, hogy megmentsék erőfeszítéseiket, mint szeptemberben, amikor a 8200-as egység olyan információkat gyűjtött, hogy a Hezbollah ügynökei eléggé aggódtak a csipogók miatt ahhoz, hogy néhányat elküldjenek Iránba ellenőrzésre.
Az aggályok miatt, hogy a műveletek titkos jellege veszélybe kerülhet, a hírszerzés vezető tisztviselői meggyőzték Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt arról, hogy intézkedjen a robbantások végrehajtására. Ezzel kezdetét vette egy olyan kampány, amely végül Naszrallah likvidálásához vezetett.
A 2006-os konfliktus során Izrael és a Hezbollah között súlyos patthelyzet alakult ki, amely 34 napnyi intenzív harc után Izrael kivonulásához vezetett Libanonból. Ez a háború nem csupán katonai kudarcnak bizonyult, hanem mélyen megalázó élmény volt az izraeli fegyveres erők számára. A történtek következtében szükségessé vált egy vizsgálóbizottság felállítása, amely átfogóan elemezte a történteket. Ezen túlmenően, a katonai vezetésben is jelentős változások történtek: számos vezető tábornokot leváltottak, és a biztonsági apparátuson belül sürgős számvetés kezdődött a hírszerzés hatékonyságával kapcsolatban, hogy a jövőben elkerülhessék hasonló helyzeteket.
A háború idején végrehajtott izraeli hírszerzési műveletek kulcsszerepet játszottak az ország későbbi stratégiájának kialakításában. Egyik jelentős akció során nyomkövető berendezéseket integráltak a Hezbollah Fajr rakétáiba, ami három volt izraeli tisztviselő szerint lehetővé tette, hogy Izrael nyomon követhesse a titkos katonai létesítmények, civil raktárak és magánházak rejtekhelyein tárolt lőszerekről szerzett információkat. A 2006-os konfliktus során az izraeli légierő célzott bombázásokat indított e helyszínek ellen, ezzel semmisítve meg a rakétákat.
A Hezbollah újjászerveződése nyomán a Moszad, Izrael külföldi hírszerző ügynöksége, tíz jelenlegi és korábbi amerikai, valamint izraeli tisztviselő szerint, jelentős mértékben kiterjesztette a milícián belüli emberi forrásokra támaszkodó hírszerzői hálózatát.
A Moszad titkos akciókat indított Libanonban, hogy helyi szakembereket toborozzon a Hezbollah számára, titkos létesítmények építésének támogatására a háborút követően. Az izraeli hírszerző ügynökség forrásai értékes információkkal látták el az izraelieket a rejtekhelyek pontos helyéről, és tevékenyen részt vettek azok megfigyelésében – nyilatkozták két tisztviselő egy amerikai lapnak.
Az izraeli hírszerzés hagyományosan megosztotta a Hezbollahról szerzett információit az Egyesült Államokkal és európai szövetségeseivel. Különösen jelentős esemény történt 2012-ben, amikor a 8200-as egység hozzájutott számos kulcsfontosságú adathoz a Hezbollah vezetőinek pontos tartózkodási helyéről, elrejtett bázisaikról, valamint rakéta- és tüzérségi állásaikról. Ezt legalább öt egykori és jelenlegi izraeli védelmi, illetve európai tisztviselő megerősítette.
Ez a lépés jelentősen erősítette az izraeli hírszerző ügynökségek bizalmát, hogy amennyiben Netanjahu ténylegesen végrehajtja az iráni nukleáris létesítmények elleni támadást, az izraeli hadsereg képes lesz hozzájárulni a Hezbollah megtorló képességeinek felszámolásához.
Netanjahu nem sokkal a művelet befejezése után ellátogatott a 8200-as egység tel-avivi központjába. A látogatás keretében a 8200-as egység parancsnoka egy lenyűgöző prezentációt tartott, melynek során kinyomtatta az összegyűjtött információkat, és egy impozáns papírköteget állított össze. Az anyag mellett állva így szólt Netanjahuhoz:
Most már megtámadhatja Iránt.
Izrael viszont nem hajtott végre támadást. Az ezt követő évek során az izraeli hírszerző ügynökségek azon fáradoztak, hogy a korábbi művelet keretében gyűjtött információkat továbbfejlesszék, és olyan adatokat készítsenek elő, amelyek a Hezbollah elleni esetleges konfliktus során értékesek lehetnek.
Két izraeli védelmi tisztviselő állítása szerint, amikor a 2006-os háború befejeződött, Izraelnek mindössze 200 Hezbollah-vezetőről, ügynökről, fegyverraktárról és rakétaindító helyszínről volt egyfajta "célportfóliója". Azonban mire Izrael szeptemberben elindította hadműveleteit, ez a szám drámaian megnövekedett, és több tízezer célpontra emelkedett.