Feltárult a kérdés: vajon képesek-e az egyedül élő személyek megtalálni a boldogságot?


A kérdés alapos vizsgálata különösen aktuális, hiszen világszerte egyre több idős és középkorú férfi és nő éli életét egyedül. Érdekes módon sokan közülük ezt az életformát önszántukból választják, nem pedig a magány miatt. A Brémai Egyetem egyedülálló kutatásokat folytatott arról, hogy van-e eltérés az örök szinglik és a korábban párkapcsolatban élők között, valamint a férfiak és nők, továbbá az idősebb és fiatalabb egyedülállók között. Ez a téma új megvilágításba helyezi a társadalmi normákat és az egyedüllét különböző aspektusait.

A Brémai Egyetemen, Julia Stern kutató vezetésével több mint 77 ezer, 50 év feletti ember adatait elemezték egy egyedi vizsgálatban. A kérdés az volt, ki lehet-e deríteni, miért marad valaki egyedül, próbálta-e már az együttélést, a férfiaknak vagy a nőknek felel-e meg jobban a magány.

A Psychological Science folyóiratban jelent meg az analízis, ami különböző kategóriákba sorolta a résztvevőket:

Árnyalatnyi, de fontos különbségek. Kiderült, hogy akik soha nem éltek komoly kapcsolatban, kevésbé nyitottak és elégedettek, mint azok, akik most épp egyedülállók, de korábban kipróbálták már a kapcsolati létet.

A kutatás rávilágított arra, hogy a házasságkötési arány magasabb országokban, különösen Dél-Európában, az egyedülállók körében gyakrabban tapasztalható a boldogság hiánya.

A vallás nem befolyásolta jelentősen az egyedülállók boldogságát, a kulturális normák annál inkább. Az idősebbek elégedettebbek egyedül, mint a fiatalabb, de már középkorú szinglik. A nőknek jobb magukban, mint a férfiaknak, de az is kérdés, bizonyos személyiségtípusok alkalmasabbak az egyedüllétre, vagy az alakítja a személyiségüket, hogy szinglik?

Az a tény, hogy az extrovertált emberek hajlamosabbak másokkal kapcsolódni, mint introvertált társaik, jól ismert. Ez a személyiségtípus kiemelkedő szerepet játszik abban, hogy hogyan alakítjuk ki a társas kapcsolatainkat. Az extroverzió és az elégedettség érzése szoros összefüggésben áll az egészségünkkel is: azok, akik aktívan ápolják baráti kapcsolataikat, általában hosszabb ideig megőrzik egészségüket, míg az egyedülállóbb életformát választók gyakran szenvednek az elszigeteltség következményeitől.

A Brémai Egyetem kutatása mérföldkőnek számít az élethosszig tartó egyedülállók előtt álló kihívások megértésében és kezelésében.

Related posts