Feltárult, hogy kik állnak a Balaton környékén a veszélyeztetett teknősök halála mögött | Sokszín

Célzott védekezési intézkedések hiányában a mocsári teknősök helyzete egyre kritikusabbá válhat.

A mocsári teknős (Emys orbicularis) egy különleges édesvízi hüllő, amely évekig hűségesen visszatér fészkéhez, ahol tojásait rakja le. Sajnos ez a faj veszélyeztetett, és számos tényező hatással van a fennmaradására. A kutatások rámutattak, hogy az élőhelyek pusztulása és az emberi tevékenységek mellett a ragadozók is komoly mértékben csökkentik a mocsári teknős szaporodási esélyeit, ahogy azt a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet is megjegyzi.

A mocsári teknős hazánk egyetlen, őshonos teknősfaja. Országszerte megtalálható a tavak és folyók mentén, leginkább a mocsaras területeket kedveli. Védett állat, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

Ez a kis hüllő szívósan ragaszkodik fészekrakó helyéhez, de a túlélésért folytatott harcában nemcsak az élőhelyek pusztulása és az emberi tevékenység nehezíti meg a dolgát.

Egy újabb érdekes kutatás fényt derített arra, hogy a ragadozók nem csupán a természet egyensúlyának fenntartásában játszanak szerepet, hanem jelentős károkat is okozhatnak.

A Kis-Balaton és a Balaton déli partvidékén évről évre újra és újra megdöbbentő látvány fogadja a természetvédőket és kutatókat: kifosztott teknősfészkek, amelyek a helyi ökoszisztéma egészségét veszélyeztetik. A probléma mélységének feltérképezésére innovatív módszert alkalmaztak: mesterséges fészkekbe gyurmából készült tojásokat helyeztek, és gyurmamodellekkel utánozták a kikelő teknősöket. A gyurmatojásokra rátapadó fog- és csőrlenyomatok segítségével sikerült azonosítani a fészektolvajokat, így újabb lépéseket tehetnek a teknősök védelme érdekében.

A kétéves kutatás megállapításai alapján a tojások pusztításáért legfőképpen a vörös róka tehető felelőssé. Emellett a frissen kikelt teknősök elleni támadásokért is a vörös róka, valamint a varjúfélék és a vaddisznók okolhatók.

Érdekes felfedezés, hogy a legrosszabb túlélési arány a Kis-Balaton területén figyelhető meg, amely a legkevésbé zavart környezet a bolygatott balatoni területekhez viszonyítva.

A műfészkek többségét a ragadozók már kifosztották, de a kikelő fiókák túlélési esélyei egy kicsit kedvezőbbek. Ugyanakkor a szárazföldi fészekhelyek korlátozott volta és a víztől való távolság tovább súlyosbítja a helyzetet, így a veszteségek mértéke tovább nő.

A kutatók figyelmeztetnek, hogy a mocsári teknősök védelme érdekében elengedhetetlenek a specifikus védekezési intézkedések, mint például a ragadozóállomány szabályozása és az élőhelyek megóvása. Ezek hiányában a teknősök helyzete súlyosbódhat.

A pusztítás mindenhol jelen van, a Mátrában különös károkozás történt hosszú időn keresztül, ami mély nyomot hagyott a természetben.