Belső óra a hazai időjárásban: miért lehet a tavasszal szokatlanul hűvös az idő?
A hosszú ideig tartó semleges időszak után most már hivatalosan is bejelenthetjük, hogy megkezdődött a La Niña éghajlati jelenség. Molnár László meteorológus lapunknak részletesen kifejtette, milyen hatásai lehetnek ennek hazánkra, és emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendkívül hideg téli hónapok után mire készülhetünk a tavaszi időszakban.
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) tisztviselői a napokban bejelentették, hogy egy viszonylag hosszú átmeneti időszak után kezdetét vette a La Niña éghajlati jelenség. A tájékoztatás szerint ez az időszak várhatóan gyengébb és rövidebb lesz a megszokottnál, azonban Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa a 24.hu-nak elmondta: mivel egy erős El Niñóból megyünk át egy gyenge La Niñába, nagy valószínűséggel a megszokottnál hidegebb lesz a tavaszunk.
Dél-Amerika északnyugati partjaitól nagyjából Indonéziáig húzódik az a tőlünk nézve messze eső régió, amely az úgynevezett ENSO jelenségen keresztül az egész bolygó időjárását nagyban befolyásolja. A betűszó kibontva El Niño - Southern Oscillation, vagyis El Niño - Déli Oszcilláció, ami egy tengerfelszíni hőmérsékleti anomáliát takar.
A keleti irányból fújó passzátszelek képezik a jelenség mozgatórugóját. Amikor a légmozgás intenzív, a dél-amerikai partokhoz érve hideg víz tör fel a mélyből, így a passzátszél erejével arányosan egyre több friss, hideg víz áramlik a felszínre, elárasztva a hatalmas, több millió négyzetkilométeres területet. Ezzel szemben, ha a szél gyengélkedik, a helyzet éppen fordítottja áll fenn: a hűtés hiányában a vízfelszín hőmérséklete folyamatosan emelkedik.
A vízfelszín hőmérsékletét minden hónapban rögzítik, és a hőmérséklet ingadozása határozza meg, hogy éppen El Niño, La Niña, vagy semleges időszak tapasztalható.
Plusz/mínusz fél Celsius-fokos eltérésnél még semleges állapotról beszélünk. A pozitív irányban történő, fél fokot meghaladó eltérésnél viszont már létrejön az El Niño-hatás, ugyanilyen negatív változásnál pedig a La Niña.
A Kiderül.hu munkatársa lapunknak elárulta, hogy a NOAA szakemberei ugyan azt jelezték, miszerint a várakozások szerint tavaly nyáron indult volna be a jelenség, azonban az ECMWF szezonális előrejelzése már a tavalyi nyár és ősz folyamán is csupán egy enyhe La Niña állapotot valószínűsített. Az előrejelzések alapján egy rövid és gyenge La Niña-időszakra lehet számítani: a NOAA jelenlegi becslése szerint körülbelül 40 százalék az esélye annak, hogy a La Niña 2025 március és május között még mindig aktív marad.
Molnár László azonban hozzátette, az adatok alapján úgy tűnik, nagyjából tavasz elejéig tarthat ki a La Niña, és a mélypontja is csak valahol mínusz 0,6 fok környékén alakulhat.
Magyarországra emiatt nem is lesz hatása önmagában.
A meteorológiai szakértők véleménye szerint a La Niña jelenségnek legalább öt hónapig kellene fennállnia ahhoz, hogy Magyarországon érezhető aszály, vagyis csapadékhiányos állapot alakuljon ki. Ugyanakkor az ENSO-ciklus hatással van a hazai klímára, hiszen az idei téli időszak jelentősen hűvösebb, mint a tavalyi, ami annak tudható be, hogy egy rendkívül erős El Niño után most egy gyenge La Niña fázisába léptünk. Ez a hőmérséklet-változás körülbelül 2,5 fokot is elérhet, ami azt jelzi, hogy a hőelvonás mértéke igen jelentős.
Molnár László állítása szerint jelenleg hat hónapra van előrejelzésük, ami azt jelenti, hogy körülbelül a nyár közepéig tudunk előre tekinteni. Ez alapján a helyzet nagyrészt semleges marad, és csupán a periódus végén valószínű, hogy gyenge El Niño alakulhat ki. A felfutás pedig egyértelműen elmarad a 2023-ban tapasztaltaktól, ami nem meglepő, hiszen általában 5-8 évente figyelhetünk meg egy olyan jelentős El Niño eseményt.
A meteorológus hangsúlyozta, hogy bár a La Niña hatásai valószínűleg nem fognak drámai módon alakítani hazánk éghajlatát, a poláris örvény viszont különösen intenzívnek ígérkezik az idei télen.
Ez egy ketyegő bomba, ugyanis minél később következik be a szezonális legyengülése, annál markánsabb hidegbetörést vonhat maga után.
A szakértő véleménye szerint hasonló helyzetre készülhetünk, mint ami az ukrán-orosz konfliktus kezdetén tapasztalható volt. Akkor a poláris örvény rendkívül stabil maradt, egészen 2022 február végéig, amikor is váratlanul megbomlott, és szokatlanul hűvös tavaszi időjárást hozott magával.
