Magyarország kettévált, és ebben a megosztott világban csupán egy szűk elit tudott jelentős mértékben meggazdagodni.
Szeptember 18-án lesz a Portfolio Future of Finance 2025 konferenciája, amelyen a pénzügyi szektor nagyágyúi mutatják meg a jövőt, érdemes eljönni.
Az Eurostat legfrissebb statisztikái alapján 2024-re a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona elérte a GDP 116%-át. Ez a szám a pénzügyi megtakarítások és a kötelezettségek közötti eltérést tükrözi. Ezzel Magyarország az Európai Uniós rangsorban a 13. helyet foglalja el, és a kelet-közép-európai régióban mindössze Bulgária tudott ennél kedvezőbb pozíciót elérni.
A régió országai között Magyarország kiemelkedő pozíciót foglal el, amely elsősorban a háztartások alacsony eladósodottságának tulajdonítható. Pénzügyi eszközök, vagyis vagyonelemek szempontjából azonban csupán a 20. helyet foglaljuk el, míg olyan országok, mint Csehország és Észtország, előrébb állnak a rangsorban. Érdemes megjegyezni, hogy a magyar lakosság adósságterhe viszonylag alacsony, hazánkban a kötelezettségek GDP-arányos aránya a második legkisebb az egész régióban.
Sőt, a relatív eladósodottság, azaz a pénzügyi eszközökhöz mért kötelezettségek terén a mezőny legalacsonyabb értékét a magyar lakosság produkálta,
hazánkban csupán a pénzügyi vagyonelemek 15%-át teszi ki a háztartások adóssága, miközben az uniós átlag a 25%-ot is meghaladja.
A lakosság alacsony eladósodottságáról itt írtunk részletesen.
2014 és 2024 között Magyarországon figyelemre méltó vagyonnövekedést tapasztalhattunk, hiszen az adatok szerint a lakosság GDP-arányos nettó pénzügyi vagyona tíz év alatt 25,6 százalékponttal emelkedett. Ez a teljesítmény a régiós versenytársak között a 8. legjobbnak számít. Fontos azonban megemlíteni, hogy a magyar lakosság az átlagosnál alacsonyabb kiindulóponttal indult: 2014-ben a nettó vagyon csupán a GDP 90,4%-át tette ki, míg az Európai Unió átlagos nettó pénzügyi vagyona már akkor is a GDP 144%-át érte el. Ebből a viszonylag alacsony bázisból az európai közösség átlagosan 16,6 százalékpontos vagyonnövekedést tudhatott magáénak.
A magyar gazdaság kiemelkedő teljesítményét elsősorban a pénzügyi eszközök gyors ütemű felhalmozása indokolja. Az adósság GDP-hez viszonyított arányát mind az Európai Unió, mind Magyarország lakossága 10 százalékponttal csökkentette, ugyanakkor a magyarok a GDP 14%-ával, míg az EU csupán a GDP 6%-ával gyarapította pénzügyi vagyonaikat.
A magyar lakosság vagyoni helyzete az elmúlt években kedvező irányba változott, hiszen a hazai vagyonnövelés üteme felülmúlta az uniós átlagot. Míg 2014-ben Magyarország a közösségi átlagérték kevesebb mint 63%-át képviselte, addig 2024-re ez a szám már 72% fölé emelkedett a GDP-arányos nettó pénzügyi vagyon tekintetében. Ezen kívül az egy főre jutó magyar GDP is közelített az uniós átlaghoz, hiszen 69%-ról 77%-ra nőtt, ami szintén pozitív jel a gazdasági fejlődés szempontjából.
Az ország egészének gazdasági helyzetét bemutató számadatok mellett érdemes alaposabban megvizsgálni, hogyan alakultak az egyes vagyoni rétegek helyzete az elmúlt évtized során. Nyilvánvaló, hogy egy országon belül a vagyon eloszlása nem homogén, és az egyenlőtlenségek mértéke folyamatosan változik. Az Európai Központi Bank a háztartások nettó vagyonát figyelembe véve rangsorolja őket, majd tizedekre osztja a különböző vagyoni csoportokat. A nettó vagyon meghatározásához a háztartások eszközeinek értékéből levonják a fennálló adósságaik összegét.
A részletes statisztikai adatok elemzése lehetővé teszi, hogy pontosan meghatározzuk az egyes vagyoni csoportok arányát az országban fellelhető, szigorúan vett lakossági megtakarítások terén. A statisztikák a megtakarítások körébe sorolják a bankbetéteket, kötvényeket, tőzsdei részvényeket, befektetési alapokat és az életbiztosítási tartalékokat, míg a készpénz, a nyugdíjpénztári megtakarítások és a tőzsdén kívüli vállalati részesedések nem kerülnek figyelembevételre.
Figyelemre méltó, hogy Magyarországon a legfelső társadalmi réteg aránya a nemzeti megtakarításokban kiemelkedően magas.
A háztartások leggazdagabb tizede a megtakarítások szinte 70%-át birtokolja, ami a bemutatott országok között a harmadik legmagasabb arányt jelenti.
Csak Horvátországban és Litvániában nagyobb a vagyonkoncentráció, ezekben az országokban a megtakarítások közel 80%-a fölött rendelkezik a legfelső vagyoni tized.
A vizsgált időszak kezdetén, 2014-ben, a magyar társadalom felső tizedének vagyoni részesedése még meglehetősen alacsony szinten állt, csupán a megtakarítások 65%-át birtokolták. Ez azt jelzi, hogy az elmúlt évtized során a vagyonkoncentráció jelentős mértékben megnövekedett. Az ország vagyonnövekedésének jótékony hatásai tehát elsősorban a tehetősebb rétegek számára voltak érzékelhetők.
a pénzügyi megtakarítások növekményének 72%-a a legfelső tized zsebében csapódott le,
Ezek következtében az alsóbb társadalmi rétegek részesedése az ország megtakarításaiból még tovább csökkent.
A magyar háztartások nettó vagyonának alsó 50%-a rendkívül kis arányt képvisel az ország megtakarításaiban, csupán 7,3%-ot birtokolnak, ami a harmadik legalacsonyabb arány a térségben. Érdekes megfigyelni, hogy 2014 és 2024 között ez a részesedés fokozatosan csökkent, hiszen az időszak elején még a megtakarítások 10,1%-át birtokolták.
A legfelső 10% és az alsó 50% közötti "középső réteg" vagyonának képe is hasonló tendenciákat mutat. E csoport megtakarításai mindössze 23,2%-ot tesznek ki, ami a megvizsgált országok között a negyedik legalacsonyabb arány. A 6-9. jövedelmi tizedek szintén csökkentették részesedésüket, hiszen tíz évvel ezelőtt még 24,8%-ot meghaladó megtakarítási arányt könyvelhettek el.
A rendelkezésre álló adatok alapján egyértelműen látható, hogy a vizsgált európai országok esetében a medián értékek alapján a megtakarítások jelentős része a legtehetősebb réteg kezében összpontosul. A legfelső tizedhez tartozó háztartások körülbelül 60%-át képezik a teljes megtakarítási összegnek, míg a következő négy tized összesen 30%-os arányt képvisel. Az alsó 50%-nak mindössze 10% jut a megtakarításokból. Magyarországon ennek a gazdasági helyzetnek a kialakulása úgy valósulhatna meg, ha a legtehetősebb réteg vagyona stagnálna, miközben a középosztály vagyona másfélszeresére, az alsó réteg pedig 60%-kal növelné pénzügyi eszközeit.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
