Magyarország komoly figyelmeztetésben részesült: az eddigi tervek fenntarthatatlanná váltak.

Milyen mértékben tükrözik a kormány növekedési és költségvetési tervei a valóságos helyzetet? Milyen kilátásokra számíthatunk 2026-ra? Ezek a kérdések kiemelt szerepet kapnak októberben a Portfolio konferenciáján, ahol szakértők osztják meg véleményüket és elemzéseiket.

A napokban a gyengébb növekedési kilátások miatt felülvizsgálta a kelet-közép-európai növekedési előrejelzéseit az S&P. Ráadásul a hitelminősítő azt emelte ki elemzésében, hogy a várttól elmaradó gazdasági bővülés a költségvetési kockázatokat is fokozza a régióban. Ha megnézzük, hogyan változtak a prognózisok, akkor nem nehéz megállapítani, melyik országokra gondolhatott elsősorban a cég:

A legutóbbi elemzések alapján a legtöbb ország gazdasági kilátásai szinte változatlanok maradtak az idei tavaszi becslésekhez képest. Két kivétel azonban figyelemre méltó: Romániában a költségvetési megszorítások következtében a GDP-növekedés várható értéke mindössze 0,3 százalékra csökkent, míg Magyarország esetében a tavaszi 1,5%-os prognózist 0,8%-ra módosították.

az elemzésben hangsúlyozzák, hogy a legtöbb régiós ország jövőbeli kilátásai kedvezőek az S&P szerint, míg Magyarország esetében a helyzet negatív irányt mutat. Ez a tendencia jól tükrözi a középtávú gazdasági növekedési lehetőségeket, valamint a folyó fizetési mérleggel összefüggő kockázatok mérséklődését. Az infláció fokozatos csökkentése, amely óvatos monetáris lazítással párosul, tovább erősíti ezt a képet, együtt a viszonylag alacsony államadóssággal. Mindazonáltal fontos megjegyezni, hogy...

A vámháborús feszültségek és a geopolitikai események komoly mértékű bizonytalanságot generálnak a térségben.

Az elemzés készítői kiemelik, hogy 2025 első felében a régió több országában is lassult a GDP-növekedés a bizonytalanság, az uniós források lassú csordogálása és a német gazdaság problémái miatt. Ha pedig ez a gyenge növekedési tendencia folytatódik, akkor az

Kihívások elé állíthatja a pénzügyi tervezést.

A hitelminősítő elemzői aggasztó jeleket észlelnek a magyar költségvetésben, hiszen az idei évre tervezett 4,1% helyett valójában 4,5%-os hiányra számítanak. A jövőbeni kilátások sem kedvezőbbek, 2026-ra 4,3%-os deficitet valószínűsítenek. Ugyanakkor, ha az elsődleges (kamatköltségektől mentes) költségvetési egyenleget vesszük alapul, akkor hazánk helyzete nem annyira rózsátlan, hiszen számos szomszédos ország sokkal súlyosabb gazdasági nehézségekkel küzd.

A grafikon alapján megállapítható, hogy csupán Szlovénia és Horvátország rendelkezik a képességgel, hogy 2025-re és 2026-ra a költségvetési egyenlegük pozitív irányba mozduljon el, lehetővé téve az adósság csökkentését. A többi régiós ország esetében viszont jelentős kiigazításokra lenne szükség ahhoz, hogy hasonló eredményeket érhessenek el.

Éppen ezért Magyarországon az idei évben csupán mérsékelt növekedés várható az adósságrátában, míg jövőre újra csökkenő tendenciát mutathat az államadósság a GDP-hez viszonyítva. Ezzel szemben a környező országokban a hitelminősítők emelkedő adósságrátát prognosztizálnak.

az S&P külön figyelmet fordít arra, hogy Kelet-Közép-Európa helyzete továbbra is aggasztó. A régió számára kiemelt jelentőségű uniós források felszabadítása sajnos nem halad zökkenőmentesen, és a kockázatok között ott lebeg a lehetőség is, hogy egyes források végérvényesen elvesznek. A helyreállítási alap (RRF) pénzei ugyanis a jogállamisági reformok késlekedése miatt nem érkeznek meg, ráadásul 2026 szeptemberére lejár a lehetőség a felhasználásukra. Ez azt jelenti, hogy ha a következő három évben nem sikerül lebonyolítani a szükséges intézkedéseket, akkor a régió számára fontos források végleg elúszhatnak. Jelenleg az érintett országok átlagosan csak a nekik járó RRF-források körülbelül egyharmadához fértek hozzá, ami aggasztóan alacsony arány.

Magyarország 9%-os arányával jelentősen hozzájárul az átlag csökkentéséhez.

Nyilvánvaló, hogy a velünk szomszédos Bulgária is 24%-os arányban részesült ezekből a forrásokból, míg Szlovákia és Lettország már túllépte az 50%-os határt a lehívásuk során.

Az elemzés végén a szakértők egy figyelmeztető jelzést fogalmaznak meg: a régió jegybankjainak rendkívül körültekintően kell eljárniuk, mivel a jelenlegi gazdasági környezetben könnyen elkerülhetetlen hibákba futhatnak. Az S&P elemzői hangsúlyozzák, hogy a szoros munkaerőpiac miatt fontos, hogy ne csupán a fő inflációs mutatóra figyeljünk, hanem a folyamatokat jobban tükröző adatokat is vegyünk figyelembe. Emellett a devizaárfolyamok ingadozása és az energiaárak változása is komoly nehézségeket okozhat. Az MNB már most is aktívan dolgozik a kockázatok kezelésén, hiszen folyamatosan hangsúlyozzák az inflációs várakozások stabilizálásának fontosságát, valamint a tartósan óvatos és türelmes monetáris politika szükségességét.

A legfrissebb információk szerint a kormány éppen új makrogazdasági előrejelzésén dolgozik, mivel az S&P legutóbbi elemzése alapján a 2025-re várt 2,5%-os GDP-növekedés már nem tűnik reális célnak. A közelmúltban a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakértői a Portfolion közzétett cikkükben arra figyelmeztettek, hogy a gazdasági növekedés valószínűleg csak egy-két százalék között alakulhat. Az előttünk álló héten érkező második negyedéves adatok várhatóan stagnálást jeleznek a gazdaságban, de a második félév során fokozatos növekedésre lehet számítani. Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke is hasonló tendenciákat említett a keddi kamatdöntést követő sajtótájékoztatóján.

Néhány hete Gulyás Gergely a Kormányinfón azt mondta, hogy a részletes júniusi államháztartási adatok ismeretében érdemes megvizsgálni, hogy kell-e módosítani a kormány által várt gazdasági pályán. A várt adat a héten megjelent, így

most elvileg minden adott a makrogazdasági pálya felülvizsgálatára.

A legnagyobb kérdés, hogy a növekedési kilátások romlásának költségvetési hatásait hogyan kezeli majd a kormány. Eddig ugyanis azt hangsúlyozták, hogy a rosszabb növekedési pálya nem jelent majd akkora kiesést az adóbevételekben, hogy amiatt módosítani kelljen a büdzsé célszámát. Az elemzők többsége ugyanakkor már most is azt gondolja, hogy a 4,1%-os deficitet nagyon nehéz lesz tartani. Kérdés, hogy erre reagál-e a kormány bármit, vagy kitart amellett, hogy nincs szükség beavatkozásra.

Vélhetően a nagy hitelminősítők is árgus szemekkel figyelik majd a friss kormányzati terveket, hiszen ősszel még mindhárom nagy cég tervez egy felülvizsgálatot Magyarország esetében.

A tavaszi felülvizsgálati kört kisebb karcolásokkal megúszta a magyar adósbesorolás: a Fitch nem változtatott a minősítésen és a kilátás is maradt stabil, a Moody's sem nyúlt a besoroláshoz, viszont a negatív kilátást fenntartotta, az S&P pedig még áprilisban adott negatív kilátást, miközben a BBB- kategóriát érvényben hagyta. Ez utóbbi hitelminősítő legközelebbi lépésére fognak figyelni a legtöbben, hiszen

A vállalatunk jelenleg csupán egy lépéssel van a befektetésre ajánlott kategória határvonalától, amely azonban negatív kilátásokkal terhelt.

Egy esetleges leminősítés náluk komoly következményekkel járna, hiszen azonnal a befektetésre nem ajánlott kategóriába kerülnénk. Az ilyen kedvezőtlen fordulat valószínűsége azonban jelenleg nehezen megjósolható, mivel számos bizonytalanság lebeg a levegőben, legyen szó akár pozitív, akár negatív hatásokról. Ezen kívül a jövő tavaszi parlamenti választások is izgalmas tényezőt jelenthetnek a helyzet alakulásában.

A fentebb összefoglalt aktuális S&P-elemzés mindenesetre jelzésértékű (a növekedési kilátások szinte csak nálunk romlottak a régióban, az uniós források, különösen az RRF-pénzek lehívásában a sor végén kullogunk, közben viszont a magyar költségvetés helyzete a kockázatokkal együtt is jobb, mint a régiós országok többségében, illetve az államadósság pályája is kedvezőbb lehet) és arra világít rá, hogy a hitelminősítő szorosan nyomon követi az aktuális magyarországi fejleményeket is.

És akkor azt a szcenáriót még nem is vázoltuk fel, hogy a kormány is aktívan tehet a hitelminősítők Magyarországról alkotott véleménye kedvező irányba változzon. Egy hiteles makrogazdasági pályával megalapozott költségvetési terv mindenképpen segíthet ezen a téren, akár az esetleges fájdalmas hitelminősítői lépések megelőzése érdekében is.