A dohányfüst hatásai sokkal súlyosabbak, mint ahogyan azt sokan elképzelik.
Bár sokan - legyenek dohányzók vagy sem - tisztában vannak azzal, hogy a cigaretta jelentős kockázatot hordoz az egészségre, a mögöttes okokkal már kevesebben vannak tisztában. Sokan a nikotint tartják a legfőbb bűnösnek, pedig ez csupán a függőség kialakulásáért felelős, és a használata számos káros élettani következménnyel jár, például megemeli a vérnyomást és a pulzusszámot. Azonban sokan nincsenek tudatában annak, hogy a dohányzás következtében kialakuló daganatos megbetegedések legfőbb okai igazából a cigaretta égése során keletkező füst és az abban található mérgező anyagok. Ezt a tényt tudományos kutatások is alátámasztják.
A meggyújtott cigaretta révén keletkező füst többféleképpen károsítja az embert és környezetét. A dohányzás során belélegzett füst irritálja a légutakat, és érezhető különbség van egy dohányos és egy nem dohányzó lehelete között. A füst miatt elszíneződnek a fogak, és akár még csontritkulás is kialakulhat. A dohányzók kevésbé érzékenyek a cigarettafüstre, mint nem dohányzó társaik, szaglásuk ugyanis romlik, és hozzá is szoknak az állandó füstszaghoz. A dohányfüst és a benne lévő égéstermékek miatt sápadtabb a dohányzók bőre, és gyorsabban ráncosodnak.
A dohányzás során kibocsátott füst, amelyet másodlagos füstnek is hívunk, több ezer különböző vegyi anyagot rejt magában. Az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA) 93 olyan anyagról állapította meg, hogy ezek károsak vagy potenciálisan veszélyesek az egészségre. Ezek az anyagok hozzájárulhatnak krónikus betegségek, mint például daganatok vagy szív- és érrendszeri rendellenességek kialakulásához.
A közelmúltban a szakértők a harmadlagos füst fogalmáról kezdtek el beszélni, amely a dohányzás során kifújt füst maradványainak lerakódását jelenti különféle felületeken, mint például a kezeken, ruházaton, bútorokon vagy akár a falakon. Ez a típusú füst még évek múltán is képes megőrizni egészségkárosító hatását, ami figyelmeztető jel arra, hogy a dohányzás nem csupán a füstölő személyt érinti, hanem a környezetét is.
A füstmentes technológiák alkalmazása valóban hozzájárul a tűz által kibocsátott káros anyagok csökkentéséhez, ám ezek sem mentesek a kockázatoktól. Ezek a megoldások tartalmazhatnak nikotint, és bár a kátrány mennyisége jelentősen alacsonyabb, mégis előfordulhat, hogy egészségügyi problémákhoz vezetnek, valamint függőséget okozhatnak. Ezen kívül a hosszú távú hatásaikat még mindig kutatják, és a károsanyag-kibocsátás csökkentése mellett az egészségügyi következmények közötti összefüggéseket is folyamatosan elemzik.
Az egészségünk megőrzése szempontjából a legoptimálisabb döntés, ha soha nem kezdünk el dohányozni. Ha viszont már elindultunk ezen az úton, akkor önmagunk, szeretteink és a környezetünk érdekében a legjobb lépés, ha végleg letesszük a cigarettát. A leszokás nem csupán a dohányzással összefüggő betegségek kockázatát csökkenti, hanem már az első napokban is észlelhetők az egészségi állapotunkban bekövetkező kedvező változások. Ezért, aki elhatározza, hogy búcsút int a dohányzásnak, azt érdemes minden lehetséges módon támogatni. Amennyiben a leszokás valamilyen okból elmarad, fontos, hogy tájékozódjunk a dohányzás ártalmának csökkentéséről, hiszen ez is segíthet a káros hatások mérséklésében.
