Újra felerősödött az infláció, és az élelmiszerárak szárnyalása aggasztó irányt vesz. A kormány számára most különösen kritikus időszak következhet, hiszen a lélektani határok átlépése komoly társadalmi feszültségeket generálhat.

Január hónapban a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának szintjét. Az elmúlt hónap során a fogyasztói árak 1,5 százalékos növekedésen mentek keresztül, melyen belül a járműüzemanyagok ára 2,7 százalékkal emelkedett - figyelmeztetett a Központi Statisztikai Hivatal. Az élelmiszerek esetében az árak 6 százalékkal nőttek az egy évvel ezelőttihez képest, míg a decemberi adatokhoz viszonyítva 1,9 százalékkal drágultak. Nem meglepő tehát, hogy a kormány nyíltan jelezte: készen áll beavatkozni a piaci folyamatokba.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn a közösségi felületén feltette magának a kérdést, hogy jöhetnek-e újra az árstopok, majd ezt gyorsan meg is válaszolta: "Ha kell, a családok érdekében azonnal beavatkozunk". Ebből a posztból már lehetett érezni, hogy a keddi inflációs adatok a vártnál kedvezőtlenebbek lesznek. A piaci jelzések és az árstopok újbóli asztalra kerülése miatt azt is sejthető volt, hogy ismét az élelmiszer-inflációval lehet a probléma.

Továbbá fontos megjegyezni, hogy a kormány politikai megfontolások miatt sem engedheti meg, hogy az idei inflációs ráta a tavalyinál magasabb szintre emelkedjen.

Érdemes alaposan megvizsgálni a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatokat, amelyek szerint januárban a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest. Az élelmiszerek ára különösen figyelemre méltó, hiszen 2024 januárjához viszonyítva 6 százalékos növekedést mutatott. Különösen drasztikus emelkedés tapasztalható a liszt esetében, amelynek ára 43,2 százalékkal ugrott meg. A tej árának emelkedése 25 százalékot ért el, míg a tojás 23,8, az étolaj 21,5, a gyümölcs- és zöldséglé 16, a vaj és vajkrém 15,5, a csokoládé és kakaó 12,9, a tejtermékek 9,1, valamint a kávé 8,1 százalékos növekedést mutatott. Érdekes, hogy a termékcsoporton belül a száraztészta ára csupán 3,6, a margariné 2,9, míg a párizsi és kolbász esetében 2,1 százalékos csökkenést regisztráltak.

A szolgáltatások ára átlagosan 8,5 százalékkal nőtt, ami jelentős változásokra utal. Különösen a postai szolgáltatások esetében tapasztalható drámai emelkedés, hiszen ezek 16,8 százalékkal váltak drágábbá. A telefon- és internetszolgáltatások is 15 százalékos áremelkedéssel jártak, míg a lakbér 11,8 százalékkal nőtt. A járműjavítás és -karbantartás költségei 10,3, a lakásjavítás és -karbantartás árának emelkedése pedig 9,9 százalékot ért el. A sport- és múzeumi belépők 9 százalékkal drágultak, a testápolási szolgáltatások ára pedig 8,6 százalékkal emelkedett. Az üdülési szolgáltatások szintén 7,2 százalékkal növekedtek. A szeszes italok és dohányáruk ára 4,9 százalékkal emelkedett, a dohánytermékek esetében pedig ez a növekedés 5,3 százalékot tett ki.

A háztartási energiáért 0,2, ezen belül a vezetékes gázért 1,5, az elektromos energiáért 0,7 százalékkal többet kellett fizetni. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,8 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 17,4, az új személygépkocsik 6,6, a szobabútorok 2,6 százalékkal többe, a használt személygépkocsik 5,5 százalékkal kevesebbe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,9, a járműüzemanyagok 11,8 százalékkal drágultak.

Fontos megemlíteni a januári hónapra vonatkozó adatokat, mivel a decemberi viszonyokhoz képest a fogyasztói árak átlagosan 1,5%-os emelkedést mutattak. Az élelmiszerek ára különösen szembetűnően, átlagosan 1,9%-kal növekedett. Különböző termékek esetében a következő változások figyelhetők meg: a tej ára 5,8%-kal, az étolaj 5,1%-kal, a kávé pedig 4,9%-kal drágult. A csokoládé és kakaó áremelkedése 4,7%-ot, míg az idényáras élelmiszerek (például burgonya, friss zöldségek, hazai és déligyümölcsök) esetében 4,4%-ot ért el. A liszt ára 3,8%-kal, a száraztészta 3%-kal, a tejtermékek 2,9%-kal, végül pedig a margarin 2,8%-kal növekedett.

Az utóbbi hónapban a szolgáltatások díja átlagosan 2,2 százalékkal emelkedett. A telefon- és internet szolgáltatások áremelkedése kiugróan magas, 9,9 százalékot tett ki, míg a postai szolgáltatások 6 százalékkal drágultak. A lakásjavítás és karbantartás költségei 2,7 százalékkal nőttek, míg az autópályadíjak, gépkocsikölcsönzési és parkolási díjak 2,3 százalékkal emelkedtek. Érdekesség, hogy a belföldi üdülési szolgáltatások ára 0,4 százalékkal csökkent. A háztartási energiáért is magasabb árat kellett fizetni, átlagosan 1,7 százalékkal, melyen belül a vezetékes gáz 3,7 százalékkal drágult, míg a palackos gáz esetében az emelkedés 1,7 százalék volt. A szeszes italok és dohánytermékek ára 1,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a szeszes italok 1,8, a dohányáruk pedig 1,3 százalékos növekedést mutattak. A járműüzemanyagok ára 2,7 százalékkal nőtt. A szezon végi kiárusításoknak köszönhetően viszont a ruházati cikkek ára 2,9 százalékkal csökkent, ami kedvező hír a vásárlók számára.

Korábban már egy részletes elemzésben bemutattuk, hogy a legfrissebb januári adatok szerint az online árfigyelőben megfigyelt élelmiszerek közül kiugróan drágultak a tejek és tejtermékek:

De arra is törekedtünk, hogy világosan megértsük, mi áll az áremelkedés mögött a tejek és tejtermékek piacán.

A bonyolult helyzetekre való tekintettel nem meglepő, hogy az Országos Kereskedelmi Szövetség már hétfőn reagált Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nyilatkozatára, amelyben utalt arra, hogy lehetséges az árstopok újbóli bevezetése. A szövetség hangsúlyozta, hogy a nemzetközi kiskereskedelmi láncok mind a múltban, mind a jelenben a magyar családok érdekeit szem előtt tartva alakítják üzletpolitikájukat. Céljuk, hogy megőrizzék és erősítsék a fogyasztók vásárlóerejét.

Az alapvető élelmiszerek árazása elsősorban a beszerzési költségektől, valamint az élelmiszer-kiskereskedelemben tapasztalható intenzív versenytől függ. Az OKSZ élelmiszer-kereskedő tagjai abban bíznak, hogy a hazai termelők és beszállítók is csatlakoznak az NGM és az OKSZ által vezetett inflációellenes küzdelemhez. Fontos megjegyezni, hogy az inflációs adatok értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a statisztikai adatok a teljes piacra vonatkoznak, míg az online árfigyelő rendszerek gyakran kedvezőbb képet nyújtanak - emelte ki az OKSZ.

Fontos hangsúlyozni, hogy a 2023. július 1-jén bevezetett online árfigyelő rendszer nem csupán egy politikai eszköz, hanem sokkal több annál. Ez a kezdeményezés valódi lehetőséget kínál a fogyasztók számára, hogy átláthatóbban és tudatosabban követhessék nyomon a piaci árakat.

Kétségtelen, hogy egy vállalat számára elengedhetetlen a profit megszerzése, ezért gyakran előfordulhat, hogy más termékek árait emelik, akár ársapkák vagy online árfigyelő eszközök használata mellett. Jelenleg azonban napirenden van, hogy a kormány intézkedéseket tesz a megfizethető élelmiszerárak fenntartása érdekében. Ennek keretében a halak, kávé, tea, rizs, marhahús, sertéskolbászok, zsemle, édességek, kakaópor és számos egyéb termékkategória mellett a tejtermékek, például a tejszín is bekerülhet az online árfigyelő rendszerbe.

Az Index folyamatos figyelemmel kíséri az online árfigyelő rendszer által rögzített árakat. A legfrissebb adatok alapján a kiskereskedelmi üzletláncok nem laktózmentes 4 tej, 8 tejtermék és tojás kategóriába tartozó összesen 549 termékről szolgáltattak információt. Az elmúlt 10 nap során ezen 549 termék közül 60-nál tapasztalták az árak csökkenését, ami azt jelenti, hogy a termékek 11%-ánál volt észlelhető árcsökkenés az üzletekben.

Az egyes kiskereskedelmi üzletek árcsökkentései között jelentős eltérések figyelhetők meg, mind a csökkentések számát, mind azok mértékét illetően. Ezen kívül érdekes, hogy az árcsökkentett termékek aránya is változó a forgalmazott termékek között. Az üzletláncok általában igyekeztek nem csupán saját márkás termékeik árait mérsékelni, hiszen a leárazott termékek körülbelül egyharmada volt saját márkás, míg a legtöbb kedvezmény a gyártói márkákra vonatkozott.

Végezetül érdemes arra is kitérni, hogy a legutóbbi Monetáris Tanács közleménye szerint, decemberben a fogyasztói árak az elemzői várakozásokat meghaladó mértékben, 4,6 százalékkal emelkedtek éves összevetésben. Akkor az MNB azt hangsúlyozta, hogy a fogyasztóiár-index emelkedését főként a feldolgozott élelmiszerek és az üzemanyagok árnövekedése okozta, míg a maginfláció emelkedéséhez a feldolgozott élelmiszerek mellett a tartós iparcikkek árának emelkedése járult hozzá.

A nemzetközi nyersanyagárak növekedése és a forint árfolyamának ingadozása együttesen éreztetik hatásukat az importált termékek árain. Az utóbbi időszakban, július óta a lakosság inflációs várakozásai folyamatos emelkedést mutatnak. A jegybank is arra figyelmeztetett, hogy az infláció átmeneti növekedése várhatóan 2025 januárjában továbbra is fennmarad, ám ezt követően a dezinflációs folyamatok újra beindulhatnak.