Újraformálódik az Európai Unió, és Magyarország a legnagyobb károsultak között találhatja magát.

Hamarosan teljes átalakul az uniós támogatások rendszere, az erről szóló reformterveket most dolgozzák ki Brüsszelben. Hogy a lehető leginkább képben legyen a tervezett változásokról, vegyen részt ingyenes szakmai eseményünkön!

Az Európai Unió egy átalakulási szakasz küszöbén áll, mivel több tagjelölt ország felvételét fontolgatja, ami átformálhatja a külső, de a belső gazdasági és politikai viszonyrendszert is. Ez a lehetséges tagfelvétel nem pusztán a határok kiterjesztését jelenti, hanem a gazdasági lehetőségek, a költségvetési kihívások és a geopolitikai stratégiák összetett összjátékában való navigálást is.

Az Európai Unió bővítési folyamata során időszakos bővítések jellemezték a fejlődést, melyek mindegyike sajátos gazdasági és költségvetési hatásokat hozott magával. Különösen figyelemre méltó volt a 2004-es bővítés, amikor tíz közép- és kelet-európai ország lépett be az unióba, ezáltal új fejezetet nyitva az integráció történetében. Ezzel a lépéssel egy alaposan megtervezett folyamat vette kezdetét, amelynek keretében az Agenda 2000 reformok iránytűként szolgáltak az új tagállamok zökkenőmentes integrálásához, mindeközben ügyelve arra, hogy az EU költségvetése ne növekedjen drámai mértékben a bruttó nemzeti jövedelemhez (GNI) viszonyítva.

Az Agenda 2000 mechanizmus értékelése alapján a csatlakozásra vonatkozó költségek kezelése a marginális kiigazítások és a költségvetési keretek stratégiai kihasználásával valósítható meg.

Gondoskodva arról, hogy az Európai Unió költségvetése a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) körülbelül 1%-án belül maradjon.

A közeljövőben várható bővítés, amely magában foglalja a gazdaságilag gyengébb helyzetű országokat, mint például Ukrajna, Moldova, valamint számos nyugat-balkáni állam, újfajta kihívásokat hoz magával. Ezek a tagjelölt államok jellemzően alacsonyabb egy főre jutó GDP-vel rendelkeznek, mint az EU-hoz 2004-ben vagy azóta csatlakozó országok átlaga. Ez a gazdasági különbség komoly erőforrásigényeket támaszthat az unió közös költségvetésével kapcsolatban, különösen olyan kulcsfontosságú területeken, mint a közös agrárpolitika (KAP) és a kohéziós politika (KP). Az új tagállamok integrálása tehát nem csupán lehetőségeket, hanem jelentős feladatokat is jelent az EU számára.

A bővítés nettó költségvetési költségeinek becslése egy rendkívül összetett feladat, amely számos módszertani kihívást és eltérő feltételezést von maga után. Számos kutatás törekedett arra, hogy pontosan meghatározza ezeket a költségeket, különös figyelmet szentelve Ukrajna esetleges csatlakozásának pénzügyi vonatkozásaira.

Az előzetes becslések szerint a jelenleg háborúval terhelt ország csatlakozása évente 11,4 és 19,6 milliárd euró közötti költségeket vonhat maga után.

Ezek a számok a jelenlegi uniós költségvetési keretekre építenek, és nem tekinthetők egy végső határnak az EU összes költségvetésére vagy specifikus kiadási programjaira vonatkozóan. Amennyiben egy hipotetikus forgatókönyv valósulna meg, amely kilenc új ország felvételét foglalja magában, ez jelentős hatással lenne a következő hétéves költségvetési ciklusra.

Magyarország kohéziós forrásait 200 millió eurós csökkentés sújthatja.

E becslések összetettségét tovább növeli a tagjelölt országok sajátos pénzügyi helyzete és gazdasági környezete. Például Ukrajna, amely jelentős mezőgazdasági szektorral és jelentős népességgel rendelkezik, komoly követelményeket támaszthat a Közös Agrárpolitika (KAP) költségvetésével szemben. Amennyiben az újonnan csatlakozó államok a már meglévő tagországokhoz hasonló hektáronkénti támogatásban részesülnének, a KAP összesített költségvetése akár 22-25%-kal is megnövekedhetne. Azonban a KAP költségvetésének reálértékének megőrzése...

A jelenlegi tagok számára a KAP-kiutalások 15%-os mérséklése válna elkerülhetetlenné.

Viszont a jelentés készítői szerint ezt a konszolidációt átmeneti intézkedésekkel vagy az új tagok számára kedvezőtlenebb feltételekkel lehetne enyhíteni.

A kohéziós politika egy olyan kulcsfontosságú terület, amelyre a bővítés döntő hatással bír. Amikor a kevésbé fejlett országok csatlakoznak, nem biztos, hogy a kohéziós politikához rendelt költségvetés automatikusan növekszik. Ugyanakkor a "statisztikai hatás" következtében a források elosztása drámaian átalakulhat, ami új kihívásokat és lehetőségeket teremt a tagállamok számára.

- írja az Európai Bizottság egy friss értékelésében, amelyben a tervezett bővítések többéves pénzügyi keretre (MFF) gyakorolt hatását elemzik, valamint javaslatokat terjesztenek elő a kihívások kezelésére.

A bizottsági jelentés alapján a hatás akkor lép életbe, amikor a szegényebb országok csatlakozása csökkenti az EU átlagos GNI-ját. Ez a folyamat pedig újraelosztási intézkedésekhez vezethet a felzárkóztatási alapok terén.

A tanulmány szimulációi szerint a bővítést követően a 2004-ben csatlakozott tizenöt tagállam, így Magyarország kohéziós kiutalásai 24%-kal csökkenhetnek.

A statisztikai hatás az EU elosztási képletének következménye, amely az egy főre jutó regionális GDP-n és az egy főre jutó nemzeti GNI-on alapul. Az új, kevésbé tehetős tagok csatlakozásával az EU átlagos GNI-ja csökken, ami egyes jelenlegi tagok esetében a felzárkóztatási alapok csökkenéséhez vezethet. Ez az újraelosztás mélyreható hatással lehet az EU-n belüli regionális fejlődésre és gazdasági kohézióra.

Az EU új eszközöket vezetett be a tagjelölt országok támogatására, mint például az ukrán eszköz és a nyugat-balkáni reform- és növekedési eszköz. Ezek a reformok előrehaladásához kötött támogatások és kölcsönök kombinációját biztosítják, ami növeli az unió függő kötelezettségeit. Az ukrán eszköz például 50 milliárd euró támogatást nyújt, amelyből 33 milliárd hitel és 17 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás. Hasonlóképpen, a nyugat-balkáni eszköz 6 milliárd eurót biztosít, amelyből 2 milliárd euró támogatás és 4 milliárd euró kedvezményes kölcsön.

Ezeket az előcsatlakozási támogatási mechanizmusokat a gazdasági konvergencia elősegítésére és a tagjelölt országok uniós integrációra való felkészítésére hozták létre. A Bizottság szakértői azonban figyelmeztetnek, hogy ezek a mechanizmusok további pénzügyi kockázatokat és elkötelezett kötelezettségeket is magukban hordoznak az EU költségvetése szempontjából.

E kötelezettségek hatékony kezelése kulcsfontosságú lesz az államszövetség pénzügyi stabilitásának megőrzésében, különösen az Európai Unió bővülésének kontextusában.

- írják a jelentésben

A tanulmány három alternatív forgatókönyvet elemez a következő évek pénzügyi keretével kapcsolatban, melyek mindegyike különböző hatásokat gyakorol az EU költségvetésére.

Az EU költségvetésének a jövőbeli bővítésekhez való hozzáigazítása érdekében több szakpolitikai ajánlást tettek az Európai Bizottság jelentésében:

Az EU lehetséges bővítése nem kizárólag költségvetési kérdés, hanem geopolitikai és stratégiai kérdés is. A bővítési menetrend új lendületet kapott az Ukrajnával és Moldovával folytatott csatlakozási tárgyalások, valamint a Grúziának nyújtott tagjelölti státusz révén. Ez jelentős hatással van az unió külpolitikájára és a szomszédságában a stabilitás és a demokrácia előmozdításában betöltött szerepére.

Az Európai Uniónak elengedhetetlenül figyelembe kell vennie a szélesebb geopolitikai környezetet, valamint az új tagállamok integrálásához elengedhetetlen intézményi reformok igényét is.

Ahogy az Európai Unió előrehalad a bővítési ütemtervével, kulcsfontosságúvá válik a költségvetési elvárások és az integráltabb, erősebb unió által nyújtott stratégiai előnyök közötti egyensúly megteremtése. E folyamat során szükséges az EU szerepének megerősítése a biztonság és védelem, a migráció, valamint az Unió globális versenyképességét fokozó stratégiai projektek támogatásában. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy csökkentsük az egyhangú szavazást megkövetelő döntéshozatali területeket, és ahol csak lehetséges, áttérjünk a minősített többségi szavazásra, amely kötelező érvényű - vélik a szakértők.

Az Európai Unió bővítése egy rendkívül összetett folyamat, amely a lehetőségek és kihívások sokféle interakcióját vonja maga után. Miközben a bővítés gazdasági szempontból vonzóbb piacot és fokozott biztonságot ígér, a költségvetési következmények alapos tervezést és precíz irányítást igényelnek. A többéves pénzügyi keret rugalmas alkalmazásával, a statisztikai hatások gondos elemzésével, valamint a geopolitikai tényezők figyelembevételével az EU képes lehet kezelni ezeket a kihívásokat, és biztosítani az új tagállamok zökkenőmentes integrációját a közösségbe.

Az Európai Uniónak elengedhetetlen, hogy alaposan mérlegelje a bővítés intézményi keretre és a döntéshozatali folyamatokra gyakorolt széleskörű következményeit. Ahogy az EU lépéseket tesz a bővítési ütemterv megvalósítása felé, kulcsszerepe lesz annak, hogy egyensúlyt teremtsen a költségvetési igények és az integráltabb, erősebb unió stratégiai előnyei között. Ez magába foglalja az EU szerepének megerősítését a biztonság és védelem, valamint a migráció területén, továbbá olyan stratégiai projektek megvalósítását, amelyek növelik az államszövetség külső versenyképességét. E javaslatok összessége képezi a Bizottság számára készült átfogó javaslatcsomag alapját.