Jégtörő Mátyás ma végleg elűzheti a telet!
A népi hiedelmek szerint, ha Zsuzsanna 19-én nem távolítja el a telet, akkor február 24-én Mátyás fogja megtörni a tél hatalmát.
Február 24-én ünnepeljük Szent Mátyás apostolt, akinek neve azt jelenti: Isten ajándéka.
A Biblia tanúsága szerint Mátyás Krisztus feltámadása után lépett be az apostolok sorába, hogy Júdás árulásának helyét betöltse. Az ő története tragikus fordulatot vett, hiszen később vértanúhalált halt, állítólag megkövezték, majd végül bárddal fejeztek le.
Mivel vértanúsága miatt többnyire bárddal ábrázolták, Mátyást az ácsok és mészárosok védőszentjüknek választották, miként a teológusok, hittanárok, misszionáriusok, de oltalmát kérik a cukrászok, szabók, kovácsok is. Nevének napja, február 24-e miatt a halászok is védőszentjükként tisztelik, ekkor kezdenek ugyanis ívni a csukák.
Mátyás napjához számos népi hiedelem és szokás fűződik. A leginkább ismert, hogy ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, Mátyás töri meg a tél uralmát.
Mátyás és a jég
Mátyás és a madarak
Az időjóslás művészete az ősi hagyományokból ered, ahol a természet jeleit figyelve próbálták megjósolni az elkövetkező időjárási eseményeket. A felhők formája, a szél iránya és az állatok viselkedése mind-mind árulkodó nyomok, amelyek segíthetnek a jövő időjárásának megértésében. A modern technológia fejlődésével a meteorológia tudománya is egyre pontosabbá vált, de a régi mesék és babonák varázsa továbbra is él. Az időjóslás tehát nem csupán tudomány, hanem egyfajta művészeti kifejezés is, amely összeköti az embert a természettel és annak ciklusait. Mindez arra emlékeztet minket, hogy a természet mindig is hatással volt életünkre, és a legapróbb részletek is fontosak lehetnek a jövő megértésében.
Mátyás és a tojások
Mátyás király, a népszerű legendák hőse, nemcsak a bátorságáról és bölcsességéről volt híres, hanem arról is, hogy mindig közel állt népe szívéhez. Egy nap, amikor a nap aranysugaraival ölelte körül a vidéket, elhatározta, hogy meglátogatja a falvakat, ahol a halászok és pásztorok éltek. A falu határában, a hűs folyó partján találkozott a halászokkal, akik éppen a friss fogásukat mutatták be. A víz csillogott, mint a gyémánt, és a halászok büszkén emelték fel a hálóikban akadt színes halakat. Mátyás, kíváncsi tekintettel figyelte őket, majd így szólt: "Milyen szép kincsek lapulnak a víz mélyén! De mi a titkotok, hogy mindig ilyen gazdag a fogásotok?" A halászok elmesélték neki, hogy a titok nem csupán a jó időzítésben rejlik, hanem a tiszta víz és a természet tiszteletében is. Mátyás, megérintve a szavaktól, megfogadta, hogy mindent megtesz a környezet védelméért, hogy a jövő generációi is élvezhessék e csodát. Egy másik napon a dombok között, a zöldellő legelőkön találkozott a pásztorokkal, akik a nyájukat őrizték. A pásztorok dalolva terelgették a birkákat, és a levegő megtelt a friss fű illatával. Mátyás megállt egy pillanatra, és megkérdezte tőlük: "Milyen életet éltek ti itt, a szabadban?" A pásztorok elmesélték, hogy a természet közelsége adja nekik az erőt és a boldogságot. A fák, a folyók, és az állatok mind-mind barátokká váltak számukra. Mátyás szívébe zárta ezeket a tanulságokat, és elhatározta, hogy megőrzi ezt a harmonikus kapcsolatot az emberek és a természet között. Így hát Mátyás király nemcsak a népe uralkodója volt, hanem a természet védelmezője is, aki a halászok és pásztorok bölcsességéből merített inspirációt, hogy egy jobb világot építsen mindenki számára.
Összességében úgy vélték, hogy Mátyás-napon a tavasz varázslatosan bekopogtat, mintegy Mátyás szűrének ujjából kibújva, hogy mindenki szívét örömmel töltse el.
A magyar néphagyomány gazdag időjósló napokban, melyek évszakaink változásait hivatottak előre jelezni. Vízkeresztkor például megfigyelték, hogy meddig húzódik el a tél, míg Sándor, József és Benedek napjai köré olyan hiedelmek szövődtek, hogy ők „zsákban” hozzák el a tavasz első meleg sugarait. Emellett Medárd napja is figyelmet érdemel: ha ezen a napon esőcseppek hullanak, a néphit szerint a következő 40 napban folytatódik az esőzések sora.
