Járvány: soha nem tapasztalt helyzet Magyarország történetében

A SARS-CoV-2 megjelenése óta (2020 február) ez volt az első légúti szezon, amikor az influenza okozta járványhullám megbetegedési csúcsértékei Magyarországon meghaladták a COVID19-járványhullámét - állapította meg a napokban megjelent tanulmányában a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központja. Az Oroszi Beatrix által vezetett intézet tényadatokon mutatja be, hogy a mostani influenzajárvány (hasonlóan a koronavírus-járványhoz) sajnos jelentős többlethalálozást okozott hazánkban. Ami viszont igazán sokkoló következtetés: a halálozási többlet az adatok feldolgozottságának előrehaladásával vélhetően el fogja érni a COVID19 járvány idején azonosított szintet, de elképzelhető, hogy meg is haladja azt.

A 2024/25-ös légúti szezonban tapasztalt influenzajárvány a korábbi évekhez képest jelentősebb súlyossággal bír, ahogyan azt az Epidemiológiai és Surveillance Központ alapos elemzése is megállapítja.

Mindebből azonban nem az következik, hogy a COVID-19 "megnyugodott" volna, vagy hogy az influenza a következő szezonban is komolyabb járványt idézne elő, mint a SARS-CoV-2.

- erre hívják fel a figyelmet.

A Portfolio elmúlt hónapokban hétről-hétre folyamatosan beszámolt az idei járványügyi helyzetről, és már az elemzéseinkből is kiderült, hogy régóta nem látott ütemben betegedtek meg idehaza.

Az Epidemiológiai és Surveillance Központ szakértői részletesen bemutatják, hogy milyen adatgyűjtési módszerek és eljárások állnak a jelenlegi felsőlégúti szezonra vonatkozó megállapításaik mögött. A Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központja (SE ESK) 2022 óta az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium projekt keretein belül új, innovatív megfigyelési rendszerek kiépítésén és üzemeltetésén dolgozik, csatlakozva egy nemzetközi kutatási hálózathoz. Ennek eredményeként Magyarországon is működik egy korszerű légúti megfigyelő rendszer, amelyben jelenleg 110 háziorvos követ egy egységes módszertant, hogy részletes adatokat gyűjtsön az akut légúti megbetegedésekről, az EU ARI (Acute Respiratory Infection - akut légúti megbetegedés) esetdefiníciója alapján. A szakemberek egy másik dokumentumban is kifejtik, hogy miben rejlik az ESK új típusú surveillance-rendszerének előnye a hagyományos légúti figyelőszolgálathoz képest, amit a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ működtet.

Az ESK szakértői a saját módszertanuk szerint kalkulált járványgörbe alapján arra jutottak, hogy az akut légúti megbetegedések (ARI - fekete vonal) 2024. 33. hete után (2024. augusztus 20. körül) kezdett növekedi, a 39-42. hét között érte el a maximumát, majd - a 43-44. heti munkaszüneti napok (október 23. és november 1.) miatt visszaszoruló orvoshoz-fordulás okozta megtörést követően - az 51. hétig csökkent. Ezt követően ismét növekedésnek indult, amely egész januárban folytatódott. 2025 január végére az ARI-gyakoriság meghaladta a 2024 szeptember végén és október elején tapasztalt ARI-járványhullám csúcsát.

Az SE ESK adatait (fekete vonal) összevetve a hagyományos surveillance heti légúti adataival (szürke vonal) az látszik, hogy a két görbe hasonló trendet mutat - fogalmaznak az elemzésben. Néhány különbség is látható: egyrészt a hagyományos háziorvosi figyelőszolgálat csak a 40. héten indult el, ezért az első ARI-járványhullám nagy részét nem tudta detektálni. Másrészt a heti ARI-gyakoriság értékei sokkal magasabbak a hagyományos figyelőszolgálatában (amely aggregált adatokat szolgáltat), mint az ESK hálózatában (amely részletes adatokat gyűjt). Ennek számos oka lehet a szakértők szerint, pl. hogy a hagyományos sentinel rendszer orvosai másként, szélesebben értelmezik az esetdefiníciót, de mivel itt csak aggregált, összevont adatok gyűjtése történik, ezért nem lehet utólag ellenőrizni, hogy a bevont esetek valóban megfelelnek-e az esetdefiníciónak. "A SE ESK orvosai ezzel szemben valószínűleg aluljelentik az előforduló ARI-eseteket, mert lehet, hogy nem mindig van kapacitásuk az esetekről a megadott részletességű adatokat begyűjteni. Mivel azonban a trend nagyon hasonló a két, egymástól függetlenül működő és más módszertant használó surveillance-rendszerben, ezért a járványügyi folyamatokról nagy biztonsággal valós képet lehet alkotni a két görbe segítségével" - fejtik ki.

Az SE ESK elemzései szerint a háziorvosi megfigyelési adatok alapján a COVID-19 járvány 2024 második félévében, augusztus elején (31. hét) kezdődött, amikor a SARS-CoV-2 vírus pozitivitási aránya meghaladta a 10%-ot. A járvány legintenzívebb időszaka augusztus utolsó hete és szeptember vége között (35-39. hét) volt megfigyelhető, míg a helyzet november végén (48. hét) stabilizálódott és lecsengett.

"A SARS-CoV-2-pozitivitás (piros vonal) gyors felfutást követően a 36. héten (szeptember 2-8 között) érte el a maximumát 56%-os értékkel, majd lassú, elhúzódó csökkenésbe kezdett" - emelték ki a szakértők, aki ez alapján aláhúzták:

Az ARI járványhullám hátterében egészen az 51. hétig a SARS-CoV-2 által kiváltott fertőzések játszották a főszerepet.

A lenti ábra alapján megjegyzik azt is az ESK szakértői, hogy "az NNGYK hagyományos figyelőszolgálata csak a 40. héttől indult, és a 42. héttől már az ebből számított SARS-CoV-2-pozitivitási arányok is mutatták a lassan csillapodó járványt (lenti ábrán a narancssárga vonal), de az adatgyűjtés késői indulása miatt a COVID19-járványhullámmal kapcsolatos járványügyi eseményeknek már csak a végét tudták észlelni".

Magyarországon a 2024 őszén tapasztalt COVID-19 járványhullám idején a KP.3 vírusváltozat uralkodott, míg a világ más részein ekkor már az XEC alvariáns került a középpontba. A rendelkezésre álló adatok szerint az év végével közeledve az XEC variáns aránya hazánkban is növekedni kezdett, de még nem tudta felváltani a domináns KP.3-at.

2025-re Magyarországon várhatóan az XEC fogja megszerezni a vezető szerepet, ami valószínűleg újabb járványhullámot indíthat el.

A Semmelweis Egyetem epidemiológiai szakértői előrejelzéseikben részletes elemzést nyújtanak, amelyet itt olvashatunk.

A szakértők felfedték, hogy az idősebb korosztály körében a 38-40. héten (2024. szeptember 18.-október 6.) 8%-os, a 43. héten (október 21-27.) 6%-os, míg a 46. héten (november 11-17.) ismét 8%-os szignifikáns többlethalálozás figyelhető meg.

Az ESK szakértői friss megfigyeléseik alapján azt tapasztalták, hogy az akut légúti megbetegedések miatt háziorvoshoz forduló betegek száma a 51. héttől ismét növekedésnek indult. Az 48-49. héttől kezdődően az ESK és az NNGyK influenza-pozitivitási mutatói is emelkedni kezdtek, ami a szezonális influenzajárvány kezdetét jelzi (≥ 10%).

A járványügyi helyzet alakulása során a 2025 januárjában és februárjában tapasztalható heveny légúti megbetegedések túlnyomó része már nem a SARS-CoV-2 vírusnak, hanem az influenzavírusnak volt köszönhető – figyelmeztetnek a szakértők. Az ESK statisztikái szerint a harmadik hetet követően, míg az NNGyK adatai alapján az ötödik-hatodik héten, tehát január végén és február elején a járvány csúcsra jutott. Érdekesség, hogy február közepén a légúti megbetegedések előfordulása (80 ezrelék) még mindig meghaladta az őszi COVID-19 járványhullám csúcsértékét (68 ezrelék) – ahogyan azt az 1. ábra is szemlélteti.

Arra is kitérnek az ESK kutatói, hogy

Influenza esetén fontos számítani arra, hogy az első járványcsúcsot követően ismételten emelkedés várható.

"Ez azért lehetséges, mert például a vírus terjedése az egyik korcsoportban vagy földrajzi területen éppen visszaszorul, míg a másikban erősen terjedni kezd, illetve gyakran előfordul az is, hogy az egyi vírustörzs (pl. influenza A) visszaszorul, míg egy másik (pl. influenza B) átveszik az uralmat. Valójában sok influenzaszezon kezdődik az A típusú influenza okozta sok megbetegedéssel, amelyet a késő télen vagy kora tavasszal egy kisebb, enyhébb, B típusú influenza okozta megbetegedési hullám követ" - részletezik.

Az elmúlt hetekben az országos tisztifőorvos-helyettessel is készítettünk interjút:

"Az ERVISS adatai alapján Magyarországon a 6. héten még a tesztek 58%-a volt influenza pozitív, a 8. héten már csak 43%, ami arra utal, hogy az akut légúti megbetegedések járványhullámának magas szintjéhez a 6. naptári hét után már nagy valószínűséggel a csökkenő influenza mellett egyéb légúti kórokozók terjedése is jelentősen hozzájárult" - Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának anyagában.

A 2025 február végi halálozási adatok feldolgozottsági szintjét figyelembe véve az ESK szakemberei arra a következtetésre jutottak, hogy

2024 utolsó hetétől 2025 január első feléig az idősek körében szignifikáns halálozási többlet volt detektálható,

A tavalyi év hasonló időszakával ellentétben idén nem tapasztalható többlethalálozás.

A 2024. év 52. hetére és a 2025. év 1-2. heteire vonatkozóan az idősek körében összességében 8%-os halálozási többlet figyelhető meg. A január második felében esetlegesen bekövetkező többlethalálozás részletesebb elemzésére a halálozási adatok magasabb feldolgozottsági szintjének elérése után lesz lehetőség - olvasható a jelentésben.

A COVID-19 világjárvány tapasztalataira alapozva a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központja egy új, innovatív megfigyelési rendszert indított el a légúti fertőző betegségek vizsgálatára. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy az akut légúti megbetegedések járványos terjedése a 2024/25-ös légúti szezonban szorosan összefonódott a COVID-19-cel, és különösen korai kezdettel, 2024 augusztus elején indult el. A COVID-19 második hulláma szeptemberben érte el csúcspontját, míg november végére sikerült túllépni a legnagyobb intenzitáson. Az év végén tapasztalt újabb emelkedés az influenzajárvány kezdetét is jelezte, amely a tavalyi évhez képest 2-3 héttel korábban robbant ki. 2025 első heteiben az influenza esetek száma meredeken nőtt, a járványhullám január végén és február elején tetőzött, és még február második felében is magas aktivitást mutatott, habár a tesztpozitivitási arány már csökkenő tendenciát mutatott.

Ez volt az első légúti betegségszezon a SARS-CoV-2 megjelenése óta, amikor az influenza által kiváltott járványhullám megbetegedési csúcsértékei túlszárnyalták a COVID-19 járvány által okozottakat Magyarországon. Mindkét vírus jelentős többlethalálozást eredményezett. A COVID-19 járvány 2024 végén, öt héten keresztül, 6-8%-os többlethalálozást okozott az idősek körében. Az influenza által okozott többlethalálozásról 2025 március elején még csak előzetes információk állnak rendelkezésre, de már most is látható, hogy 2024 52. hetében és az azt követő január első két hetében 8-8%-os többlethalálozás volt megfigyelhető az idősek csoportjában. A feldolgozási adatok előrehaladtával valószínű, hogy ez a halálozási többlet elérheti a COVID-19 járvány idején tapasztalt szintet, sőt, akár meg is haladhatja azt.

A 2024/25-ös influenzajárvány különösen aggasztó többlethalálozást okozott az idősek között, ami figyelemre méltó esemény, mivel a megelőző két évben, 2022/23 és 2023/24 során, a légúti szezon influenzajárványai nem eredményeztek hasonló mértékű halálozást Magyarország területén.

Figyelemre méltó az is, hogy a légúti szezonban több héten át jelentkező többlethalálozás a nyári hőhullám okozta, a 32-36. hét között mutatkozó szignifikáns többlethalálozást követően alakult ki.

A 2024/25-ös légúti szezonban tapasztalt influenzajárvány valóban súlyosabbnak bizonyult az elmúlt évek hasonló eseményeinél. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a COVID-19 "megszelídült", vagy hogy az influenzavírus a következő szezonban várhatóan jelentősebb járványt idéz elő, mint a SARS-CoV-2. Általános megfigyelés, hogy a szezonális influenzajárványok 5-7 évente nagyobb hullámokkal jelentkeznek, amint azt most Magyarországon és világszerte is láthattuk – hívják fel a figyelmet a szakértők.

Az influenzajárványok és a COVID-19 terjedése évről évre eltérő intenzitással jelentkezik, mivel a vírusok folyamatosan mutálódnak. Ennek következtében új SARS-CoV-2 és influenza-vírus variánsok bukkannak fel, amelyek megbetegedéseket okoznak. Az egyes szezonok során tapasztalható megbetegedések, kórházi kezelések és halálozások száma nagymértékben függ az ESK szakembereinek munkájától, akik:

A valóságban az adott szezon járványhullámainak intenzitása számos tényezőtől függ, de a legmeghatározóbbak közé tartozik a kórokozók változékonysága, valamint a közösségek védekezési stratégiái.

A szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy válaszoljanak arra a kérdésre is, mi állhat a 2025 első heteiben tapasztalt szokatlanul magas influenzajárvány hátterében.

Egy lehetséges magyarázat a védekezés elégtelensége lehet, különösen az alacsony influenza elleni átoltottság tükrében. Magyarországon az influenza elleni védőoltásra jelentkezők aránya rendkívül alacsony, és a COVID-19 világjárvány kezdete óta ez a szám még csökkent is, bár nem drámai mértékben. A pandémiás intézkedések feloldása óta az elmúlt két légúti szezon során a védekezési intézkedések gyengesége megmaradt, és jelentős előrelépés ezen a téren nem történt. Ezért önmagában ez a tényező nem elegendő ahhoz, hogy megmagyarázza az idei, az előző két szezonhoz képest jelentősen nagyobb járványt.

Egy lehetséges magyarázat lehet, hogy a 2024/25-ös légúti szezonban az emberek védettsége az influenzával szemben csökkent, mivel a COVID-19 világjárvány során bevezetett hosszú távú társadalmi távolságtartás miatt a vírus terjedése jelentősen visszaesett. Az első két évben, 2020 és 2022 között, az influenza gyakorlatilag eltűnt a közbeszédből. A 2022/23-as és a 2023/24-es szezonban azonban Magyarországon a közösségi távolságtartás és a maszkviselés gyakorlatilag megszűnt, ami lehetővé tette az influenza újbóli megjelenését a korábbi járványmintázatok szerint. Ennek ellenére nem tapasztaltunk rendkívüli intenzitású járványokat, még úgy sem, hogy az emberek elvileg fogékonyabbá váltak. Az immunadósság megjelenése tehát valószínűtlen, így a szokásosnál nagyobb járványhullámot sem ez, sem más tényező nem magyaráz meg önmagában.

A legvalószínűbb ok, amiért ebben a szezonban többen betegedtek meg, az influenzavírusok mutációin alapul. Ezek a változások lehetővé tették a vírusok számára, hogy gyorsabban és hatékonyabban terjedjenek, így nagyobb számban fertőztek meg embereket.

Nem tudhatjuk előre, hogy a következő szezonban az influenza vagy a COVID-19 járvány fog-e dominálni, de egy tény biztos: a légúti fertőzések, különösen a COVID-19 megjelenése óta, jelentős terhet jelentenek a társadalom számára. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a légúti vírusok miatti megbetegedések száma két- vagy akár háromszorosára is nőhet, attól függően, hogy az adott évben hány COVID-19 hullám kíséri a szezonális influenzát. Ennek következtében fontos, hogy felkészüljünk a jövőbeni járványok kezelésére és megelőzésére.

a jövőben mind az influenza-, mind pedig a COVID19-járványok megelőzésére a korábbinál nagyobb erőfeszítést érdemes fordítani

- figyelmeztetnek a szakértők. Ezzel kapcsolatban már korábban is írtunk:

A szakértők hangsúlyozzák, hogy mindannyian jelentős mértékben hozzájárulhatunk a légúti fertőzések és járványok megelőzéséhez. Soha nincs késő a védőoltások fontosságának mérlegelésére és a háziorvossal való konzultációra, hiszen az influenzaszezon általában hosszabb időszakra terjed ki, és a SARS-CoV-2 is bármikor visszatérhet, újabb járványokat generálva. A járványok idején különösen fontos, hogy a zsúfolt helyeken maszkot viseljünk, és biztosítsuk a megfelelő légcserét vagy rendszeres szellőztetést, hogy csökkentsük a légúti vírusok terjedésének kockázatát. Az influenza súlyosabb lefolyása ellen hatékonyan védelmet nyújtanak az antivirális gyógyszerek, feltéve, hogy azokat a tünetek megjelenése után 48 órán belül elkezdjük alkalmazni.

Emlékeztetnek arra is, hogy a surveillance tevékenység is felértékelődött. Kitérnek arra is, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2024 decemberében publikálta új ajánlását arról, hogyan javasolja átszervezni a tagállamok légúti kórokozókra vonatkozó integrált adatgyűjtését. Az ajánlás egyik fő újdonsága, hogy a megfigyelést az egész évre javasolják kiterjeszteni, nem csak az év 40. hetétől a következő év 20. hetéig (az északi féltekén), mivel a 2020. évi COVID19-világjárvány azt mutatta, hogy a változékony SARS-CoV-2-vírus újabb mutációi a hideg időszaktól függetlenül, akár nyáron is elindíthatnak újabb járványhullámokat.

Legutóbb tavaly nyáron ültünk le Oroszi Beatrixszal, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának vezetőjével, hogy beszélgessünk a legfrissebb egészségügyi kihívásokról és a központ munkájáról.