Újabb Lázár-féle manőver: a külföldi útépítők esélyei minimálisra csökkentek, míg Mészárosék előnyben vannak.
A legnagyobb építőipari cégek vezetői "vésztanácskozások" keretében próbálnak válaszokat találni arra, miként szerezhetnének érdemi szerepet a Lázár János által irányított Építési és Közlekedési Minisztérium által lebonyolított állami infrastrukturális beruházásokban. Az unortodox intézkedések sora folytatódik, legutóbb például az irányított közbeszerzéseken edződött útépítők döbbenten tapasztalták, hogy az országos közúthálózat felújításaira már nem pályázhat bárki piaci alapon, közbeszerzésre pedig nem számíthatnak - helyette a MÁV két leányvállalata dönt a kiválasztott útfelújítókról.
A felújítások és fejlesztések jó részétől már akkor elbúcsúzhattak a magyarországi útépítők, amikor az autópályák üzemeltetése és fejlesztése koncessziós szerződéssel a Mészáros Lőrinc-Szíjj László páros, pontosabban egy sor, kikutathatatlan hátterű magántőkealap kezébe került 35 évre.
Tavaly a nagy NER-es építőipari vállalatok rekordokat döntöttek: minden idők legnagyobb árbevételét hozta a Szíjj-féle Duna Aszfalt Zrt., Mészáros V-Híd Zrt.-je pedig - 30 százalékot nyaldosó profitrátával - két év alatt 90 milliárd forint osztalékkal járult hozzá a felcsúti oligarcha 1400 milliárdos vagyonához.
Ez elég nagy kontraszt ahhoz képest, hogy az építőipar egésze két éve vergődik: a termelés 2023-ban 5,3, tavaly pedig 0,4 százalékkal esett vissza az előző évihez viszonyítva. Az uniós pénzcsapok elzárása és a költségvetés óriási hiánya miatt több ezermilliárd forintnyi beruházás marad el, bezuhantak a megrendelések, a cégek közel felének csökkent az árbevétele, és persze a jövedelmezőségnek sem tett jót a lejtmenet. A gazdaság stagnálása közepette a magánberuházások ezt nem tudják ellensúlyozni, ráadásul az államilag támogatott nagyberuházásokhoz a keletről érkező befektetők (mint például a koreai vagy a kínai akkumulátorgyárak) nem feltétlenül alkalmaznak magyar alvállalkozókat, inkább hozzák a saját beszállítóikat.
Egy különleges találkozóra került sor egy jelentős útépítő céggel, amely már több mint egy éve nem szerzett fővállalkozói státuszt állami megrendelések terén. A jelenlegi helyzetben érthető, hogy az utóbbi időszakban tervezett 30 milliárd forintos útfelújítási keret kiemelkedő jelentőséggel bír a magyarországi útépítő vállalatok számára. Eddig a szokásos eljárás az volt, hogy négyévente közbeszerzési pályázatokat hirdettek a közúthálózat rekonstrukciójára – a Magyar Közút Nonprofit Zrt. által kezelt, nem koncessziós területeken –, és régiós keretmegállapodásokat kötöttek a kiválasztott nyertesekkel. Emellett a Magyar Közút saját eszközeivel és munkatársaival is végezte a felújítások egy részét. Az aktuális keretmegállapodás októberben lejár, de az érintett vállalkozások aggodalommal figyelik a helyzetet, mivel úgy tűnik, hogy az új közbeszerzési eljárásra való várakozásuk hiábavalónak bizonyul, hiszen a döntéshozók úgy tűnik, más irányba terelik az útrekonstrukciók lebonyolítását.
