Újabb feszültségi pontot teremthet az Európai Unió és az Orbán-kormány viszonyában az amerikai v...
Feltérképeztük, milyen következményekkel járhat Magyarország számára az amerikai elnök által bejelentett 25%-os autóipari és 20%-os egyéb importvámok. Milyen területeken tapasztalhatjuk a kedvezőtlen gazdasági hatásokat? Hol várhatóak elbocsátások, illetve gyárbezárások? Az sem lenne előnyös politikai forgatókönyv, ha Trump esetleg hazánkkal kivételt tenne.
Két komoly mélyütést is bevitt a Donald Trump vezette adminisztráció az Európai Uniónak - és azon belül Magyarországnak - az elmúlt hetekben. Március végén az Egyesült Államok 25 százalékos vámot vetett ki minden külföldön gyártott importált gépjárműre április 2-ától, májustól pedig az autóalkatrészeket is hasonló mértékű vámmal sújtják. Az amerikai elnök hangsúlyozta: az autóvám bevezetésének fő célja, hogy az USA-ba vonzzák az autógyártókat, és ez új munkahelyek létrehozásával járna. Gyorsított engedélyezési eljárást ígért azon külföldi vállalkozások számára, melyek gyárépítésbe kezdenek az Egyesült Államokban.
A héten újabb fontos fejlemény történt: Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok 20 százalékos vámot vezet be az Európai Unióból importált termékekre. Ez a döntés a kereskedelmi mérleg javítását célozza, valamint az amerikai gyártás fellendítését kívánja elősegíteni.
Az Egyesült Államok nem szerepel Magyarország legfontosabb exportpiacainak élvonalában: 2024 során a magyar árukivitel mindössze 4,1 százaléka irányult Amerikába, ami körülbelül 6 milliárd eurót jelentett. Összehasonlításképpen, a tavalyi évben a teljes hazai áruexport értéke 144 milliárd euróra rúgott, ennek jelentős része, 36 milliárd euró, Németországba került.
Az Egyesült Államok szerepe a magyar szolgáltatásexport szempontjából kiemelkedő, hiszen az USA volt Magyarország második legfontosabb piaca ezen a területen, 3,3 milliárd eurós értékesítéssel. A magyar gazdaság egyik motorjának tekintett üzleti szolgáltatóközpontok (BSC) számára komoly csapást jelentene, ha amerikai adókat vezetnének be.
Azonban a most bejelentett védővámok egyelőre csak az áruforgalomra vonatkoznak, a szolgáltatásexportot nem érintik.
A 24.hu értesülései alapján eddig még nem készült olyan nyilvános felmérés, amely részletesen feltérképezte volna az amerikai exportban részt vevő vállalatok piaci súlyát és az általuk generált exportértékeket.
Az Egyesült Államokba irányuló legjelentősebb termékexportunk között szerepelnek a járművek, az elektronikai készülékek és a különféle gépek. A magyarországi amerikai vállalatok, amelyek jelentős szerepet játszanak a kivitelben, szintén érintettek a Trump-adminisztráció által bevezetett vámszabályok által. Noha a feldolgozóipari beruházások visszaszorultak a szolgáltatóközpontok előretörése miatt, hazánkban még mindig találunk olyan amerikai gyártókat, amelyek több ezer embert foglalkoztatnak. Ezek közé tartozik például...
A Magyarországon működő cégek közül kiemelkednek a gyógyszeripari vállalatok, amelyek jelentős exporttevékenységet folytatnak. Különösen a Richter Gedeon Nyrt. emelkedik ki a mezőnyből, ám a cég legutóbbi tájékoztatása szerint az amerikai piacon a klasszikus termékexport aránya csupán 10 százalék körüli. A vállalat amerikai bevételeinek zöme licenszdíjak formájában érkezik az ottani partnerétől, ami a védővámok hatásától mentes konstrukciónak számít.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, úgy véli, hogy a Magyarországról Amerikába irányuló export mennyisége valójában meghaladhatja a hivatalos statisztikák által jelzett adatokat. Ennek oka lehet, hogy egyes termékeket először Németországba szállítanak, ahol vámolják őket, mielőtt véglegesen az Egyesült Államokba továbbítanák. Az ilyen gyakorlatok azonban nehezen számszerűsíthetők, így Regős Gábor nem tudta meghatározni ennek pontos értékét.
A 24.hu által megszólított szakértők véleménye alapján...
nincs Magyarországon olyan jelentős vállalat, amelynek az exportjában akkora súlya lenne az amerikai piacnak, hogy a védővámok nyomán gyárbezárásra kényszerülne.
Sőt, az alacsony bérköltséggel termelő magyar gyártási helyszínekről egyáltalán nem éri meg elvinni a kapacitásokat. Arra sem lehet számítani, hogy az export leáll vagy megakad, hiszen az Egyesült Államok gyártókapacitásai nem alkalmasak arra, hogy a külföldi behozatalt máról holnapra kiváltsák. Az USA-ban a munkanélküliség 4 százalék körül alakul, ami közel van a teljes foglalkoztatáshoz, eközben a kormányzat a bevándorlást is korlátozná. Nem tudni, hogyan találnak majd elegendő embert, akik a Trump által megálmodott új gyárakban hajlandók lennének munkát vállalni.
Az Amerikába exportáló vállalatok számára kulcsfontosságú kérdés lesz, hogy a kivitelük mekkora hányada csökken, és ennek következtében milyen mértékben szükséges majd csökkenteniük kapacitásaikat.
