Újabb fordulat várható a Mini-Dubaj-ügyben: amennyiben Karácsonyék gyakorolják elővásárlási jogukat, az állam is érvényesítheti visszavásárlási jogát.

Látványos változások várhatók a mini-Dubaj projekt körül, hiszen eddig is számos meglepő esemény zajlott le. Az eddigi fejlemények alapján érdemes figyelemmel kísérni a további alakulásokat, hiszen még sok izgalmas meglepetés érhet bennünket.

Vizsgáljuk meg lépésről lépésre:

Január 20-án, egy fagyos hétfő reggelen felfedték a hírt: a magyar állam és az arab befektető, az Eagle Hills Csoport aláírta a Rákosrendezőnél található, körülbelül 100 hektáros terület adásvételi szerződését.

A területet 50,9 milliárd forintért adta el az állam, amit szakaszosan kell kifizetni, az utolsó részletet 2039-ig. A beruházó 4944 milliárd forintnyi fejlesztést vállalt a területen.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő másnap hozta nyilvánosságra a szerződést, amelyet a főpolgármesteri hivatal munkatársai alaposan átvizsgáltak. Karácsony Gergely főpolgármester ekkor bejelentette, hogy a Fővárosi Távhő, mint a terület résztulajdonosa, elővásárlási joggal bír az ingatlanra, és ez a jog az egész területet érinti. Mindezek az információk a szerződésből derültek ki számára.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő másnap közölte, hiába tulajdonos a Fővárosi Távhő is, nem vehetik meg Rákosrendezőt, mert az Arab Emírségekkel kötött és törvénybe foglalt nemzetközi szerződés értelémben csak annak lehet eladni a területet, akit az arabok kijelölnek.

A kormány ellentmondásosan kommunikált: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azt közölte, a főváros nem fog tudni élni az elővásárlási jogával, Lázár János építési miniszter pedig azt, hogy Karácsony hozzon egy 5 ezer milliárdos csekket, és viheti a területet. (Ez az óriási összeg úgy jött ki, hogy hozzászámolták az arab beruházó által vállalt fejlesztéseket is.)

Gulyás Gergely miniszter is inkább a Nagy Márton-féle vonalat vitte, mikor arról beszélt, jogi tanulmányaiból azt vezette le, hogy a nemzetközi szerződések erősebbek a polgári törvénykönyv előírásainál, "vagyis, a nemzetközi jogi aktus felülírja az elővásárlási jogot", de erről majd a bíróság dönt. Ha lenne is elővásárlási jog, a főváros ugyanazokkal a feltételekkel vehetné át a területet, mint az Emirátusok. Ez a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő véleményére hajaz, amely azt közölte, Karácsonyék csak akkor élhetnének az elővásárlási jogukkal, ha teljesítik az összes szerződéses feltételt.

Gulyás a politikai diskurzus színpadára is átlépett, amikor megjegyezte, hogy Karácsony, zuglói polgármesterként és főpolgármesterként egyaránt nem mutatott hajlandóságot a terület ügyének kezelésére eddig. Véleménye szerint Karácsony most csupán politikai indíttatásból hozta elő ezt a témát. A főpolgármester pénteken benyújtotta az elővásárlásról szóló javaslatát, jelezve, hogy a kérdés továbbra is napirenden van.

Mindezt még sikerült fokozni, mikor Jámbor András országgyűlési képviselő és a Válaszonline kiderítette, hogy a területre elővásárlási joggal rendelkező Stockton Zrt. a szerződés aláírása előtt gazdát cserélt, és Zelles Sándor átadta a céget Habony Árpád körének, majd felbukkant Garancsi István is.

Megvizsgáltuk, hogy a Stockton 2018-19-ben mindössze egy csekély tulajdonrészt szerzett Rákosrendezőn. Ez azt jelenti, hogy a cég legalább nem akkor ütötte nyélbe élete legnagyobb üzletét, amikor már előre megcélozta a mini-Dubajként emlegetett Grand Budapest beruházást.

A számos ellentmondásos információ miatt felkerestük Horváth Lóránt ügyvédet, az Ügyvédkör elnökét, hogy világosabb képet kapjunk a helyzetről.

A fő kérdés az, hogy tud-e élni az elővásárlási jogával Budapest Rákosrendezőn, vagy sem.

Horváth Lóránt az Ügyvédkör tagjaival, vagyis 9 nemzetközi és polgári jogban jártas ügyvéddel konzultálva azt mondja,

A területet az arab befektetővel azonos feltételek mellett kell megvásárolnia, ami azt jelenti, hogy ugyanakkora árat kell fizetnie és az ütemezés is megegyezik. Az ingatlan értékesítése során, amely dologösszességként történik, a teljes területre vonatkozóan elővásárlási jog illeti meg. Érdekesség, hogy a Stockton Zrt. szintén rendelkezik elővásárlási joggal a teljes területre vonatkozóan, ezen alapelv szerint.

Horváth Lóránt hangsúlyozza, hogy az elővásárlási jogot nem befolyásolja az Emírségekkel kötött megállapodás, valamint a 2024. évi XXI-es törvény sem, amely lehetővé teszi az Emírségek számára, hogy kiválasszák a vevőt. Ezzel szemben Gulyás Gergely állításai tévesek.

Horváth mindkét állítást alaposan megindokolta. Azzal kezdte, hogy a nemzetközi szerződéseknek két típusa van, az "önvégrehajtó" (vagyis nagyon leegyszerűsítve kötelező erejű) szerződések, és a nem "önvégrehajtók."

Az első csoportba sorolhatóak például az emberi jogokkal kapcsolatos egyezmények, míg a Rákosrendezőre vonatkozó megállapodás a második kategóriába illik. Ez azt jelenti, hogy "jelenleg Budapest Főváros Önkormányzatának törvényes elővásárlási jogát semmilyen belső jogszabály, sem pedig nemzetközi szerződés nem vonja vissza."

Gulyás szavaiból egyébként az következne, hogy egy nemzetközi szerződésbe bármilyen, a hazai jogot ütő passzust bele lehet tenni (mint itt, hogy lényegében felülírják az elővásárlási jogot).

Horváth Lóránt kijelentette, hogy...

A miniszter magyarázata arra, hogy a nemzetközi szerződések felülírják a magyar jogszabályokat, még általában sem volt pontos. "A mondat így szólna helyesen, hogy vannak olyan nemzetközi szerződések, amelyek önvégrehajtóak és felülírhatják a magyar jogszabályokat. De erre a jogi konstrukcióra, még törvényi megtámasztással sem igaz ez az állítás."

Horváth álláspontja szerint ebben az esetben nem helytálló a "nemzetközi szerződésre" hivatkozni.

Nyilvánvaló, hogy a magyar jogrendszernek alkalmazkodnia kell a nemzetközi megállapodásokhoz és az állam nemzetközi kötelezettségeihez. Azonban, amikor a nemzetközi szerződések megkötésére kerül sor, a magyar állam nem helyezheti magát a hazai jogszabályok fölé. Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi szerződések ratifikálásakor figyelembe kell venni a belső jogi kereteket is. Így nem biztos, hogy bármilyen, a hazai joggal ellentétes rendelkezést be lehet építeni a nemzetközi megállapodásokba.

Ebben az esetben más szituációval állunk szemben, mivel a magyar jogrend nem zárja ki azt, hogy egy külföldi állam jogosultságot kapjon arra, hogy meghatározza a vevő személyét. Ráadásul nem született olyan megállapodás, amely érvénytelenítette volna a fővárosi önkormányzat törvényes elővásárlási jogát.

"Azért nem jött létre a megállapodás, mert a vonatkozó hazai jogszabályok ezt nem teszik lehetővé."