Itt található az Európai Unió reakciója a bankok kriptoeszközökkel kapcsolatos kockázataira.

Március 4-én megrendezésre kerül a Portfolio Biztosítás 2025 konferencia, ahol a biztosítási és közvetítői szektor kiemelkedő szakemberei osztják meg véleményüket a legfrissebb piaci trendekről és a szabályozási változásokról. Ez egy kiváló lehetőség, hogy naprakész információkat szerezzünk, és értékes kapcsolatokat építsünk. Ne hagyd ki!

Az utóbbi időszakban a kriptoeszközök dinamikus fejlődése és a piac szélesedése figyelhető meg, ami szabályozói és felügyeleti intézkedések sürgetését tette szükségessé. E lépések célja, hogy nemzetközi és európai szinten is elősegítsék a kriptoeszközök piacának fejlődését, mindezt azonban szilárd jogi keretek között, az innovációt támogatva és a pénzügyi stabilitás megőrzésével.

A kriptoeszközök piacának szabályozásában jelentős áttörést jelent a MiCA rendelet, amely az Európai Unió keretein belül készült.

A szöveg egyedi átfogalmazása: A dokumentum részletesen bemutatja a kriptoeszközök különböző típusait, valamint meghatározza a kibocsátásra és a szolgáltatások nyújtására vonatkozó előírásokat. Külön figyelmet kapnak az eszközalapú tokenek (ART) és az elektronikuspénz-tokenek (EMT), melyekre vonatkozó szabályozást 2024. június 30-tól kell alkalmazni. A rendelet egyéb rendelkezései pedig 2024. december 30-tól lépnek életbe.

A MiCA (Crypto Assets Regulation) előírásainak betartására vonatkozóan az egyes tagállamok eltérő felkészülési időszakokat állapíthattak meg. Magyarország esetében a jogalkotó úgy döntött, hogy a 6 hónapos átmeneti időszak letelte után kizárólag engedéllyel rendelkező szolgáltatók nyújthatnak kriptoeszköz-szolgáltatásokat. Más országokban viszont ez a határidő változó lehet. Az átmeneti időszak végéig tehát elengedhetetlen, hogy figyelembe vegyük a helyzetből adódó bizonytalanságokat és kockázatokat. Ezért minden érintett ügyfél számára kulcsfontosságú, hogy alaposan tájékozódjon arról, hogy a választott kriptoeszköz-szolgáltató rendelkezik-e a szükséges engedéllyel a tevékenységének végzéséhez.

Az elmúlt években egyre nagyobb hangsúly helyeződött az általános szabályozási keret kialakításán túl a speciális kérdésekre is, például a kriptoeszközökkel szembeni kitettségek által okozott lehetséges kockázatok kezelésére. Rendkívül fontos ugyanis, hogy a kriptoeszközök piacán jelentkező esetleges problémák és kockázatok minél kevésbé terjedjenek át a bankrendszerbe.

Fel kell készülni arra is, hogy a hitelintézetek egyre nagyobb érdeklődést mutathatnak a kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenységek iránt, ha az a bevételek növelését és versenyképességük fenntartását szolgálja. Ez megnyilvánulhat többek között a kriptoeszközök letétkezelésével, kibocsátásával, kapcsolódó szolgáltatások nyújtásával, például ügyfelek nevében történő kereskedéssel, valamint kriptoeszközökben történő hitelezéssel és kölcsönnyújtással is. Mindez rengeteg kihívással jár, a technológiai infrastruktúra kiépítésétől kezdve a szabályoknak történő megfelelésig, különös hangsúllyal a kockázatok kezelésére. Ennek érdekében

A bankok prudenciális követelményeit szabályozó EU-s rendelet, ismert nevén CRR 3, 2024. júliusától lép életbe. Ez a jogszabály új keretet biztosít a pénzügyi intézmények működéséhez, célja pedig a pénzügyi stabilitás erősítése és a banki rendszerek kockázatkezelésének javítása. Az új rendelkezések bevezetésével a bankoknak alkalmazkodniuk kell a megváltozott elvárásokhoz, amelyek a tőke- és likviditási követelmények szigorítását is magukban foglalják. Az uniós szabályozás ezen lépései hozzájárulnak a pénzügyi rendszer átláthatóságához és megbízhatóságához, ezáltal védve a gazdaságot a potenciális válsághelyzetekkel szemben.

- a végső szabályok kialakításáig - átmeneti szabályok keretében határozza meg a kriptoeszközökben fennálló kitettségek kockázati súlyait és ezen keresztül a tőkekövetelményét. Ezek a szabályok egyrészt figyelembe veszik a MiCA rendelet által meghatározott kriptoeszközök eltérő fajtáit és azt a szemléletmódot, hogy az egyes eszközökhöz eltérő kockázatok, ezáltal eltérő követelmények társulnak. Így az egyes kriptoeszközökkel szembeni banki kitettségeket is kedvezőbb, míg másokat szigorúbb elbánásban kell részesíteni a tőkekövetelmények számítása során. Például az eszközalapú tokenek - amelyek más értékhez vagy joghoz kötve törekednek az értékük stabilizálására - esetében 250%-os kockázati súlyt kell alkalmazni, míg más, hagyományos eszközhöz nem kapcsolódó kriptoeszközök esetében, 1250%-os kockázati súly szükséges. Utóbbiaknál tehát a nagyobb kockázatok miatt magasabb tőkekövetelményt kell teljesíteni.

Az új szabályozások értelmében elengedhetetlen, hogy a pénzintézetek átláthatóságot biztosítsanak a felügyeleti hatóságok felé, így kötelező adatokat szolgáltatniuk a kitettségeikről. Továbbá, közzé kell tenniük a kriptoeszközökkel kapcsolatos kitettségi mutatókat, valamint a kriptoeszközökhöz kötődő üzleti tevékenységeket, és ezen információk hatását a bank kockázati profiljára. A kockázatkezelési politikákat is részletesen be kell mutatni, hogy a szabályozók és a piaci szereplők egyaránt tisztában legyenek a bank kockázataival és a kockázatok kezelésére vonatkozó megközelítésekkel.

A fent említett témával összefüggésben több lényeges fejleményt érdemes kiemelni. Az Európai Bankhatóság (EBA) januárban közzétett egy technikai sztenderd-tervezetet (RTS), amely a CRR rendelet keretein belül a szavatolótőke-követelmények számításának részleteit kívánja szabályozni. A dokumentumban szereplő irányelvek között megtalálhatók a kriptoeszközökkel kapcsolatos kitettségek értékének meghatározására vonatkozó eljárások, valamint a különböző kockázatok – mint például a hitelkockázat, a piaci kockázat, a hitelértékelési kiigazítási kockázat (CVA) és a partnethitel-kockázat – kezeléséhez szükséges szavatolótőke-követelmények kiszámításának módszerei is. Az irányelv célja, hogy a pénzügyi intézmények kitettségeit arányosan és a kockázatoknak megfelelően kezeljék, biztosítva ezzel, hogy a kockázatok pontosan legyenek felmérve és a megfelelő tőkemennyiség álljon rendelkezésre a kockázatok fedezésére.

A kriptoeszköz-kibocsátók által létrehozott eszköztartalékokkal összefüggő hitel- és likviditási kockázatok kezelésére az EBA egy új EU-s bizottsági rendelettervezetet dolgozott ki. Amennyiben ezt a tervezetet elfogadják, az RTS keretein belül szabályozni fogja, hogy a tartalékból mennyi pénz helyezhető el egy hitelintézet bankbetéteiben. Ezen kívül meghatározza, hogy egy hitelintézet eszközeinek legfeljebb 1,5%-át képviselheti az adott kibocsátó által a banknál elhelyezett eszköztartalék. A célja, hogy csökkentse a visszaváltással kapcsolatos kockázatokat, valamint mérsékelje a kriptoeszközök piacán felmerülő kockázatok átáramlását a pénzügyi rendszerbe.

Ezen kívül fontos, hogy a kriptoeszköz-kitettségek kockázati súlyozására vonatkozó átmeneti szabályok módosulni és bővülni fognak, mert az Európai Bizottság várhatóan 2025 nyaráig javaslatot fog tenni a kriptoeszközökkel szembeni kitettségek egyedi és átfogó prudenciális keretrendszerének bevezetésére, amely szabályok a CRR rendeletben fognak szerepelni. Ezek még biztonságosabb környezetet fognak teremteni azáltal, hogy számos további részletet rögzítenek, például az egyedi likviditási, tőkeáttételi mutató, kitettségek összesített határértéke vagy a közzétételi, jelentéstételi követelmények tekintetében.

A megfelelő szabályok kialakításához a kriptoeszközök piacán megfigyelhető fejlemények felmérése kiemelten fontos. Ezért az európai felügyeleti hatóságok (EBA és ESMA) közös jelentést adtak ki 2025. január közepén, melyben többek között a kriptoeszközökben történő hitelezés, kölcsönnyújtás és ún. staking (kriptoeszköz letétbe helyezése a Proof-of-Stake alapú blokkláncok működésének támogatására, bizonyos jutalmakért cserébe) jellemzőit, elterjedtségét és kockázatait elemezték.

Érdekesség, hogy egyelőre ezeken a területeken a fogyasztók és pénzügyi intézmények részéről is korlátozott az aktivitás. Ennek ellenére 16 uniós felügyeleti hatóság már azonosított a területén kriptoeszközökben történő hitelezést és/vagy kölcsönnyújtást végző szolgáltatót, 23 pedig staking szolgáltatást végzőt. Utóbbiak közül többen a blockchain technológia határon átnyúló jellegét kihasználva egyszerre több tagállamban nyújtották szolgáltatásaikat.

Pénzügyi stabilitási szempontból jelenleg kockázatokat nem azonosítottak,

A piac állandó megfigyelése és a szükséges szabályozói intézkedések végrehajtása továbbra is kiemelt fontosságú. A kriptoeszközök és a piac folyamatos átalakulása miatt bármikor kialakulhat olyan helyzet, amikor bizonyos eszközök széles körben elterjedtté válnak. Ilyen esetben a szabályozási keret szerepe még inkább felértékelődik, mivel ez biztosítja a kockázatok hatékony kezelését és a tőkekövetelmények meghatározását.