Itt van Magyarország rákprofilja, és a szomorú valóság hirtelen ránk zárta az ajtót.

Az Európai Bizottság által közzétett jelentés alapján Magyarországon a lakosságarányos rákhalálozás a legmagasabb az Európai Unióban. A többi uniós tagállam adatai szerint a férfiak gyakrabban szembesülnek rákos megbetegedésekkel, mint a női populáció.
2021-ben Magyarország a rák okozta halálozások terén kiemelkedett a 29 vizsgált ország közül, hiszen a halálozási arány itt volt a legmagasabb, 32 százalékkal túllépve az EU átlagát - derül ki az Európai Bizottság legfrissebb jelentéséből. A statisztikák szerint a férfiak halálozási aránya körülbelül kétszerese volt a nőkének. Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy 2011 és 2021 között mindkét nem esetében csökkenő tendencia figyelhető meg a rákos megbetegedések miatti halálozások számában, ami kedvezőbb, mint a hasonló gazdasági helyzetű országok átlagos csökkenése.
A jelentés rámutat, hogy Magyarországon aggasztóan magas a rák kockázati tényezőinek előfordulása, nemcsak a felnőttek, hanem a serdülők körében is. A dohányzás, az alkoholfogyasztás és az elhízás terjedése messze meghaladja az uniós átlagot: az elhízottak aránya már 58 százalékra emelkedett, míg az Európai Unió más országaiban ezek a mutatók inkább csökkenő tendenciát mutatnak. A káros szenvedélyek mellett figyelembe kell venni azt is, hogy a gyümölcs- és zöldségfogyasztás terén Magyarország az unió legrosszabb helyezését foglalja el.
A rákügyi országprofil alapján megállapítható, hogy 2014 és 2022 között a 15 éves magyar fiatalok körében a túlsúly előfordulásának aránya 19%-ról 25%-ra emelkedett, ezzel túllépve az uniós átlagot. Ezen kívül fontos megemlíteni, hogy a dohányzás visszaszorítása érdekében bevezetett szigorú szabályozások kezdetben hatékonyak voltak, de hosszú távon a változások mértéke elmaradt a várakozásoktól.
A megelőzés terén sajnos nem állunk a helyzet magaslatán. A szűrőprogramok, mint például az emlő- és méhnyakrák szűrése, egyre kevesebb embert vonzanak, és a vastagbélrák szűrésére is csak elenyésző számú résztvevő jelentkezik hazánkban.
A jelentés rávilágít arra is, hogy az ötéves túlélési arány az elmúlt évtized során kedvezően változott, ami arra utal, hogy a rákellátás színvonala Magyarországon javult. Bár a diagnosztikai és kezelési módszerek, mint például a CT és MR berendezések száma emelkedett, az uniós átlaghoz képest még mindig elmaradunk a kívánt szinttől.
Magyarországon a leggyakoribb halálokok 2021-ben:
Ezekben a rákfajtákban a halálozási arány 2011 és 2021 között csökkent, de 2021-ben még mindig Magyarországon volt a legmagasabb ez a szám az EU-n belül. 2022-ben Magyarországon csaknem 71 ezer új rákos megbetegedést regisztráltak (a nem melanocitás bőrtumorokat leszámítva), ami több, mint 2020-ban és 2021-ben, de kevesebb, mint 2019-ben. A csökkenésben a koronavírus-járvány miatti elmaradt szűrések is szerepet játszhattak, később, előrehaladottabb stádiumban derültek ki ezek a betegségek. A jelentés készítői megjegyzik azonban, hogy a megelőzésre fordított kiadások és a HPV-oltások aránya jobb az uniós átlagnál.
Az előrejelzések szerint a rák a magyar munkaerőre jelentős hatással lesz 2023 és 2050 között, előreláthatólag két évvel csökkentve a várható élettartamot.