Itt egy kiemelkedően fontos üzenet minden nyugdíjas számára!
Kipucolja a beleket, felpörgeti az anyagcserét: ha minden nap ezt eszed, beindul a fogyás
Előfordulhat, hogy valakinek átmeneti vagy hosszabb távú időszakokra megszűnik a társadalombiztosítása, például azért, mert munkahely nélkül marad, vagy fizetetlen szabadságot vesz ki. Ilyen helyzetben is lehetőség nyílik arra, hogy a szolgálati időt és a nyugdíjalapot biztosítsuk, külön megállapodás keretében, fix díj ellenében.
A nyugdíj összege az elismert szolgálati idő mellett az életpálya-átlagkeresettől függ, amit az 1988. január 1-jétől szerzett jövedelmekből számítanak. Ha ezek között van olyan, amely alacsony összegű, akkor az lehúzhatja az átlagkereset szintjét, és ezzel csökkentheti a nyugdíjat. A nyugdíjtörvény azonban tartalmaz olyan biztonsági rendelkezéseket, amiknek az a célja, hogy bizonyos jövedelmeket, amelyek lefelé húznák a nyugdíj összegét, ne vegyenek számításba.
Aki nem rendelkezik saját jogú nyugdíjjal és nem áll olyan jogviszonyban, amely biztosítási kötelezettséggel jár - tehát nincs munkaviszonya, közalkalmazotti, vállalkozói vagy megbízási viszonya -, illetve ha a biztosítása szünetel, például fizetés nélküli szabadság alatt van, az lehetőséget kap arra, hogy megállapodást kössön a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem megszerzéséről. Ennek feltétele, hogy vállalja a 22%-os nyugdíjjárulék megfizetését.
Jelenleg négyféle társadalombiztosítási megállapodást lehet kötni itthon, amelyek közül az egyik szolgálati idő és nyugdíjalapot képező kereset szerzését is lehetővé teszi, míg a másik három esetében csak szolgálati időt lehet szerezni - tájékoztatott Farkas András nyugdíjszakértő.
Gyakran előfordul, hogy egyesek életük bizonyos időszakaiban nem rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal, vagy ez a jogviszony szünetel. Ennek következtében ezekben az időszakokban sem szolgálati időt, sem figyelembe vehető jövedelmet nem tudnak felhalmozni. A jogszabályok azonban lehetőséget biztosítanak arra, hogy társadalombiztosítási megállapodást kössenek, ezzel biztosítva a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő és a figyelembe vehető jövedelem megszerzését.
A legtöbb nő általában akkor dönt egy ilyen megállapodás mellett, amikor a párját tartós külföldi munkavállalásra vagy külszolgálatra kíséri el, ám az adott országban saját magának nincs lehetősége vagy kedve munkát vállalni.
A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 22 százalék nyugdíjjárulék fizetését kell vállalni. A megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset szerzésére külön-külön nem köthető meg.
A megállapodás értelmében a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az a jövedelem, amelyet a szerződő fél megjelöl, de nem lehet kevesebb, mint a megállapodás létrejöttekor érvényes minimálbér. Jelenleg ez a havi összeg 290 800 forint, amelynek 22%-a 63 976 forintot jelent. Ez tehát a megállapodás keretein belül a legkisebb havi járulék, amit be kell fizetni. Amennyiben a megállapodás a minimálbér alapján történik, úgy a minimálbér változása esetén a havi járulékot is ennek megfelelően, arányosan kell emelni, legkésőbb a módosítást követő hónap 12. napjáig.
A következő eljárást kell követni abban az esetben, ha a megállapodást aláíró személy változtat a megjelölt jövedelmén. A járulékalap módosítása, valamint a megállapodás megszüntetése kizárólag a megállapodást aláíró fél kérésére történhet. Ez érvényes akkor is, ha a megállapodás nem az ő, hanem egy kedvezményezett, például a házastársa javára lett létrehozva.
Három különleges helyzet áll fenn, amikor kizárólag a szolgálati idő megszerzése érdekében köthetünk megállapodást, feltéve, hogy a megfelelő nyugdíjjárulékot is teljesítjük.
Gyakran előfordul, hogy egyesek életük bizonyos időszakaiban nem rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal, vagy ez a jogviszony szünetel. Ennek következtében ezekben az időszakokban sem szolgálati időt, sem figyelembe vehető jövedelmet nem tudnak felhalmozni. A jogszabályok azonban lehetőséget biztosítanak arra, hogy társadalombiztosítási megállapodást kössenek, ezzel biztosítva a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő és a figyelembe vehető jövedelem megszerzését.
A legtöbb nő általában akkor dönt egy ilyen megállapodás mellett, amikor a párját tartós külföldi munkavállalásra vagy külszolgálatra kíséri el, ám az adott országban saját magának nincs lehetősége vagy kedve munkát vállalni.
A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 22 százalék nyugdíjjárulék fizetését kell vállalni. A megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset szerzésére külön-külön nem köthető meg.
A megállapodás értelmében a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az a jövedelem, amelyet a szerződő fél megjelöl, de nem lehet kevesebb, mint a megállapodás létrejöttekor érvényes minimálbér. Jelenleg ez a havi összeg 290 800 forint, amelynek 22%-a 63 976 forintot jelent. Ez tehát a megállapodás keretein belül a legkisebb havi járulék, amit be kell fizetni. Amennyiben a megállapodás a minimálbér alapján történik, úgy a minimálbér változása esetén a havi járulékot is ennek megfelelően, arányosan kell emelni, legkésőbb a módosítást követő hónap 12. napjáig.
A következő eljárást kell követni abban az esetben, ha a megállapodást aláíró személy változtat a megjelölt jövedelmén. A járulékalap módosítása, valamint a megállapodás megszüntetése kizárólag a megállapodást aláíró fél kérésére történhet. Ez érvényes akkor is, ha a megállapodás nem az ő, hanem egy kedvezményezett, például a házastársa javára lett létrehozva.
Három különleges helyzet áll fenn, amikor kizárólag a szolgálati idő megszerzése érdekében köthetünk megállapodást, feltéve, hogy a megfelelő nyugdíjjárulékot is teljesítjük.
