Újra a szamárpadra ülhet Magyarország az Európai Unióban, hiszen a szavazati jogunk forog kockán.

A magyar kormány nehéz időszak elé néz, hiszen az Európai Unió Tanácsában tavaly június óta ismét a magyar demokrácia és jogállamiság helyzete kerül a középpontba, és ezúttal a kormány képviselőinek is részt kell venniük a meghallgatásokon. Az utóbbi időszakban egyre több EU-tagállam mutat hajlandóságot arra, hogy megszavazza a Magyarország ellen indított hetes cikk szerinti eljárást, amely végső soron akár a szavazati jog felfüggesztésével is járhat. Bár az eljárás jelenleg még távolinak tűnik, a magyar kormány politikai szempontból mégis egyre nehezebb helyzetbe kerülhet.

Május 27-én ismét Magyarország lesz a téma Brüsszelben, miután az ország demokratikus helyzetéről hallgatják meg a tagállamok uniós ügyekért felelős minisztereiből álló Európai Unió Általános Ügyek Tanácsában (GAG) a magyar kormányt.

A legfrissebb sajtóértesülések szerint a 27 uniós tagállamból már 19-en kifejezték támogatásukat az eljárás folytatása mellett. Ahhoz, hogy a következő lépésre léphessenek, azonban 22 szavazatra van szükség. Ennek végén akár az ország szavazati jogának felfüggesztéséről is dönthetnek az Európai Unió Tanácsának szakminisztereiből, illetve az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanácsnak a keretein belül.

A mostani alkalom már a nyolcadik lesz, amikor Magyarország kerül a középpontba az Általános Ügyek Tanácsában. Ezt a folyamatot 2018 szeptemberében indította el az Európai Parlament, amikor kétharmados többséggel úgy döntött, hogy fennáll a lehetősége az uniós alapértékek súlyos megsértésének Magyarország esetében.

A keddi meghallgatást az aktuális soros elnökséget gyakorló Lengyelország részéről Adam Szlapka, a lengyel uniós ügyekért felelős miniszter jelentette be, a Magyarországról szóló április 2-i vitán az Európai Parlamentben. Érdemes megjegyezni, hogy a magyar kormányt legutóbb tavaly júniusban hallgatták meg a kormányközi intézmény keretein belül.

Valószínűleg a magyar kormányt ezúttal is Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter, fogja képviselni. Az ő helyzete azonban korántsem mondható könnyűnek,

Az Európai Parlamentben a magyar jogállamiság állapotáról folytatott viták során az EP-képviselők rendszeresen hangsúlyozzák, hogy szükség van a hetes cikk szerinti eljárás folytatására az Európai Bizottság és az aktuális soros elnök irányába. Ez az eljárás ugyanis gyakorlatilag megakadt, mivel eddig a tagállamok még egyszer sem szavaztak arról, hogy Magyarországon fennáll-e az uniós alapértékek megsértésének egyértelmű veszélye. E döntés hiánya lehetőséget adna arra, hogy vagy lezárják az eljárást, vagy továbblépjenek a következő szakaszra. Eközben a magyar kormány kritikái azt állítják, hogy a jogállamiság helyzete Magyarországon az eljárás 2017-es megindítása óta tovább súlyosbodott.

Legutóbb Micheál Martin, Írország miniszterelnöke, éles bírálatot fogalmazott meg a magyar kormány tevékenységéről. Kiemelte, hogy a magyar vezetés akadályozza a közös uniós döntések meghozatalát, emellett a magyar kormány és az EU közötti kommunikációt is problémásnak találta. Rámutatott továbbá arra is, hogy a kritikusok szerint a Pride rendezvény betiltását célzó jogszabály tervezete is súlyos aggályokat vet fel.

Martin arról is szólt, hogy a 26 másik tagállam számos eszközzel rendelkezik, amelyek segítségével kezelheti a magyar vétókat. Az egyik ilyen lehetőség a hetes cikk szerinti eljárás. Az ír kormányfő hangsúlyozta, hogy miért is okoznak gondot a magyar kormány döntései:

Mindig is elfogadtuk az egységes szavazási rendszert, ám aztán sajnos visszaélések történtek. Az Európai Unió működése komoly veszélybe kerül, ha ez a gyakorlat továbbra is fennmarad. Éppen ezért nem szabad tartanunk attól, hogy alkalmazzuk ezeket az eszközöket.

- fogalmazott Martin, miután magyar kollégája, Orbán Viktor volt az egyedüli, aki a legutóbbi két EU-csúcson is megvétózta Ukrajna további pénzügyi és katonai támogatását, valamint ellenzi Kijev csatlakozását is a szupranacionális politikai és gazdasági unióhoz, mivel a magyar kormány szerint az csődbe vezetné Európát.

Ezzel szemben a magyar kormány, valamint a Fidesszel és a KDNP-vel szövetségben álló pártok véleménye szerint az Európai Bizottság által alkalmazott jogállamisági mechanizmus és a most tárgyalt hetes cikk szerinti eljárás politikai eszközökké váltak. Ezeket olyan módszereknek tekintik, amelyekkel az EU intézményei ideológiai alapon próbálnak nyomást gyakorolni Magyarországra. Az ő álláspontjuk szerint ezek az eljárások figyelmen kívül hagyják a magyar választók demokratikus döntéseit, így pedig a nemzeti szuverenitás megsértésének minősítik őket.

Emellett a magyar kormány a vétókat nem a közös döntés akadályozásának, hanem a magyar érdek érvényesítésének az eszközének tartja, miközben a kormány gyakran hivatkozik arra is, hogy szerinte az EU kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben.

Ahogy az korábban említésre került, az eljárás gyakorlatilag 2018 óta stagnál: miután az Európai Parlament megszavazta a folyamat elindítását, a tagállamok részéről hiányzott a politikai elköteleződés a további lépésekhez. A legtöbb soros elnök csupán egy-egy meghallgatással intézte el a témát, így a hetes cikk alkalmazása nem bizonyult hatékony eszköznek. Ennek következtében az Európai Bizottság kidolgozta a jogállamisági mechanizmust, amely lehetőséget biztosít arra, hogy súlyosabb szankciókat alkalmazzanak az EU jogi normáit megsértő tagállamokkal szemben.

Az uniós tagállamok közül már 19-en kifejezték azon véleményüket, hogy amennyiben voksolásra kerülne sor, támogatnák Magyarország esetében az uniós alapértékek súlyos megsértésének nyilvánvaló veszélyét. Ezzel párhuzamosan egyre több ország tartja tarthatatlannak a közös uniós döntéshozatalt megnehezítő magyar vétókat. Johann Wadephul, az új német külügyminiszter, még a hivatalba lépése előtt azt ígérte, hogy meg fogják kérdezni a magyar kormányt: szeretnék-e, hogy az EU-n belül egyedüli ellenzőként maradjanak ki a döntésekből, vagy inkább azt preferálnák, hogy a maradék 26 tagállam egységesen döntsön a legfontosabb kérdésekben Magyarország kihagyásával.

Továbbá fontos a korábbi, uniós alapelveket sértő állapotok felszámolása, valamint a tagállamok által benyújtott javaslatok megvalósításának alapos áttekintése.

Bár az Európai Unióban egyre több kritikát kap a magyar kormány, a szavazati jogának elvesztése nem várható a közeljövőben. Ennek oka, hogy a Tanácsnak először négyötödös többséggel kell szavaznia, majd ezt követően a tagállamok állam- és kormányfőinek egyhangú döntésével kellene megállapítaniuk, hogy Magyarországon súlyosan és tartósan sérülnek az EU alapértékei. Ha ilyen helyzet állna elő, csak ezután kerülhetne sor a Tanácsban a lehetséges szankciók mérlegelésére.

Eddig még soha nem került szavazásra az eljárás, most csupán egy meghallgatásra van kilátás. Az egyhangú döntés esetén várható, hogy Robert Fico, a szlovák miniszterelnök megvétózná azt. Így ha valaha tényleges szavazásra kerülne sor, az a magyar kormány számára csupán politikai presztízsvesztést jelentene, jogi következmények nélkül. Azonban, akárcsak a korábbi eljárások során, ezt az alkalmat is felhasználhatnák politikai haszonszerzésre.