Oszkár Schindler egykori lőszergyára mostantól Holokausztmúzeumként működik | 24.hu

Egy látogató 2025 májusában felfedezőútra indult a frissen megnyitott brünnlitzi múzeumban. A modern épület lenyűgöző architektúrája már az ajtón belépve magával ragadta, a falakat pedig izgalmas kiállítások díszítették, amelyek a hely történelmét és kultúráját idézték fel. A látogató elmerült a tárlatokban, ahol interaktív elemek és multimédiás bemutatók tették még élvezetesebbé az élményt. Ahogy lépkedett a tágas termeiben, a múzeum szelleme és a hely varázsa egy különleges atmoszférát teremtett, amely felejthetetlen emlékeket ígért.

A Brnenecben, Kelet-Csehországban található, Oskar Schindler egykori lőszergyára hivatalosan is holokausztemlékhellyé alakult, és Túlélők múzeuma néven nyitotta meg kapuit. A múzeum első alkalommal május 8-án látogatható, azonban a lőszergyár teljes körű átalakítása még zajlik, így az idén a nagyközönség számára csupán kivételes alkalmakkor lesz lehetőség a látogatásra. A helyszín különleges jelentőséggel bír, hiszen Schindler itt mentette meg több száz zsidó életét a második világháború alatt.

Jelenleg nem tudunk naponta nyitva lenni. Az idei év folyamán a múzeum csak kivételes alkalmak során, ritkán fog látogathatóvá válni.

- mondta Milan Sudoma, a projekt menedzsere a CTK cseh hírügynökségnek.

A régi lőszergyár impozáns csarnokain kívül a látogatók egy izgalmas múzeumi élményben is részt vehetnek, ahol különféle állandó és időszaki kiállítások várják őket. Két új tárlat már megnyitotta kapuit: az „Starting at Zero” című kiállítás a német Bauhaus művészeti iskola alkotóinak második világháborús munkáit állítja középpontba. Az épület megóvásáról és a felújítási munkálatokról tavaly készített helyszíni riportunk részleteit itt találják.

A látogatók különleges textíliákat, grafikai alkotásokat és kerámiákat fedezhetnek fel, amelyek többsége korábban a brünni Tugendhat villában kapott helyet. Emellett egy másik, már megvalósult kiállítás is várja az érdeklődőket, amely fotók, különféle dokumentumok és használati tárgyak – mint például kofferek, motorbicikli, kerékpár, evőeszközök és edények – segítségével mutatja be a koncentrációs táborok mindennapjait és néhány holokauszttúlélő tragikus sorsát. Milan Sudoma a hírügynökségnek nyújtott tájékoztatásában hangsúlyozta ezen érdekes és fontos témák bemutatásának jelentőségét.

A brneneci üzem kezdetben papírgyárként működött, ám Jichák Löw-Beer, az akkori tulajdonos, fokozatosan egy textilgyártó üzemmé alakította át. A náci rezsim hatalomra jutásával azonban Löw-Beer elveszítette a gyár irányítását. Érdekesség, hogy a gyár több épületét már korábban műemlékké nyilvánították. Oskar Schindler, a tehetős szudétanémet iparos fia, a közeli Svitavy városában látta meg a napvilágot - olvasható az MTI jelentésében.

A harmincas években, a gazdasági világválság sújtotta időszakban a családja elvesztette mindenét, ami arra késztette a fiatalembert, hogy a politika világába lépjen. Belépett a náci pártba, ahol hamarosan befolyásos politikai és katonai körökben szerzett ismeretségeket. Amikor Lengyelországot megszállták a németek, Krakkóba költözött, ahol üzleti tevékenységbe kezdett. Zománcozó üzemének munkásai a közeli plaszówi gettóból származtak, mivel ők voltak a legolcsóbb munkaerő. Azonban Schindler nem tudta tétlenül nézni a táborparancsnok brutális cselekedeteit, ezért egyre több zsidót "kért ki", és nyilvánította őket nélkülözhetetlen munkaerőnek. Idővel a munkatársai az üzemben laktak, ahol kétszer annyi ételt kaptak, mint a deportáltak a táborokban. Schindler felesége még egy kis kórházat is létrehozott, hogy segítsen az ott élőknek.

A rendkívül kockázatos kettős játszmában többször is letartóztatták, de kapcsolatai segítségével mindig gyorsan szabadlábra került. 1943-ban a gyárát lőszergyárrá transzformálták, ám a következő két év alatt egyetlen hasznosítható lőszer sem hagyta el a létesítményt.

A szovjet Vörös Hadsereg érkezésekor az üzemét át kellett helyeznie, de a megfelelő tisztek meggyőzésével - akár megvesztegetéssel - sikerült elérnie, hogy embereit cseh földre irányítsák, miközben neki magának menekülnie kellett. A világháború alatt feleségével együtt körülbelül 1200 lengyel zsidó életét mentették meg a biztos haláltól.

Oskar Schindler a háború után előbb Regensburgban élt, majd 1949-ben Argentínába költözött, de 1957-ben visszatért Frankfurtba. A hatvanas évektől felváltva élt Izraelben és Németországban, 1962-ben fát ültethetett a jeruzsálemi Igazak Kertjében, majd a Világ igaza kitüntetést is átvehette. Németországban halt meg, de kérésének megfelelően Izraelben temették el. Története sokáig homályban maradt, s hogy végül mégsem merült feledésbe, az az egyik "Schindler-zsidónak" köszönhető. A Beverly Hillsben elegáns üzletet nyitó Leopold Page ugyanis minden vásárlónak elmesélte megmentője történetét, s végül 1980-ban Thomas Keneally ausztrál író megírta a történetet. Két évvel később megjelent a Schindler bárkája, amelyből 1993-ban Steven Spielberg Oscar-díjas alkotást rendezett Schindler listája címmel.

A cseh hatóságok 2016-ban bejelentették, hogy Schindler egykori lőszergyárát Brnenecben, a kelet-csehországi településen holokausztemlékhellyé alakítják. A hely, amely a német név Brünnlitz alatt is ismert, 1945. május 8-ig működött, amikor Schindlernek menekülnie kellett. E búcsúzó pillanatokban zsidó alkalmazottai egy különleges gyűrűt adtak neki ajándékba, amelybe a következő mondatot vésték: "Wer nurein einziges Leben rettet, rettet die ganze Welt", azaz "Aki egy életet is megment, az egész világot menti meg". Ez a gyönyörű gondolat később az izraeli Jad Vasem intézmény mottójává vált, tükrözve a hősies cselekedetek örökérvényű üzenetét.