Bár Magyar Péter többször is panaszt tett, a kormány végül mégis lefaragta a kórházi klímafelújítási program költségvetését.

A tavalyi klímakrízis következményeként a kormány 2025-re a felére csökkentette a kórházak hűtésére elkülönített forrást – ez derült ki a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság által kiadott adatokból, amelyeket a HVG kérésére tettek közzé.

A nyári hőség rekkenő pillanataiban a kórházakban is érezhetővé vált a forróság. A János Kórház műtőjében a klíma meghibásodott, így a hőmérséklet 31 fokra emelkedett. A Szent László Kórház sterilszobáiban pedig a betegek már 32 fokban kénytelenek elviselni a szenvedést. Az Uzsoki Utcai Kórházban a helyzet még drámaibbnak bizonyult, ahol 41 fokot mértek, és egyetlen műtőt sem tudtak használni a forróság miatt. Tavaly nyáron sorra érkeztek a hírek a hőhullámok következményeiről, amelyek azt mutatták, hogy több kórházban is elviselhetetlen a meleg, mivel a légkondicionáló berendezések vagy egyáltalán nem működtek, vagy nem működtek megfelelően. Magyar Péter, a Tisza elnöke saját tapasztalataival is alátámasztotta a problémát, amikor folyosókról és kórtermekből jelentkezett be, ahol a hőmérséklet olykor 34-35 fokra emelkedett.

A helyzet súlyosságát a kormányzat reakciója is igazolta. Érezték, hogy ezúttal a kommunikáció kevés lesz, és tavaly a 81 kórház üzemeltetési feladatait ellátó Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) bejelentette: átfogó programot indít a hűtési rendszerek javítására mintegy húsz intézményben.

Azóta eltelt egy év, a HVG pedig közérdekű adatigényléssel igyekezett megtudni, hogy mekkora előrelépés történt 2024 óta, hány kórházban, intenzív osztályon, műtőben oldották meg a klímagondokat, és hol van még tennivaló.

A Belügyminisztérium alá tartozó KEF nem közölt részletes adatokat, nem árulta el például azt, hogy tavaly a műtők, kórtermek hány százaléka volt klimatizált, és idén milyen ez az arány. Csak felsorolták azokat az egészségügyi intézményeket, ahol a KEF "megvalósított hűtésrekonstrukciós projekteket". Az sem derül ki a válaszukból, hogy ezek teljes klimatizálást jelentettek, vagy csak részlegeset.

A részletes adatok titkolásának mögött álló okok között szerepelhet az, hogy a tavaly elindított program 2025-re már elvesztette korábbi dinamizmusát.

a KEF közlése szerint idénre megfeleződött az erre a célra szánt összeg.

A KEF legfrissebb jelentése szerint a jövő évben összesen 5,04 milliárd forintot szánnak a kórházak hűtési rendszereinek fejlesztésére. Ez a jelentős összeg magában foglalja a hűtési és légtechnikai berendezések, valamint a hálózatok korszerűsítését és cseréjét, továbbá a klíma- és légtechnikai eszközök javítását, valamint a tervezett megelőző karbantartási munkálatokat is. Az idei évre vonatkozóan azonban kisebb keretet határoztak meg, hiszen a hűtésrekonstrukciós projektekre 2,3 milliárd forintot terveztek.

A 2025-re tervezett 2,3 milliárd forintos keret nem csupán a 2024-es előirányzathoz képest tűnik alacsonynak. A KEF tájékoztatása szerint a kormány 2017 óta több mint 18 milliárd forintot fordított a kórházak klímaberendezéseinek fejlesztésére és modernizálására, ezzel garantálva a betegek és az egészségügyi dolgozók számára a megfelelő körülményeket még a legforróbb időszakokban is. Ez éves átlagban körülbelül 2,25 milliárdot jelent, de ha a 2025-ös kiugró összeget nem számoljuk bele, akkor csupán 1,8 milliárd forint jön ki.