Bár az Alaptörvényben rögzítették az önazonossághoz való jogot, a korábban hozott rendeletek sajnos súlyosan sértik ezt a jogot.
A helyi önazonosság védelméről szóló törvény célja egyértelműen az, hogy lehetőséget biztosítson azoknak a településeknek, amelyek szeretnék távol tartani a romákat vagy az alacsonyabb jövedelmű társadalmi csoportokat. Ezt a véleményt osztják a megkérdezett jogászok is. Az Alaptörvénybe foglalt passzus ellenére az eddig létrejött önkormányzati rendeletek alapjogokat sértenek, és nem felelnek meg a helyi önazonosság védelméről szóló törvény kritériumainak. A 444-nek nyilatkozó jogászok kiemelték, hogy a megfelelő infrastruktúrával nem rendelkező települések jogosan korlátozhatják a hirtelen beköltözéseket, de ehhez nem szükséges az új törvény, amely egyáltalán nem foglalkozik a problémával. Dr. Szabó Judit Anna, az Illés és Szabó Ügyvédi Társulás vezető ügyvédje hangsúlyozta: "Akik állami támogatással, mint például az Otthon Start program vagy a CSOK Plusz keretében vásárolnak, nem esnek az önazonosság védelméről szóló törvény hatálya alá, ahogyan a cégek sem. Ha valóban az agglomerációs települések túlzsúfoltságának megelőzése lett volna a cél, akkor nem lennének ilyen kivételek."
Az utóbbi hetekben egyre több önkormányzat hozza nyilvánosságra azokat a rendeleteket, amelyek célja a helyi identitás megóvása. Ezek a szabályozások azonban nem azt célozzák, hogy a frissen érkezőknek Taktaharkány egyedi hagyományait ismerniük kellene, vagy hogy a pényiek sajátos, másutt nem fellelhető jellemzőit tiszteletben tartsák.
Taktaharkány polgármestere érettségihez kötné a betelepülést, míg Kiskunhalas városvezetője a büntetett előéletűek lakásvásárlását tiltaná meg. Pélyen pedig olyan szigorú feltételekhez kötnék a lakcím létesítését, mint az egyéves munkaviszony megléte, a büntetőeljárás hiánya, illetve az adótartozás mentessége. Újlengyel és Vámosszabadi is pénzügyi korlátokat állítana a betelepülők elé, 20 ezer forintot kérve tőlük, miközben munkanélkülieket nem is engednének letelepedni. A helyi önkormányzati képviselők személyesen hallgatnák meg a leendő lakosokat, és csak ezt követően adnák meg az engedélyt az ingatlanvásárlásra vagy a beköltözésre. Ezek a rendeletek azonban sértik az alapjogokat, és nem felelnek meg az "önazonossági" törvény által támasztott követelményeknek.
Mezőkeresztesen, ahol a 444 is járt, a közösségi értékek megóvására és a spekulatív ingatlanvásárlások megfékezésére hivatkozva fogadták el a rendeletet. Azonban mindössze két héttel az elfogadása után, egy törvényességi felügyeleti eljárás nyomán, a rendelkezés hatályon kívül került. Érdekes módon, a legtöbb megkérdezett számára a romák jutottak eszébe a szabályozás kapcsán, ami szintén tükrözi a helyi közgondolkodást és a társadalmi feszültségeket.
Az utóbbi évtized során számos önkormányzat fogadott el olyan intézkedéseket, amelyek célja egyértelműen az volt, hogy a társadalom alsóbb rétegeibe tartozókat, különösen a roma közösséget, távol tartsák saját területüktől. Boros Ilona, a TASZ esélyegyenlőségi és önrendelkezési programjának vezetője a 444-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Alsónémedi különadóval próbálta megakadályozni a romániai cigány munkavállalók letelepedését, míg Miskolcon diszkriminatív módon módosították a lakásrendeletet. Mezőkeresztes polgármestere, aki az első önazonossági rendelet megalkotásával hívta fel a figyelmet a problémára, 2016-ban nyílt levélben kérte a helyieket, hogy ne értékesítsenek ingatlanokat romák számára.
Ezekben a helyzetekben az Egyenlő Bánásmód Hatóság, valamint a megyei kormányhivatal megállapította, hogy a szabályozások diszkriminatív jellegűek, ezért az önkormányzatnak kötelessége azokat vagy eltörölni, vagy úgy átalakítani, hogy ne ütközzön az alapvető jogok védelmébe.
Az új törvény elfogadása mellett az Alaptörvénybe is bekerült, hogy a helyi közösségek önazonosságának védelme alapjogként szerepel. Az önkormányzatoknak ezt úgy kellene érvényesíteniük, hogy az ne járjon diszkriminatív következményekkel. Boros Ilona véleménye szerint azonban ez nem egyszerű feladat. "Első pillantásra úgy tűnhet, mintha az Alaptörvényben két, egymással némileg ellentmondó, de egyenrangú szabály lenne jelen. Valójában azonban nem erről van szó. A diszkrimináció tilalmának egyértelmű szabálya van, amely nem csupán a magyar, hanem a nemzetközi jog keretein belül is egyértelmű. Ezzel szemben az önazonosság fogalma rendkívül nehezen megfogható. Lehetséges, hogy egyes önkormányzatok tudnak olyan rendeleteket alkotni, amelyek jogilag helytállóak, védik a település önazonosságát – bármit is jelentsen ez –, és mégsem diszkriminatívak." Boros megjegyezte, hogy kérdésünkre nem tudott olyan "önazonosság-védelmi" intézkedést említeni, amely ne ütközne a diszkrimináció tilalmába; véleménye szerint az eddig ismert önkormányzati rendeletek mindegyike diszkriminatív jellegű.
A közvetlen diszkrimináció nem csupán az, amikor egy védett csoportot nyíltan hátrányos helyzetbe hoznak egy intézkedés révén. Gyakrabban tapasztalható a közvetett diszkrimináció, amikor a szabályozás nem nevezi meg kifejezetten a céltáblát, de olyan kritériumokat állít fel, amelyek egy adott csoportot aránytalanul érintenek, és hátrányos következményekkel járnak számukra. Például az érettségihez kötés gyakran a társadalmi hátrányos helyzetben élők és a roma közösség tagjait érinti, akik mindketten védett csoportok az egyenlő bánásmódról szóló jogszabályok értelmében. Még ha a rendeletben szereplő feltétel "objektívnek" is tűnik, mint az érettségi megléte, ha ennek következményei diszkriminatívak, és egy társadalmi csoportot aránytalanul sújtanak, akkor az alapjogok megsértését jelenti - hívta fel a figyelmet a TASZ munkatársa.
"A törvény első verziójában még benne volt, hogy az önkormányzat akár meg is tilthatja az ingatlanvásárlást. Ebből aztán nagy felháborodás lett, elsősorban a bankok részéről, így ez a kitétel kikerült a végső változatból" - mondta az ügyvéd. Az önkormányzatoknak tehát valóban van elővásárlási joguk, de ez csak annyit jelent, hogy megkapják az adásvételi szerződést, és azonos feltételek mellett megvehetik az ingatlant az eredeti vevő helyett. "A végrehajtási rendelet szerint az adásvételi szerződésből az önkormányzat csak a vevőjelölt nevét ismerheti meg. Minden más személyes és esetleges hitelre vonatkozó adatot ki kell húzni, tehát az önkormányzat pusztán a név alapján dönthet, él-e az elővásárlási jogával" - fogalmazott Szabó.
Minden, az elővásárláshoz kötődő további előírás sérti a helyi önazonosság védelméről szóló törvényt, mert az alapján az önkormányzatok csak a lakcímlétesítés kapcsán szabhatnak meg feltételeket. Ami azt jelenti, hogy a törvény szerint az önkormányzatok csak azt korlátozhatják, hogy ki jelentkezik be az adott településre. Azonban a költözést elvileg ez sem korlátozhatja. "A "polgár lakóhelye" jogi kategória, az a cím, ami az állammal való kapcsolattartásra, illetve bizonyos lakóhelyhez kötött jogok és kötelezettségek gyakorlására szolgál. Ezt a címet kötelesek vagyunk bejelenteni az államnak, de azt már nem, hogy hol élünk ténylegesen. Bérleti szerződéshez sem kötelező a bérleménybe bejelentkezni. Az önazonosságvédelmi rendeletek tehát legfeljebb azt tudják megakadályozni, hogy a településre beköltözött emberek helyben közszolgáltatásokat vegyenek igénybe, illetve helyben szavazzanak" - mondta Szabó.
A jogszabályok értelmében az önkormányzatok számára lehetőség nyílik arra, hogy objektív kritériumokat, például érettségi bizonyítványt írjanak elő, vagy mérlegelésre alapozott feltételeket alkalmazzanak – mondta Szabó. "A legtöbb rendeletben objektív követelmények szerepelnek, azonban Pély és Újlengyel kivételt képeznek. Ezeken a településeken a képviselő-testület meghallgatja a betelepülni szándékozókat, mielőtt döntést hozna a betelepülési engedélyről." Fontos, hogy a mérlegelési szempontokat előre tisztázni kellene, de a rendeletek ezt nem tartalmazzák; csupán a rendeletek célkitűzései szolgálhatnak alapként – tette hozzá Szabó. Újlengyel esetében az önazonosság megőrzését emelik ki, hivatkozva az ott élők "életmódjára, hagyományaira és szokásaira", továbbá a "település homogenitásának és közbiztonságának" fenntartására is. Pélyen a település hagyományainak megóvása és a "nem kívánt társadalmi fejlődés megakadályozása" is szerepet játszik a betelepülők kiválasztásában. Az ügyvéd megjegyezte, hogy ha a képviselő-testület elutasít valakit, akkor ezt indokolniuk kell, például így: "XY betelepülése nem támogatott, mivel az új lakcím létesítése veszélyezteti a település homogenitását és közbiztonságát."
Szabó Judit Anna véleménye szerint az objektívnek szánt feltételek nemcsak hogy homályosak, de sok esetben ellentmondásosak is. "Pélyen nem kaphat lakcímet az, akivel szemben büntetőeljárás van folyamatban. Ez azonban ütközik az ártatlanság vélelmével, hiszen a büntetőeljárás végén kiderülhet, hogy az érintett valójában ártatlan" – fogalmazott. Kérdésünkre ő sem tudott olyan kritériumot megnevezni, ami ne lenne diszkrét módon hátrányos. Szabó rámutatott, hogy a rendeletek sértik az Alaptörvényben védett emberi méltósághoz való jogot, a tulajdonhoz való jogot, valamint az otthon védelmére és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésre vonatkozó alapjogokat. Az Alaptörvényben rögzített jogokat pedig sem egyszerű jogszabályok, sem önkormányzati rendeletek nem korlátozhatják. "Bár az önkormányzati adatkezelés elvileg megfelel az adatvédelmi előírásoknak, egy kisebb településen még a végzettség vagy az adótartozás ellenőrzése során előkerülő információk is érzékenynek számíthatnak. A személyes adatok védelméhez való jog, amely szintén az Alaptörvényben szerepel, nem írható felül jogszabályokkal" – tette hozzá Szabó.
Boros Ilona, a TASZ programvezetője kifejtette, hogy a szervezet tervezi, hogy fellép a megyei kormányhivataloknál az "önazonossági" rendeletek ellen. "Remélem, hogy a kormányhivatalok képesek lesznek megállapítani, hogy ezek a jogszabályok diszkriminatívak, és ennek megfelelően visszavonják őket. A jelenlegi jogi keretek miatt azonban kétségeim vannak afelől, hogy ez a törvény hosszú távon életképes marad, és hogy valóban teljesíteni fogja a hozzá fűzött elvárásokat" - tette hozzá.
