Bár a hűségeskük értéke millió dollárokban mérhető, Trump továbbra is keményen támadja Bidennel szemben a Google-t és a Facebookot.

Hiába próbálták meg megvásárolni a nagy techcégek Donald Trump jóindulatát, úgy látszik, Joe Biden után az ő kormánya is folytatja a Google és a Facebook monopóliuma elleni fellépést, amely akár a két cég feldarabolásával is végződhet.

A szakértők véleménye szerint az elmúlt negyed évszázad legjelentősebb versenyfelügyeleti ügye zajlik jelenleg, amely az amerikai kereskedelmi bizottság (FTC) által indított eljárás a Google anyavállalata, az Alphabet ellen. Az igazságügyi minisztérium a céget törvényellenes monopólium kialakításával vádolja, és olyan intézkedéseket javasoltak, amelyek gyökeresen megváltoztatnák az internetezés jelenlegi gyakorlatát. A cél az, hogy megakadályozzák a Google-t abban, hogy visszaéljen domináló pozíciójával a keresőmotorok piacán. Az elsőfokú ítélet már tavaly augusztusban megszületett, és most, hétfőn kezdődött el a háromhetes jogorvoslati eljárás Washingtonban, ahol a versenyfelügyelet arról fog határozni, milyen módon lehetne orvosolni a versenykorlátozó helyzetet.

A vádat képviselő kormányzati szervek arra törekednek, hogy az Alphabet lemondjon telefonos operációs rendszeréről, az Androidról, valamint saját böngészőjéről, a Chrome-ról. Ez a böngésző jelenleg a legnagyobb népszerűségnek örvend a piacon, és a minisztérium aggálya az, hogy a felhasználók automatikusan a Google keresőjéhez kerülnek átirányításra. Az Alphabetet továbbá azzal is vádolják, hogy különböző szolgáltatásainak integrálásával versenyelőnyhöz juttatta a Google-t más keresőmotorokkal szemben. A javasolt intézkedések között szerepel, hogy a cég köteles lenne megosztani a keresési eredményekkel és hirdetésekkel kapcsolatos adatokat a versenytársaival; azonban az Alphabet határozottan elutasította ezt a javaslatot, hangsúlyozva, hogy ezzel a saját üzleti titkaikra kellene lemondaniuk, amelyek sikerük kulcsát jelentik. A vád képviselőit emellett zavarja az a kizárólagossági megállapodás, amelyet az Alphabet a legnagyobb okostelefon-gyártókkal, mint az Apple és a Samsung kötött, hogy a Google legyen az alapértelmezett kereső ezeknek az eszközöknek a használata során. Továbbá, megakadályoznák, hogy a cég hasonló megállapodásokat kössön a mesterséges intelligencián alapuló személyi asszisztensével, a Geminivel kapcsolatban.

A Google anyavállalata, az Alphabet, határozottan elutasítja a verseny korlátozásáról szóló vádakat. A cég blogján közzétett nyilatkozatukban hangsúlyozzák, hogy keresőmotorjuk a piacon a legjobb, amiért a felhasználók önként választják azt. "Az emberek a Google-t azért használják, mert ezt szeretnék, nem pedig azért, mert muszáj" - olvasható a bejegyzésben. Az Alphabet álláspontja szerint a versenyfelügyelet lépései, amelyek a minisztérium követelményeinek való megfelelést célozzák, valójában a versenyt súlyosan korlátoznák. Ez a helyzet pedig az okostelefonok árának növekedéséhez, valamint a szolgáltatások minőségének csökkenéséhez vezethet. Emellett aggodalmukat fejezik ki amiatt is, hogy a felhasználói adatok védelme gyengülhet, és az MI szektorban lemaradhatnak a hazai versenytársak, például a ChatGPT, valamint a DeepSeekhez hasonló külföldi riválisok, különösen a kínai cégek mögött.

Amennyiben az igazságügyi minisztérium tervei megvalósulnak, úgy az FTC részéről ez lehet az elmúlt negyed évszázad legmeghatározóbb lépése a monopóliumok ellen, sőt, akár az 1998-ban indított Microsoft elleni eljárásnál is kihatóbban hathat. Akkor Bill Gatesék azt a vádat kapták, hogy böngészőjüket, az Internet Explorert a domináló operációs rendszerük, a Windows keretein belül, alapértelmezettként kínálták. A Microsoft felbontása végül elmaradt, de az Alphabet esetében nem biztos, hogy hasonló kedvező kimenetel várható. Az ügyet a szakértők gyakran párhuzamba állítják az amerikai történelem két legjelentősebb trösztellenes eljárásával: a telekommunikációs óriás, az AT&T 1984-es szétbontásával, amely nyolc különálló vállalatra osztotta a céget, valamint a Standard Oil 1906-os ügyével, amelyben a Rockefeller-család hatalmas olajvállalatát 40 kisebb cégre darabolták.

Nem meglepő, hogy a technológiai szektor más szereplői is fokozott figyelemmel kísérik a történéseket, sőt, többen tanúként is részt vehetnek a tárgyalások során. Az igazságügyi minisztérium például meghallgatásra idézte a Google két fő riválisát az MI-piacon: Nick Turley-t, a ChatGPT termékvezetőjét, valamint Dmitry Shevelenkót, a Perplexity üzleti igazgatóját. Az Alphabet oldalán olyan cégek is megszólalnak, mint az Apple, amely szintén versenyfelügyeleti eljárás alatt áll, a Verizon, továbbá a Google hirdetéseiből jelentős bevételt realizáló Firefox fejlesztője, a Mozilla.

Nem ez az első alkalom, hogy a Google versenyfelügyeleti eljárás középpontjába kerül: mindössze a múlt héten született egy elsőfokú ítélet egy másik ügyben, amelyben azzal vádolják a céget, hogy visszaélt domináló piaci helyzetével a digitális hirdetések világában. Az Alphabet azonban nem marad tétlen, hiszen fellebbezésre készül. Ezen kívül korábban is problémákba ütköztek az Androidos alkalmazásbolt, a Google Play ügye miatt. Az FTC figyelme azonban nemcsak a Google-re irányul: a múlt hét folyamán Mark Zuckerberget összesen 10 órán keresztül hallgatták meg egy Meta ellen indított eljárás keretében. A vád szerint a Facebook a felvásárlások – az Instagram 2012-es és a WhatsApp 2014-es megvétele – révén próbálta megőrizni piacvezető helyzetét, elkerülve ezzel a feltörekvő konkurencia jelentette valós fenyegetést.

Ahogy a Google, úgy a Facebook is tagad, elsősorban arra hivatkozva, hogy még így is jelentős konkurenciájuk maradt a közösségi oldalak piacán, olyanok, mint Elon Musk X-je, az Egyesült Államokban épp a betiltás szélén táncoló és új tulajdonost kereső TikTok vagy épp az Alphabet alá tartozó Youtube. A helyzetüket ugyanakkor nehezetík azok a kiszivárgott e-mailek, amelyekben a vezetők éppen azok gyorsabb növekedésével indokolják a riválisok felvásárlására vonatkozó elképzeléseket. A levelekből számos egyéb érdekesség is kiderült, például az, hogy egy ponton felmerült a Facebook kapcsán a nagy újrakezdés lehetősége -

Eszerint az elképzelés szerint egy ponton törölték volna a felhasználók közötti ismerősi kapcsolatokat,

abban bízva, hogy ezzel felrázhatják a kevésbé aktív felhasználókat. Egy másik üzenetváltásban pedig Zuckerberg az előző évtized végén előrevetíti azt a lehetőséget, hogy a Metának 5-10 éven belül versenyfelügyeleti eljárás miatt meg kell válnia az Instagramtól és a Whatsapptól - az igazságügyi minisztérium ügyvédei most épp ezt szeretnék elérni. Ezt ugyanakkor a BBC-nek nyilatkozó Laura Phillips-Sawyer szerint nehezebb lesz indokolni, mint a Google-lel szembeni hasonló fellépést. Ennek ellenére a The Wall Street Journal értesülése szerint Mark Zuckerberg akár 1 milliárd dollárt is hajlandó lett volna fizetni, ezt a telefonon közölte az FTC elnökével, Andrew Fergusonnal. A versenyfelügyelet szerint azonban ennél sokkal többet, 30 milliárd dollárt kellene fizetnie a Metának ezért. A testület követelése nem tűnik megalapozatlannak tekintettel arra, hogy a Quartz szerint a Meta amerikai hirdetési bevételeinek több mint fele az Instagramról származik.

A Facebook ellen indított eljárás gyökerei az első Trump-adminisztrációra nyúlnak vissza, 2020-ra, de a techóriásokkal szembeni kemény fellépés Joe Biden elnöksége alatt is megmaradt, sőt, még intenzívebbé vált. Az iparági szereplők abban reménykedtek, hogy Trump visszatérése esetén sikerülhet őt a maguk oldalára állítani, ami nem is tűnik teljesen lehetetlennek, figyelembe véve, hogy az elnök hozzáállása például a kriptovalutákhoz is megváltozott. Mindazonáltal a technológiai szektor szabályozása az amerikai lakosság többsége körében széleskörű támogatásnak örvend, és ennek nyomán kétpárti egyetértés alakult ki a kormányzati intézkedések iránti igényben.

A Meta különösen bonyolult helyzetből indult, hiszen a 2021-es Capitolium-ostrom után, amikor Trump fiókját felfüggesztették, egy időre magukra haragították a később újra hivatalába lépő elnököt. Azóta azonban mindent elkövettek, hogy visszanyerjék Trump jóindulatát: nemcsak visszaállították fiókját, hanem 1 millió dollárral is támogatták beiktatási alapját. Ezen kívül két közeli szövetségesét, Dina Powell McCormickot és Dana White UFC-vezért is az igazgatótanácsba ültették. Trump pedig végül 25 millió dollárban egyezett meg a Meta-val, ami az ő fiókjának felfüggesztése miatt indított kereset része volt. A vállalat emellett a sokszínűségi célkitűzéseit is háttérbe szorította Trump megválasztását követően, és megszüntette a tényellenőrzést is a platformján.

A techipar több másik nagyágyúja is hűségesküt tett Trumpnak, de úgy tűnik, hogy ez nem hozott eredményt. A megválasztott elnök ugyan hajlandó volt gyorsan eltávolítani az FTC demokrata kötődésű tagjait, ám a helyükre kinevezett republikánusok, valamint a már korábban a testületben dolgozó kollégák sem mutattak engedékenységet a cégekkel szemben. Persze, a helyzet még változhat, ha Trump úgy dönt: az FTC elnöke világossá tette, hogy hajlandó ejteni az ügyeket, amennyiben az Ovális Irodából erre utasítást kap.

Bár az Egyesült Államokban a Trump-adminisztráció nem volt mindig népszerű, a tengerentúlon mégis kiállt az amerikai technológiai vállalatok mellett. J.D. Vance, az adminisztráció képviselője, első európai útján, a párizsi mesterséges intelligencia csúcstalálkozón a szabályozások enyhítése mellett érvelt. Ez különösen figyelemre méltó, mivel az Európai Unió hasonló okokból indított eljárásokat a Google és az Apple ellen, amelyekkel a digitális piacokra vonatkozó szabályok (DMA) megszegését rótták a vállalatokra. A vádak alapján akár a globális bevételük 10 százalékának megfelelő bírságokkal is szembenézhetnek. Ezen kívül a Meta számára is indult eljárás Európában, mivel az előfizetéses modelljük alapján valójában pénzt kértek a felhasználóktól azért, hogy ne éljenek vissza a róluk gyűjtött adatokkal. Ennek következményeként az Apple 500 millió eurós, míg a Meta 200 millió eurós büntetést kapott az Európai Bizottságtól. A Fehér Ház ezt a döntést a "gazdasági zsarolás legújabb formájaként" értelmezte, míg a két technológiai óriás arra panaszkodott, hogy az EU valójában ingyenes hozzáférésre próbálja kényszeríteni őket a technológiáikhoz.