Helyrehozhatatlan károk az óceánok mélyén – egy szenzációs kutatás eredményei napvilágot láttak.

A holland kutatók mintegy 27 millió tonna, szinte láthatatlan nanoműanyagot találtak az Atlanti-óceán északi részén sodródva. Ez az első valós becslés a nanorészecskék, azaz egy mikrométernél kisebb apró töredékek formájában létező műanyagszennyezés mennyiségére vonatkozóan.

Helge Niemann, az Utrechti Egyetem geokémia professzora szerint ez a mennyiség meghaladja a világ összes óceánjában található nagyobb mikro- vagy makroműanyagok össztömegét. A kutatócsoport 12 helyszínről gyűjtött vízmintákat, melyeket tömegspektrométerrel elemeztek, hogy felmérjék a hagyományos módszerekkel érzékelhetetlenül apró műanyagmolekulákat - olvasható a 24.hu-n.

A nanoműanyagok különféle módokon kerülnek az óceánokba: a nagyobb műanyagrészecskék lebomlása során, a folyók által a szárazföldről való lejutás révén, vagy akár a levegőből származó eső vagy száraz lerakódások következtében. Ezek az apró részecskék rendkívül káros hatással bírnak.

Ez a felfedezés új fényt derít a régóta megoldatlan "hiányzó műanyag" rejtélyére, és választ ad arra a jelentős eltérésre, amely a világméretű műanyaggyártás és a környezeti kutatások során figyelembe vett mennyiség között eddig tátongott.

Niemann hangsúlyozta, hogy bár a nanoműanyagok óceáni jelenlétéről már voltak publikációk, mennyiségükről eddig nem készült becslés.

A kutatócsoport, amely 3,5 millió eurós támogatásban részesült, célul tűzte ki, hogy alaposan feltárja, miként hatnak ezek a részecskék az ökoszisztémákra, milyen műanyagfajták vannak túlsúlyban, és mennyire elterjedtek ezek más óceánokban is. A kutatók véleménye szerint a károk helyrehozhatatlan következményekkel járhatnak.