Hazaküldték az amerikaiakat, ezzel a lépéssel végül új fejezetet nyitottak a történelem könyvében.

Egy átlagos ember szemszögéből a távközlési szektor két meghatározó szereplője a 4iG és a Magyar Telekom. Ám ha valaki Szekszárdra látogat, egy érdekes magyar vállalattal találkozhat, amely bátran ringbe szállt e két óriással. A Tarr Kft. már közel 50 éve működik, és története apáról fiúra szállt, mintha csak egy népmesében szereplő örökség lenne. De hogyan tudta megőrizni létjogosultságát a gyors technológiai fejlődés és a politikai változások közepette egy ilyen szekszárdi cég? A válasz valószínűleg a folyamatos alkalmazkodásban és az innováció iránti elkötelezettségben rejlik, ami lehetővé tette számukra, hogy helyt álljanak a dinamikusan változó piacon.

Ritkán akad olyan személy, aki annyira elkötelezett a cég iránt, mint Tarr János, aki édesapja örökségét, a szekszárdi Tarr Kft.-t vezeti. A 100 százalékban magyar tulajdonú távközlési szolgáltató helyzete azonban nem egyszerű: szinte magán harcol a nagy nemzetközi cégekkel a piacon.

Ennek ellenére az évtizedekkel ezelőtt alapított egyszemélyes családi vállalkozás mára stabilan tíz vármegyében, több mint 450 településen szolgáltat. A Tarr Kft. kalandos története legalább annyira lenyűgöző, mint gazdaságtörténeti kuriózum. Igazi példa arra, hogyan lehet talpon maradni a folyamatosan változó világban.

1979-ben, amikor megalakult a vállalat, a távközlési ipar még gyerekcipőben járt. A technológia akkoriban úgy festett, hogy ha valaki épített egy tömbházat, annak tetejére antennát szereltek, melyen keresztül a lakók élvezhették a televíziózást az 1970-es években. Ekkoriban a színes televíziók éppen csak kezdtek elterjedni, így a Tarr Kft. születésének időszakához hozzátartozik ez a technológiai váltás is, amely új fejezetet nyitott a szórakoztatás világában.

Ez természetesen magával hozta a kereslet fokozódását. "Az 1980-as évek elején, ha valaki tévét vásárolt, elkerülhetetlen volt, hogy antennát is készíttessen, hogy javítsa a vételi minőséget. Szekszárdon akkoriban kizárólag földi vétel volt elérhető, és mindössze öt csatorna kínálta magát" - fejtette ki az Indexnek Tarr János. Ezzel szemben, ha a mai 5G technológiát nézzük, kijelenthetjük, hogy a Tarr Kft. az ország legnagyobb stressztesztjein is sikeresen helytálló vállalat lehet - vetettük közbe Tarr Jánosnak, aki erre úgy reagált, hogy ez egy eufemisztikus kifejezés.

Nem csupán politikai rendszerek változásaival kellett szembenézniük, hanem lenyűgöző technológiai forradalmakkal is, amelyek gyakran egy időben jelentkeztek. Gondoljunk csak az 1990-es évek első felére: ekkor nemcsak a politikai táj alakult át, hanem a távközlési szektorban is megérkezett a technológiai innováció. Tarr János édesapja például rádió- és tévéműszerészként kezdte pályafutását, és saját tévészerelő műhelyével járult hozzá a változásokhoz.

Már a 1970-es évek derekán felismerte, ebből nem lehet megélni. Ha elképzeljük Szekszárd domborzatát, akkor rögtön megértjük, a tévézés kezdetén az árnyékolás miatt óriási problémát okozott a megfelelő vétel biztosítása. A Tarr Kft. első tulajdonosa azonban a régióban egyedüliként, talált erre megoldást.

Ma ezt úgy hívnánk, a vállalat know-how-ja, azonban ez azt jelentette, hogy Tarr János édesapja nem a házak tetejére rakta fel az antennákat, hanem a hegyek tetejéről játszotta át az adást a házakhoz. Ezt akkor még központi antennarendszernek hívták, nem pedig kábeltévének. "Édesanyám, ahogy édesapám is, tanárnak tanult, de apám miatt otthagyta az egyetemet, és ő is rádió-tv műszerész lett. Így építettek közösen erősítőket, műszereket. Sőt akkor még édesanyám nevén futott a kisiparos vállalkozás."

Az 1980-as évek elején, a Tolna megyei dimbes-dombos tájakon egyre inkább felerősödött a tévézés iránti kereslet, még akkor is, ha a vételi viszonyok nem voltak éppen kedvezőek. Ekkoriban a lakosság folyamatosan érdeklődött a kábeltévés rendszerek iránt, ami új kihívások elé állította a vállalatokat. Az évtized közepére a műholdas adás elindulásával egy új technológiai forradalom vette kezdetét, amely nem csupán a csatornák számának robbanásszerű növekedését hozta magával, hanem az emberek mindennapi szórakozásának kulcsszereplőjévé is vált. A tévézés ekkor már nem csupán egy lehetőség volt, hanem a közösségi élet szerves részévé nőtte ki magát, amely összekötötte az embereket, és színt vitt a hétköznapokba.

Ekkoriban a jugoszláv adók iránti kereslet folyamatosan csökkent, és helyüket az MTV és hasonló szolgáltatók kezdték átvenni. Szekszárdon és környékén a Tarr Kft. dominálta a távközlési piacot. "Házról házra húztuk a kábeleket, majd lakótelepről lakótelepre vágtunk neki. Amikor pedig a rendszerek összekapcsolása már nem volt lehetséges, nekivágtunk a kórház tetőjének. Akkoriban a teljes bevételünk a rendszerek telepítéséből származott."

A rendszerváltás előtti években, a tinédzserkorát élő Tarr János különleges élményeket gyűjtött. Mesélt arról, milyen körülmények között élt a családja, és ezt így fogalmazta meg: "Határozottan mondhatom, hogy a helyzetünket nem nézték jó szemmel, de mégis sikerült családi házat építenünk. Apámnak mindig is volt egy Trabant kombija, ami a család büszkesége volt." Iskolai napjait követően János az édesapjával dolgozott, és ahogy ő fogalmazott, "tenyésztett műszerész" lett, ami a szaktudásának és a kitartásának egyedi kombinációját tükrözte.

A rendszerváltás ajtaja hirtelen megnyílt: „A mi kis vállalatunk, hivatalosan Tarr Kft. néven, 1990-től kezdte meg működését. Apám egy nap előállt egy papírral, és azt mondta: 'Gyere, fiam, itt írd alá ezt a szerződést.' Két évvel később, amikor befejeztem az egyetemet, azonnal hazatértem, és a cégnél tervezőként helyezkedtem el.” A családi vállalkozás másik ága a szekszárdi városgazdálkodáshoz kapcsolódott, ahol először az önkormányzattal közösen kezdték el beszedni a szolgáltatási díjakat, ami csupán 64 forintra rúgott. Ekkor érkeztek meg az amerikai befektetők, akik egyre nagyobb kedvet kaptak a lehetőségek iránt.

A Szekszárdi Önkormányzattal alapított közös vállalkozás tulajdoni hányada 50-50 százalékos arányban oszlott meg. Ez végezte az üzemeltetést, a hálózati szolgáltatást. Akkoriban az amerikaiak pontosan ilyen városi rendszereket szerettek felvásárolni. Megvették a Pécsit, a Veszprémit és a Dunaújvárosit. A stratégiájuk úgy szólt, hogy bevásárolták magukat egy vállalkozásba, majd úgy megemelték a törzstőkét, hogy az egész cég az övék lett. Szekszárdot is megkeresték egy hasonló üzlettel.

A szakértői anyagban az állt, hogy a Tarr Kft.-nek nincs részesedése a hálózatüzemeltető vállalatban, de ez a tény nem állta meg a helyét. "Amikor az önkormányzat az amerikai felvásárlásról vitázott, édesapám szót kért a közgyűlésben. Kijelentette, hogy 50 százalékos részesedéssel bír. Az amerikai képviselők, akik jelen voltak az ülésen, ezt úgy értelmezték, hogy a tulajdoni viszonyok nincsenek tisztázva, mivel ellentmondásra bukkantak a szakértői anyagban. Ennek következtében visszavonták az ajánlatukat. Pedig a város vezetői már előre megtervezték, hova mennek ünnepelni a sikeres privatizációt követően."

Ezt a lehetőséget kihasználva a városban saját gerincnyomvonalakat és fejállomásokat alakítottak ki. Ennek következtében a Szekszárd környékén végül két különböző rendszer jött létre. Az HBO szolgáltatás bevezetése révén fokozatosan kiszorították az önkormányzati céget, ahogy az egyik képviselő fogalmazott: "szinte mindenkit átkötöttünk a mi rendszerünkre. Egy év leforgása alatt a városi cég 11 500 ügyfeléből mindössze 1500-an maradtak, akiket végül teljesen átvettünk." Ezt az időszakot a szekszárdi médiában a kábelháború korszakaként emlegették.

A kábeltévés rendszerek fejlődése lehetővé tette, hogy az internet szolgáltatása is elérhetővé váljon, majd ezt követően a telefonálás is integrálódott a kínálatba. A Tarr Kft. 2005-2006 táján kezdte meg tevékenységét az ügyfelek körében, azonban ekkor már a multinacionális cégekkel kellett megküzdenie a piaci részesedésért. Jelenlegi helyzetük alapján a hazai piacon mindössze 5 százalékos részesedéssel bírnak, míg a többi piaci részesedést gyakorlatilag a Magyar Telekom és a 4iG osztja meg egymás között.

Az 1990-es évek közepétől lett tisztább a szektor, és szerencsére a 1996-os médiatörvény is jót tett nekünk. A versenyben azonban az maradt életben, aki a hálózatok építésére fordította a profitját, olyanra, ami kétirányú adatátvitelre alkalmassá tette a rendszerét. Ez már a ma is ismert internet előszeléhez volt szükséges.

A Tarr Kft. története 1997-ben indult, amikor először egy külső partner közreműködésével lépett be az internet szolgáltatás világába. Ez a kapcsolat 2003-ig tartott, amikor a cég stratégiai lépést tett, és felvásárolt egy másik vállalkozást, így hivatalosan is integrálta az internetszolgáltatást a portfóliójába.

A figyelem a régióra összpontosult, más szóval, olyan nagy kabátot próbáltak magukra ölteni, amekkorát csak el tudtak viselni, és igyekeztek elkerülni azokat az üzleteket, amelyek komoly megpróbáltatás elé állítanák a vállalatot. A régiót befektetési célpontként kezelték, és erre a legjobb példa a Szekszárdon az elmúlt két évben kiépített impozáns optikai hálózatrendszer.

Ez a fejlesztés technológiai szempontból nem tűnt elengedhetetlennek, viszont a piaci vezető pozíciók megszerzésében kulcsszerepet játszik. Ahogy azt korábban említettük, a Tarr Kft. jelenleg 450 településen nyújt szolgáltatásokat, összesen tíz vármegyében. Ezzel a vállalat több mint 340 munkavállalójával hivatalosan is nagyvállalattá vált.

Napjainkban az optikai hálózati infrastruktúrában rejlő műszaki lehetőségek szinte hónapról hónapra megtöbbszöröződnek, alapinfrastruktúraként kiszolgálva ezzel többmillió távközlési megoldást (például az 5G hálózatokat), melyek gyorsan hétköznapjaink részévé válnak. "Hivatalosan is nagyvállalat lettünk, ez felelősséget is jelent, amit igyekszünk a társadalmi felelősségvállalás jegyében is tükrözni. Ugyanakkor a múltban bevált módszert a jövőben is folytatni szeretnék: a bevétel jelentős részét visszaforgatjuk."

"Mióta 1979 óta működünk, a műszaki igényességünkből sosem engedtünk, és ez a jövőben sem fog változni. Akármilyen apró lehetőségek kínálkoznak, azokat mindenképpen ki kell használni. Cégünk értékrendje, még nagyvállalatként is, változatlan marad: ötvözzük a családi vállalkozás szellemiségét és az emberi kapcsolatok fontosságát a nagyvállalati professzionalizmussal."