Rövidesen végleg elérheti a végzetes határt az orosz támadási hullám Ukrajnában.

Az amerikai elnök éppen most kezdi mérsékelni a Moszkvával kapcsolatos álláspontját, éppen akkor, amikor az orosz erők frontbeli fölénye jelentősen csökken. Ezt a megfigyelést több mint tizenkét nyugati szakértő és illetékes osztotta meg a Washington Posttal.

A cikkben sokan névtelenül fejtették ki véleményüket, de egy dologban mindannyian egyetértenek: jövőre Oroszország súlyos emberhiánnyal fog küzdeni, és a fegyverzetük is elégtelen lesz. Különös, hogy Washington éppen most döntött a szigorú pénzügyi szankciók felfüggesztése mellett, amikor talán soha nem volt még kedvezőbb alkalom arra, hogy Putyint jobb belátásra bírják a háború kezdete óta.

Az USA katonai hírszerzése úgy ítéli meg, hogy egyre inkább lelassul az orosz előrenyomulás, miközben a Kreml rengeteg embert és hadfelszerelést veszít. Jó három év alatt legalább 10 ezer harcjármű vált használhatatlanná, benne 3 ezer tankkal, de le kellett írni 250 repülőgépet és helikoptert, valamint 10 hadihajót is.

Az eltelt egy évben a megtámadott ország területének mindössze 0,6%-át sikerült elfoglalni, de úgy, hogy közben naponta 1500 orosz katona halt, illetve sebesült meg. Richard Barrons, a korábbi brit vezérkari főnök elviselhetetlennek minősítette a veszteségeket.

Természetesen Kijevnek is megvannak a maga gondjai, hiszen nincs elég embere és fegyverzete. A háború jelenleg leginkább abból áll, hogy a két fél nagy hatótávolságú rakétákkal és drónokkal mér csapást ellenséges célpontokra. Ám ily módon nem tudnak területet elfoglalni és nem lehet győzelmet aratni.

Egy bennfentes forrás szerint Trump is kezd ráébredni, hogy Putyin nem hajlandó a fegyverszünetre, mivel úgy véli, hogy a győzelem elérhető számára. Ugyanakkor olyan szakértők is léteznek, akik aggodalommal figyelik, hogy az ukránok meddig bírják a harcot, és emiatt fokozott nyomásgyakorlást tartanak szükségesnek Moszkva ellen, hogy az oroszok gyenge pontjait célozzák meg.

Az orosz hadsereg idén rekordmennyiségű újoncot hívott be, főként pénzügyi ösztönzők révén, azonban ennek a hatása szinte észlelhetetlen az arcvonalon. Az ukrán erők ezzel szemben 10 kilométeres mélységben megerősítették védelmüket, ahol aknákat és lövészárkokat alakítottak ki, emellett drónokat is alkalmaznak a harcban - tájékoztatott Jack Watling, a brit fegyveres erők kutatásával foglalkozó RUSI intézet vezető munkatársa.

Mint mondta, az oroszok küzdhetnek ugyan tovább, de egyre inkább nehézfegyverzet nélkül, és ez megszabja, hogy meddig képesek kitartani a jelenlegi harcmodor mellett. Ezért - hacsak nem lesz fegyvernyugvás - a nyáron valószínűleg fokozzák támadásaikat, mert szeretnék áttörni a kimerült ukrán védelmet. Ám alighanem ez lesz számukra az utolsó eshetőség.

Dara Massicot, a Carnegie Oroszország-Eurázsia Központjának szakértője nem tartja elképzelhetőnek, hogy az agresszor teljes egészében meg tudja szállni a négy keleti körzetet. Ehhez egy európai illetékes hozzátette, hogy a Kreml feltehetőleg túlbecsüli a sikereket.

A régi szovjet készletek kifogynak, és ennek következtében számos nyugati szakértő úgy véli, hogy most van itt az ideje a cselekvésnek: sürgősen újabb szankciókat kell bevezetni és friss haditechnikai eszközöket kell juttatni Kijevbe.

Watling úgy nyilatkozott a Washington Postnak, hogy ha az orosz egységek Karácsonyig nem tudják elérni Donyeck határait és a nemzetközi szövetségesek változatlanul kivéreztetik az orosz gazdaságot, akkor Putyin kemény választás elé kerül, mármint hogy mekkora áldozatokra hajlandó a háború folytatására.