Hamarosan elindul a debreceni CATL, ahol 500 fülöp-szigeteki vendégmunkás fogja segíteni a motorgyártás beindítását.

Darázsfészekbe nyúltunk, és egyedülálló együttműködés keretében a legnagyobb hazai gyártóval közösen vizsgáltuk meg az akkumulátorgyártás világát, valamint annak társadalmi, környezeti és gazdasági következményeit. Az eredmény nem végső ítélet, de mindenképpen érdemes elgondolkodni rajta.

Amikor az "akkumulátorgyár" kifejezés elhangzik, szinte azonnal felszínre törnek a vélemények és asszociációk. Az utóbbi évek eseményei alapján, amelyek Magyarország akkumulátoripari nagyhatalommá válásának ambícióival függnek össze, számos település közössége reagált hevesen a gyárak, vagy az akkumulátorgyártás különböző szakaszait támogató üzemek telepítésének bejelentésére. A gazdasági előnyökkel kapcsolatos viták pedig tovább bonyolítják a helyzetet, hiszen sokan különböző szempontokat mérlegelnek, melyek nem mindig találkoznak.

Míg egyesek az akkugyárak letelepítését üdvözlik mint helyes döntést, mások arra figyelmeztetnek, hogy ez nem elegendő az ipari sokszínűség eléréséhez. Sokan úgy vélik, hogy az akkumulátorgyártás továbbra is az autóipart szolgálja ki, amely területhez Magyarország már így is jelentős mértékű függőséget alakított ki. Ugyanakkor vannak olyanok is, akik alternatív megoldásokat javasolnak. Palkovics László, a korábbi iparminiszter és jelenlegi mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos, az Indexnek adott interjújában kifejtette, hogy a gazdasági kitettség csökkentése érdekében elengedhetetlen az ipari diverzifikáció, de egyúttal elismerte, hogy Magyarország helyesen cselekszik, amikor az akkumulátorgyártás egyik központjaként kívánja pozicionálni magát a globális kereskedelmi piacon.

Jelen cikk nem ezt a vitát hivatott eldönteni, pusztán a legnagyobb idehaza működő akkumulátorgyár szemüvegén keresztül próbáljuk megvilágítani, mi fán terem az akkumulátorgyártás, illetve górcső alá vesszük annak társadalmi-gazdasági-környezeti vetületeit.

Mezővárosból ipari központ

A kínai CATL 2022-ben jelentette be, hogy Debrecenben építi fel második európai akkumulátorgyárát, a Déli Ipari Parkban található 105 hektáros zöldmezős területen. 2024 szeptemberében megkezdődött az akkumulátormodulok összeszerelése az Inpark Sigma-tól bérelt csarnokban, miközben az üzem főépületében jelenleg az épületgépészeti és villamossági szerelések zajlanak.

A gyár felépítése több szakaszban történik, és a cellagyárban a gyártás várhatóan 2025 második felében kezdődik. Kezdetben évi 40 GWh (gigawattóra) kapacitással tervezik a működést, amelyet a jövőben 100 GWh-ra kívánnak növelni. Ez a bővítés lehetőséget teremt arra, hogy hosszú távon akár több tucat gyártósort üzemeljenek, mindegyik a különböző autómodellek egyedi specifikációi szerint optimalizálva.

A vállalat első gyáregysége várhatóan 2026-ra fogja elérni a teljes kapacitású gyártást, és ehhez körülbelül 2600 főre lesz szükség a végleges munkavállalói létszámhoz.

Nemcsak személyautókra specializálódnak

Az első lépéseknél a cég elsősorban NMC (nikkel-kobalt-mangán) kémiai összetételű akkumulátorok gyártására összpontosít. Jelenleg ez a fő prioritásuk. Azonban a gyártósorok rugalmas kialakítása lehetővé teszi, hogy a piaci igények változásaira gyorsan reagáljanak, így könnyedén át tudnak állni LFP (lítium-vas-foszfát) akkumulátorok gyártására, vagy akár más típusú energiatárolókra is. A fókuszuk elsősorban személygépkocsik akkumulátorain van, de a gyártósorok rugalmasságának köszönhetően a programozás révén egyszerűen átállíthatók más termékekre is. Ennek eredményeként lehetőség nyílik teherautók, buszok, hajók és ipari járművek akkumulátorainak előállítására is.

A gyártási struktúra három fő szintből épül fel: cellákból, modulokból és akkupakkokból. A vállalat két alapvető termékkategóriát kínál: az egyik a járműakkumulátor, míg a másik az energiatároló rendszerek, amelyek az állandó energiatárolásra szolgálnak. Ezt a CATL vezetői osztották meg egy háttérbeszélgetés során, válaszként arra a kérdésre, hogy mennyire széleskörű a gyártási diverzifikációjuk, hogy elkerüljék a túlzott függőséget az elektromos személyautó-gyártás piacától.

Az akkumulátorokat nem csak járművekben, hanem energiatárolókban is alkalmazzák. Az előző évben megtorpantak az európai elektromosautó-eladások, aminek hatására

Palkovics László a témával kapcsolatban lapunknak kifejtette, hogy a jelenlegi visszaesés csupán átmeneti jelenség, és a közlekedés jövőjének kulcsfontosságú eleme az elektrifikáció. Jelenleg az elektromos autók még az autópiac viszonylag kicsiny hányadát képviselik, de várakozása szerint a következő évek során részesedésük folyamatosan növekedni fog.

A debreceni akkugyár vezetősége teljes mértékben támogatta ezt a javaslatot. Az előrejelzéseik szerint a jövő még fényesebb lehet, amit számokkal is alátámasztottak: az idei év első négy hónapjában az európai járműpiacon 1,2 millió elektromos autó kelt el, ami éves szinten 3,6 millió eladást prognosztizál. Ez egy figyelemre méltó, 20 százalékos növekedést jelent a 2024-es évre várt 3 millió eladáshoz képest.

Fontos hangsúlyozni, hogy a "jövő" kifejezés nem egyedüli megoldást jelöl. Ahogy már korábban iparági szakértők is rámutattak, az elektromos autók kétségtelenül kulcsszerepet játszanak a jövő mobilitásában, de nem ők az egyedüli válasz. Ezért megkérdőjelezhető az Európai Unió azon döntése, amely kizárólag az elektrifikációra összpontosít, mint a fenntartható közlekedés alapvető pillérére, miközben jelen ismereteink szerint már 12 különböző hajtáslánc létezik. Emellett elengedhetetlen, hogy reális képet adjunk a fenntarthatóságról a lakosság számára. Korábbi írásainkban hangsúlyoztuk, hogy ha a teljes életciklust vizsgáljuk – az alapanyagok kitermelésétől a hulladékba kerülésig – az elektromos és a belső égésű motorral működő autók közötti károsanyag-kibocsátási különbség mindössze 5 százalékra tehető.

Ki kell küszöbölni a hiányosságokat

Az iparági szakértők a megfizethetőség, vagy inkább a megfizethetetlenség kérdése mellett az elektromos autók piacának megtorpanására két másik okot is kiemeltek. Az egyik a töltőhálózat elégtelen fejlettsége, ami együtt jár a töltési folyamat esetenkénti elhúzódásával. A másik ok pedig az akkumulátorok hatótávolságával kapcsolatban felmerülő hiányosságok. A CATL vezetősége hangsúlyozta, hogy mindezek valós problémák, amelyeken sürgősen dolgozni szükséges.

A vállalat célja, hogy forradalmasítsa az elektromos járművek világát, ezért kifejlesztette a ShenXing Plus nevű akkumulátort, amely lenyűgöző 1000 kilométeres hatótávot kínál, mindössze 10 perc alatt gyorstölthető. Ez az innovatív akkumulátor már most elérhető a piacon, és 10 percnyi töltés elegendő ahhoz, hogy 600 kilométert megtehessünk, míg egy órás töltéssel a távolság meghaladhatja az 1000 kilométert. A vállalat folyamatosan dolgozik a további fejlesztéseken, hogy még jobb teljesítményt nyújtson. A technológiai fejlődés nemcsak az akkumulátorok terén, hanem a töltőinfrastruktúrában is szembetűnő: míg Európában a 300 kW-os gyorstöltők dominálnak, Kínában már a 1000 kW-os töltési teljesítmény is elérhető. Ez a különbség nem véletlen, hiszen a kínai elektromos autók máris komoly piaci részesedéssel bírnak Európában, köszönhetően annak a 15 éves előnynek, amellyel Kína rendelkezik az elektromos autók gyártásában.

Egy másik kihívás az akkumulátorok élettartama, amely jelentős hatással van az elektromos autók értékére. Az akkumulátorok kapacitása 8-10 év elteltével drámaian, akár 70%-kal is csökkenhet, ami komoly értékvesztést okoz: a legfrissebb adatok szerint egy kétéves elektromos jármű átlagosan 67%-os értékcsökkenést mutat. A vállalatvezetők hangsúlyozzák, hogy az akkumulátor élettartama számos tényezőtől függ, ám a gyártók jelenleg nem kínálnak 8 évnél hosszabb garanciát az akkumulátorokra. Érdekesség, hogy a CATL olyan új technológiával rukkolt elő, amely lehetővé teszi, hogy az akkumulátorok akár 16-20 évig is optimális teljesítménnyel működjenek.

A fenntarthatóság és a hulladékfeldolgozás kulcsfontosságú témák napjaink társadalmi és környezeti diskurzusában. Ahhoz, hogy megőrizzük bolygónk egészségét és erőforrásait a jövő generációk számára, elengedhetetlen, hogy tudatosan bánjunk a keletkező hulladékokkal. A hatékony hulladékkezelési rendszerek nem csupán csökkentik a környezeti terhelést, hanem hozzájárulnak a gazdasági fejlődéshez is, hiszen újrahasznosított anyagok felhasználásával csökkenthetjük a nyersanyagigényt. A fenntartható megoldások keresése és alkalmazása tehát nem csupán egyéni felelősség, hanem közös érdek, amelynek megvalósítása mindannyiunk számára lehetőséget teremt a zöldebb jövő érdekében.

A fenntarthatóság kérdése kiemelkedően fontos az akkumulátorgyártás világában is. Azok a negatív társadalmi reakciók, amelyek az akkumulátorokkal kapcsolatban megjelennek, részben a környezetvédelmi aggályokból fakadnak. Sokan úgy vélik, hogy az akkumulátor-gyártó üzemek működése veszélyes vegyi anyagokkal jár, és hogy ez a szektor óriási energia- és vízfogyasztással bír, ami komoly környezeti terhelést jelent. A hatóságok által végzett vizsgálatok során számos hiányosságra derült fény a környezethasználati engedélyek kapcsán, különös figyelmet fordítva a vízgazdálkodásra, a zajszennyezésre és az élővilágot érintő hatásokra. E tényezők figyelembevételével elengedhetetlen, hogy a fenntartható fejlődés érdekében megfelelő lépéseket tegyünk.

A CATL tisztában van a társadalmi reakciókkal, amelyeket a hirtelen ipari fellendülés okozott, és a vállalat elkötelezett a párbeszéd mellett a víz- és energiafogyasztás, valamint a környezeti hatásokkal kapcsolatos lakossági aggodalmak terén. A cég képviselői hangsúlyozták, hogy számos egyeztetést folytattak civil szervezetekkel, és több környezeti kompromisszumot is kötöttek. Az ambíciójuk, hogy elérjék a karbonsemlegességet, egy napelempark megépítése a gyár tetején valósul meg. A cél az, hogy a gyártás már az indulás után egy évvel karbonsemlegesen működjön, amelyhez jelentős faültetési és zöldítési projekteket terveznek a gyár környezetében. A vízfogyasztás csökkentése érdekében adiabatikus hűtőtornyok és szürkevíz-használat is szerepel a terveik között. "Robin Zeng, a vállalat alapítója környezeti Nobel-díjat is kapott, és a jelenleg működő 12 gyáruk közül 9 már karbonsemleges. Továbbá három gyáruk elnyerte a Világgazdasági Fórum 'lighthouse factory' minősítését" - tette hozzá a cég vezetősége.

További kérdés, hogy mi történik az akkumulátorokkal, miután elérik élettartamuk végső határát, hiszen ezek a berendezések komoly környezeti kockázatot jelentenek. A vállalatvezetők rámutattak arra, hogy az akkumulátorok újrahasznosítása folyamatosan fejlődik, és egyre fontosabbá válik a fenntartható jövő érdekében.

Kínában már működnek akkumulátor-cserélő állomások, míg Európában egyelőre még nem találkozhatunk hasonló központokkal. Azonban a tervek között szerepel egy ilyen rendszer kialakítása, és már meg is határozták a célországot. Fontos megjegyezni, hogy az akkumulátorok hulladékának kezelése a gyártók felelőssége, amelyet az EPR-díj keretein belül kell megoldani a hulladékkoncesszor, a Mohu közreműködésével.

Ötven fülöp-szigeteki érkező várható.

A debreceni CATL akkumulátorgyár esetében a munkaerő-toborzás, a képzési rendszer kialakítása, valamint a helyi és külföldi munkaerő arányának kérdése a beruházás egyik legkritikusabb és legösszetettebb aspektusa. A vállalat jelenlegi létszáma mintegy 650 fő, azonban a cellagyártás beindításához és az ipari méretű termelés felfutásához legalább 2000 munkavállalóra lesz szükség még az év vége előtt. Ez a szám nemcsak a folyamatos gyártás fenntartásához, hanem a gyártósorok előkészítéséhez, teszteléséhez, beállításához, illetve az üzem teljes működtetéséhez is elengedhetetlen. A vezetés hangsúlyozta: a gyártási folyamat elindítása nem egy egyszeri "gombnyomásos" esemény: a tesztgyártás, a megrendelői visszacsatolások és a finomhangolások mind humánerőforrás-igényes szakaszok, amelyekhez jellemzően több emberre van szükség.

A munkaerő toborzása kezdetben elsősorban Debrecenre és a város 60 kilométeres agglomerációjára koncentrált. Tavaly már országos méreteket öltött a munkaerő-keresés, a vállalat ennek érdekében többek között állásbörzéken vesz részt nemcsak Magyarországon belül, de határmenti településeken - például Nagyvárad, Érmellék vagy Szatmár térségében - is jelen van a cég hirdetésekkel, személyes jelenléttel. A toborzási aktivitás folytatódik: a vállalat tervei szerint az év végéig még legalább 20 újabb állásbörzén vesznek részt, különös hangsúlyt fektetve a technológiai végzettségű pályakezdőkre, mérnökhallgatókra és fiatal szakképzettekre.

A magyar munkaerőpiac szoros helyzete miatt a szükséges létszámot nem lehet kizárólag helyi forrásokból biztosítani. Ennek következtében a vállalat nyitott a külföldi munkavállalók fogadására is. A távol-keleti, különösen kínai szakemberek már aktívan részt vesznek a gyár működésében, főként a gyártósorok technikai betanításáért felelnek. A munkafolyamatok során az angol nyelv dominál, azonban a "kékgalléros" pozíciók esetén nem elvárás az angol nyelvtudás. Továbbá minden, a gyártással és a munkafolyamatokkal kapcsolatos információ magyar nyelven is hozzáférhető, így biztosítva a zökkenőmentes kommunikációt a munkavállalók között.

A vezetők hangsúlyozták, hogy ez egy tervezett felső határ, amelyet a gyártási folyamatok felfutása és az aktuális kapacitásigény határoz meg. A döntés nemcsak gazdasági, hanem logisztikai és kulturális szempontból is átgondolt, mivel a fülöp-szigeteki munkaerő nemcsak elérhető, de a nemzetközi iparban már bizonyított megbízhatóságával és alkalmazkodóképességével komoly hozzáadott értéket képvisel. A vállalat hosszú távú célja, hogy a 2000 fős állomány maximum 30 százaléka legyen külföldi.

Hogyan rúgunk luftot a ziccerben?

Magyarországot sokszor éri az a kritika, hogy csupán "összeszerelő üzemként" funkcionál a globális gazdaságban. Ezért újra felvetettük a kérdést – ahogyan azt már 2023-ban is tettük –, hogy vajon a debreceni gyárba érkező magyar munkavállalók tényleg csak az egyszerű összeszerelési feladatokat látják el, vagy van-e mögötte egy tudatos hazai stratégia, amely célul tűzte ki, hogy minél több magas hozzáadott értékű munkakört töltsenek be magyar szakemberek.

A vállalat célja érdekében már megkezdte a stratégiai együttműködést a Debreceni és a Miskolci Egyetemmel, valamint a Debreceni Szakképzési Centrummal. E partnerség keretében középtávon olyan duális képzési programokat indítanak, amelyek kifejezetten a CATL igényeire vannak szabva, így a helyi fiatalok olyan tudást szerezhetnek, ami közvetlenül alkalmazható a gyárban. Az a törekvésük, hogy a technikumi és egyetemi végzettséggel rendelkező fiatalok azonnal a gyárban helyezkedjenek el, ezzel pedig hozzájáruljanak a CATL magyarországi szaktudásának kiépítéséhez. A CATL hosszú távú víziója, hogy a debreceni üzem működését minél nagyobb mértékben helyi, magyar munkavállalók támogassák.

A betanítási folyamat kiemelt jelentőségű: a kínai kollégák nemcsak oktatók, hanem a vállalati kultúra közvetítői is. A technológiai tudástranszfer során a magyar dolgozók olyan kompetenciákat sajátíthatnak el, melyeket más iparágakban, például a vegyiparban vagy autóiparban is hasznosíthatnak. A képzés a gyártósorok automatizálására, a hibaarány minimalizálására és a minőségbiztosításra fókuszál, hiszen a CATL egyik legfontosabb vállalati értéke az úgynevezett "extrém gyártás" filozófiája, amely a 0,001 százalékos hibahatárt tűzi ki célul.

A CATL KFI (kutatás, fejlesztés, innováció) részlegén 20 ezer szakember dolgozik, akik közül kiemelt fontosságú a mérnöki perspektíva, hiszen a magyar szakembereknek is jelentős szerepet szánunk. A vonzó munkakörnyezet kialakítása érdekében olyan versenyképes juttatási csomagot dolgoztunk ki, amely lehetővé teszi számunkra, hogy a régió legjobban fizető munkahelyévé váljunk. Emellett az ország minden tájáról várjuk a tehetséges munkavállalókat, akik számára mobilszállásokat biztosítunk, amelyek 2026 tavaszától már készen állnak a lakók fogadására – tájékoztattak a vállalat vezetői.

Feketelista, kereskedelmi háború

Az Egyesült Államok és Kína közötti technológiai verseny - na meg a kereskedelmi háború - nem érinti közvetlenül a debreceni üzemet, mivel az kizárólag európai piacra gyárt. Bár a globális vámháború kihatással lehet egyes autóexportokra - például ha a debreceni akkumulátorral szerelt járművek az USA-ba kerülnek -, ezek aránya elenyésző.

A CATL felkerült egy amerikai tiltólistára, ám mivel ez nem az USA pénzügyminisztériuma által kiadott szankciós lista, így nem jár közvetlen következményekkel. A debreceni gyárat nem érinti az említett feketelista - sem jogilag, sem gazdaságilag. Hangsúlyozták, hogy a lista nem jelent valós szankciókat, és lehetőség van lekerülni róla egy eljárásrend alapján.

A CATL technológiatranszferrel célozza az amerikai piacot, például a Tesla és a Ford már CATL-technológiát használ saját márkanév alatt, anélkül, hogy közvetlen CATL márkás gyártás történne - mondták a vállalat vezetői.

Végezetül a vállalat vezetői arra is kitértek, hogy múlt szerdán a Magyar Közlönyben megjelent az Akkumulátoripari Piacfelügyeleti Hatóság és Kompetenciaközpont létrehozásáról szóló rendelet. A CATL vezetői még vizsgálják, hogy a hatóság milyen hatással lesz az akkumulátorgyárak működésére. Első ránézésre az energiahivatal akkumulátor-megfelelőjét látják benne. Összességében ugyanakkor fontosnak tartják az iparág szabályozását.

Borítókép: A jövőbeli CATL akkumulátorgyár látképe, amely 2023. február 23-án készült. Fotó: Czeglédi Zsolt / Index.