Háború esetén az EU súlyos sebeket szenvedne el, a katonák pedig alig jutnának el a harci vonalakig.
Hamarosan jelentős változások várhatóak az uniós támogatások rendszerében, és a reformterveket jelenleg Brüsszelben alakítják ki. Annak érdekében, hogy Ön is naprakész információkkal rendelkezzen a tervezett módosításokról, ne hagyja ki ingyenes szakmai rendezvényünket! Csatlakozzon hozzánk, és szerezzen hasznos tudást a jövőbeni lehetőségekről!
A katonai mobilitás, amely magában foglalja a katonai személyzet, felszerelések és eszközök gyors és akadálytalan mozgatását, kulcsszerepet tölt be az Európai Unió biztonsági stratégiájában. Az ukrajnai háború 2022-es kitörése óta ez a téma még inkább előtérbe került, különösen figyelembe véve, hogy Donald Trump 2025 januárjában megkezdte második elnöki ciklusát, így az euroatlanti szövetség megerősítése helyett Európának saját védelmi kérdéseire kell fókuszálnia. Jelenleg már jól ismert, hogy az uniós tagállamok védelmi képességeiben súlyos hiányosságok és komoly problémák tapasztalhatók.
Az Európai Számvevőszék legfrissebb jelentésében viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy
Bár az Európai Unió jelentős forrásokat biztosít a katonai mobilitási projektek támogatására, sajnálatos módon az uniós tagállamok többsége nem teljesítette megfelelően ezeket a feladatokat. Ennek következményeként a mozgósítási logisztika az unió területén meglehetősen gyenge, ami komoly kihívások elé állítja az együttműködést és a hatékonyságot.
Ez a lépés kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen háborús körülmények között a NATO és az EU közösen irányítja az eseményeket, biztosítva a tagállamok haderőinek koordinált mozgását. Továbbá, az egyes országok fegyveres erői szabadon mozgósíthatók az unió területén, amihez elengedhetetlenek a korszerű katonai logisztikai képességek.
Az Európai Unió hadi mobilitásának fejlesztése az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kapott, ráadásul Brüsszel már 2018-ban elindította első cselekvési tervét ezen a területen, majd 2022-ben egy új, átfogóbb programot fogadott el, amely 38 intézkedést tartalmaz négy fő pillér mentén:
A cél egy olyan innovatív rendszer létrehozása, amely garantálja a NATO és az EU közös védelmi stratégiájának zökkenőmentes és hatékony működését. Ugyanakkor a célok megvalósítása eddig vegyes eredményekkel járt, ami kihívások elé állítja a felelős döntéshozókat.
Az EU a 2021-2027-es többéves pénzügyi keretében 1,69 milliárd eurót (685 milliárd forintot) különített el a katonai mobilitás fejlesztésére, amely főként a kettős felhasználású infrastruktúrára - azaz olyan közlekedési projektekre - irányul, amelyek egyaránt szolgálnak polgári és katonai célokat.
A Számvevőszék legfrissebb jelentése alapján a három eddigi pályázati forduló során összesen 95 projekt részesült támogatásban, melyek átlagos támogatási összege 18 millió euróra rúg. A finanszírozás jelentős része az Európai Unió keleti és északi tagállamaiba irányult, mivel ezek az országok Oroszország, Belarusz és Ukrajna szomszédságában helyezkednek el.
Négy ország - Németország, Lengyelország, Litvánia és Lettország - részesült a támogatások 44%-ában, míg a délkeleti régió, különösen Görögország és Bulgária, továbbra is alulfinanszírozott helyzetben van. Ezen kívül Magyarország csupán három projekt keretében kapott 18,6 millió eurót.
Bár a projektek fő célja az európai védelmi infrastruktúra fejlesztése volt, az uniós ellenőrök megállapították, hogy a kiválasztási folyamat nem mindig vette figyelembe a katonai és geostratégiai aspektusokat. Volt olyan eset, amikor alacsonyabb prioritású beruházások kaptak forrást, miközben a stratégiai jelentőségű projektek elutasításra kerültek, mivel a költségvetés nem nyújtott elegendő anyagi támogatást.
Annak ellenére, hogy a katonai mobilitási tervek ambiciózus célokat fogalmaztak meg, a végrehajtás során számos probléma merült fel, amelyek miatt egy háború esetén már a csapatmozgások megszervezése is ezer sebből vérezne az EU-ban.
Íme a legjelentősebb kihívások, rangsorolva:
Nem meglepő, hogy az Európai Unió Számvevőszéke úgy véli, ezen a téren sürgető intézkedések szükségesek. Javaslataikban hangsúlyozzák, hogy elengedhetetlen egy központi koordináló szerv létrehozása, amely garantálja a katonai és polgári infrastruktúra fejlesztésének összehangolt megvalósítását.
Az Európai Védelmi Ügynökség és a NATO közötti együttműködés kiemelkedő fontossággal bír, mivel a hatékony katonai akciók megvalósítása nemcsak az unió, hanem a transzatlanti szövetség számára is alapvető érdek.
Szakértők szerint a projektek kiválasztásakor fontosabb szerepet kellene kapniuk a geostratégiai tényezőknek, nem csupán a technikai fejlettségnek. Csak így biztosíthatjuk, hogy az infrastruktúrafejlesztések valóban a katonai célkitűzések szolgálatában álljanak.
Emellett az EU-nak nem csupán a keleti határ mentén, hanem a Fekete-tenger térségében és a Balkánon is növelnie kellene a befektetéseit, hogy biztosítsa a teljes régió védelmi infrastruktúráját - áll a jelentésben.
A szakértők véleménye szerint a délkeleti folyosók kiépítése elengedhetetlen az európai katonai mobilitás teljes körű megvalósításához, mivel ezek a régiók alapvető szerepet játszanak az unió védelmi stratégiájának sikerében.
A katonai mobilitás erősítése érdekében elengedhetetlen, hogy a következő többéves pénzügyi keretben jelentősen megnöveljük a hozzá rendelt forrásokat. Ezzel lehetővé válik a nagyszabású infrastruktúra-fejlesztések megvalósítása, valamint a csapatok gyorsabb és hatékonyabb mozgatásának körülményeinek javítása.
Végül az EU és a NATO közös katonai mobilitási programokat kell, hogy indítson, amelyek biztosítják, hogy az európai közlekedési infrastruktúra megfeleljen a szövetségi követelményeknek is. A transzatlanti együttműködés megerősítése révén a katonai mobilitás nemcsak hatékonyabbá válna, hanem az európai védelmi képességek is javulnának.
A Számvevőszék állásfoglalása alapján az Európai Uniónak elengedhetetlen, hogy a következő években átfogó reformlépéseket tegyen. Csak így biztosítható, hogy a katonai mobilitás valóban hatékonyan támogassa a kontinens biztonságának megerősítését.
A katonai mobilitás fejlesztésének fontossága kiemelkedő az Európai Unió biztonsági stratégiájában, különösen napjaink komplex geopolitikai helyzetében. Az EU eddig már jelentős lépéseket tett ezen a téren, de a rendszer még mindig számos kihívással néz szembe. Az infrastruktúra fejlesztésére, az adminisztratív akadályok lebontására és a hatékonyabb koordinációra van szükség ahhoz, hogy az unió képes legyen gyorsan és hatékonyan reagálni a felmerülő biztonsági fenyegetésekre. Ezen kulcsfontosságú tényezők nélkül az EU nem tudja maximálisan kihasználni a védekezési potenciálját.
A jövőben az uniós döntéshozóknak biztosítaniuk kell, hogy a katonai mobilitás fejlesztése nem csupán papíron létező stratégia marad, hanem valódi, gyakorlati előnyökkel járó projekt lesz - áll a jelentésben.
Most a tagállamok számára lehetőség nyílik arra, hogy további forrásokat mozgósítsanak: az Európai Bizottság két lépést ajánl. Először is, a stratégiai és növekedési paktumra vonatkozó fiskális szabályok enyhítésére készül, másrészt pedig a kihasználatlan helyreállítási és ellenállóképességi eszköz 93 milliárd eurós keretének aktiválására is sor kerülhet a védelmi kapacitások fejlesztése érdekében.
